-Igénybe vett különféle szolgáltatások könyvelése

Kérdés: Kórházunkban a következő szolgáltatások könyveléséhez kérjük válaszukat. 1. Hová kell könyvelni a kiküldetés-továbbképzés kapcsán felmerült költségeket, pl. a Saldo által szervezett továbbképzések részvételi díjait? 2. Közalkalmazott orvossal az ügyeleti ellátásra vállalkozási szerződést kötöttünk, az orvos leszámlázza az ügyeleti díjat. Hová könyveljük? 3. Hová kell könyvelni a Saldónak, illetve Kórházszövetségnek fizetett tagdíjak összegét?
Részlet a válaszából: […] ...A költségvetési szervek részletes költségvetésielőirányzatainak összeállításához a Pénzügyminisztérium által készített"Tájékoztató" a következőket tartalmazza: Egyéb dologi kiadások"Itt kell tervezni és elszámolni a dolgozó részére vásároltoktatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Pénzügyi lízing elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki gépkocsit lízingel. Hogyan kell helyesen a zártvégű pénzügyi lízinget lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...személygépkocsi pénzügyi lízinggel történő beszerzésénekkönyvelési tételei a következők:– Lízingdíj első részletének kiegyenlítése – áfa nélküli -összegben T 1323 – K 341– A teljes vételárra eső, leszámlázott áfa elszámolása T 1822 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása

Kérdés: A Pénzügyminisztérium által vezetett mérlegképes könyvelői nyilvántartásba felvehető-e államháztartási területen az, aki a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola szakkatonai pénzügyi ágazatán végzett 1984-ben, 1994-ben a Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem védelemgazdasági szakán védelemgazdasági szakközgazdász szakosító oklevelet szerzett, és 21 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az említett diplomák figyelembe vehetők-e a regisztrációnál?
Részlet a válaszából: […] ...könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételérőla 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet intézkedik. A kormányrendelet 3. §-arészletesen tartalmazza azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyeknekmegjelölt karán/szakán végzettek okleveleit ismerik el. A rendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

13. havi illetmény

Kérdés: 2001. 01. 03-án létesített közalkalmazotti jogviszonyom 2005. szeptember 03-án megszűnt. 2005. évre részarányosan nem kaptam meg a 13. havi juttatásomat, holott az, aki 2005. december 31-én, csak 1 nap jogviszonyban állt, az megkapta az egész havit. Nem elég, hogy a 2004. évit elvették mindenkitől, mikor orvosolják a velem azonos helyzetben lévők problémáját?
Részlet a válaszából: […] ...elveihez, a tárgyévet követő, utólagos juttatáshoz, illetve az évközben csak részlegesen fennálló jogviszony esetén adandó részletesjuttatáshoz. Az új rendelkezéseket azonban 2006. január 1-jétől kellalkalmazni, tehát első alkalommal 2007. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai

Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetése a dolgozó részéreT 194141 – K 399= kezelési költség áthárítása a dolgozóraT 194141 – K 4122= kölcsön törlesztő részlete és a kezelési költségbeérkezése T 365 – K 194141= kezelési költség átvállalása esetén:– ha a dolgozóra a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

A függő, átfutó tételekkel kapcsolódó analitikus nyilvántartás-vezetési kötelezettség

Kérdés: Ha a főkönyvben tételesen könyveli a függő, átfutó kiadásokat és bevételeket, ezekben az esetekben kell-e külön analitikát vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...analitikus nyilvántartást még a részletes főkönyvikönyvelés adatai sem helyettesíthetik. Az Szt. 161. § (3) bekezdése szerint azanalitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvikönyveléssel, és a kettő között az értékadatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 6.

Bérbe adott területen végzett beruházás áfája

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
Részlet a válaszából: […] ...határoznak meg részfizetés-esedékességet, vagy a készrejelentés időpontjához kötik az első fizetést, és azt követően nagyobbrészletekben számolnak el. Ezen időpontoknak azonban mindenképpenmegállapíthatóknak kell lenniük.Az említett bérbeadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Operatív lízing elszámolása

Kérdés: Operatív lízing alapján beszerzett hardvereszközökről (futamidő: 36 hónap) megérkezett az első periódus számlája (12 hónapra). A teljes futamidő alatt még kétszer érkezik számla. Hogyan kell az operatív lízing fizetendő részleteit szabályosan könyvelni és a hardvereszközöket nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Az operatív lízing számviteli elszámolása megegyezik abérletidíj-kiadás elszámolásával.Könyvelési tételei: T 55222 – K 341, 3521 Lízingdíj elszámolása, közgazdasági osztályozás szerint T 561 – K 341, 3521 Lízingdíj áfája T 7.....- K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

13. havi illetmény II.

Kérdés: A 2005. január 1-je után belépett új dolgozóknak a CXVIII. törvény 38. §-a szerint ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást a Kjt. 68. §-ának az e törvény kihirdetésekor hatályos rendelkezései szerint. A törvény kihirdetésének napja: 2005. november 11. A fentiekre tekintettel a 2005. január 1-je után új belépőknek jár-e az egyhavi különjuttatás?
Részlet a válaszából: […] ..."klasszikus" elveihez, a tárgyévet követő, utólagoskifizetéshez, illetve az év közben csak részlegesen fennálló jogviszony eseténadandó részletes juttatáshoz. Az új rendelkezések valóban 2005. november 11-énkerültek kihirdetésre, s 2006. január 1-jétől lépnek hatályba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 4.

Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszából: […] ...bevételnek minősülő kiadást semteljesíthetnek költségvetési szervek egymás részére, mert a rendelethivatkozott bekezdése pontosan és részletesen rögzíti azokat a jogcímeket,amelyek támogatás értékű teljesítésnek minősülnek. Ilyenek például –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 21.
Kapcsolódó címke:
1
56
57
58
70