Találati lista:
561. cikk / 697 -Igénybe vett különféle szolgáltatások könyvelése
Kérdés: Kórházunkban a következő szolgáltatások könyveléséhez kérjük válaszukat. 1. Hová kell könyvelni a kiküldetés-továbbképzés kapcsán felmerült költségeket, pl. a Saldo által szervezett továbbképzések részvételi díjait? 2. Közalkalmazott orvossal az ügyeleti ellátásra vállalkozási szerződést kötöttünk, az orvos leszámlázza az ügyeleti díjat. Hová könyveljük? 3. Hová kell könyvelni a Saldónak, illetve Kórházszövetségnek fizetett tagdíjak összegét?
562. cikk / 697 Pénzügyi lízing elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk falugondnoki gépkocsit lízingel. Hogyan kell helyesen a zártvégű pénzügyi lízinget lekönyvelni?
563. cikk / 697 A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása
Kérdés: A Pénzügyminisztérium által vezetett mérlegképes könyvelői nyilvántartásba felvehető-e államháztartási területen az, aki a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola szakkatonai pénzügyi ágazatán végzett 1984-ben, 1994-ben a Budapest Közgazdaságtudományi Egyetem védelemgazdasági szakán védelemgazdasági szakközgazdász szakosító oklevelet szerzett, és 21 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az említett diplomák figyelembe vehetők-e a regisztrációnál?
564. cikk / 697 13. havi illetmény
Kérdés: 2001. 01. 03-án létesített közalkalmazotti jogviszonyom 2005. szeptember 03-án megszűnt. 2005. évre részarányosan nem kaptam meg a 13. havi juttatásomat, holott az, aki 2005. december 31-én, csak 1 nap jogviszonyban állt, az megkapta az egész havit. Nem elég, hogy a 2004. évit elvették mindenkitől, mikor orvosolják a velem azonos helyzetben lévők problémáját?
565. cikk / 697 Központi költségvetési szervnél visszatérítendő lakásépítési, -vásárlási támogatás elszámolási szabályai
Kérdés: A dolgozóknak nyújtott lakásvásárlási kölcsönöknek visszatérítendő támogatás esetén mi a helyes könyvviteli elszámolásfolyamata a központi költségvetési szerveknél?
566. cikk / 697 A függő, átfutó tételekkel kapcsolódó analitikus nyilvántartás-vezetési kötelezettség
Kérdés: Ha a főkönyvben tételesen könyveli a függő, átfutó kiadásokat és bevételeket, ezekben az esetekben kell-e külön analitikát vezetni?
567. cikk / 697 Bérbe adott területen végzett beruházás áfája
Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?
568. cikk / 697 Operatív lízing elszámolása
Kérdés: Operatív lízing alapján beszerzett hardvereszközökről (futamidő: 36 hónap) megérkezett az első periódus számlája (12 hónapra). A teljes futamidő alatt még kétszer érkezik számla. Hogyan kell az operatív lízing fizetendő részleteit szabályosan könyvelni és a hardvereszközöket nyilvántartani?
569. cikk / 697 13. havi illetmény II.
Kérdés: A 2005. január 1-je után belépett új dolgozóknak a CXVIII. törvény 38. §-a szerint ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást a Kjt. 68. §-ának az e törvény kihirdetésekor hatályos rendelkezései szerint. A törvény kihirdetésének napja: 2005. november 11. A fentiekre tekintettel a 2005. január 1-je után új belépőknek jár-e az egyhavi különjuttatás?
570. cikk / 697 Pénzeszközök átadásának új szabályai
Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
