3063 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk új utcát alakít ki a településen. A telkeket közművesítve értékesíti. A víz- és szennyvízrendszert az önkormányzat építi ki. A telektulajdonosoknak közművesítési hozzájárulást kell fizetni, amelyet áfafizetési kötelezettség terhel. Az elkészült közműrendszert használatba adás után üzemeltetésre átadja a vízműnek, amely bérleti díjat fizet. Az önkormányzat a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat levonásba helyezheti-e a víz-, szenny-víz-közműépítés áfáját (hiszen a közművesítési hozzájárulással bevétele származik a tevékenységből)? Levonásba helyezhető-e minden esetben – ha nincs közművesítésihozzájárulás-fizetési kötelezettség – a közműberuházás áfája, mivel a későbbiekben áfás bérletidíj-bevétel kapcsolódik hozzá?

Kérdés: 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv. 70. §-ának (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltató esetén évi 400 ezer forint. 2021. január 1. és 2021. június 30. között az Szja-tv.-től eltérően a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 400 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 265 ezer forint, szabad-idő alszámlájára legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak. Költségvetési szervnek kell-e arányosítania a 400 ezer forint összeget (szálláshely 50%, max.: 200 ezer forint, vendéglátás 33%, max.: 132 ezer forint, szabadidő 17%, max.: 68 ezer forint), vagy a fenti kitétel szerint alkalmazhatja az egyes alszámlák összegét a kapott összeg erejéig (pl.: 265 ezer forint vendéglátás + 135 ezer forint szabadidő)?

Kérdés: Lehet-e érvényesítő jogkört adni annak a személynek, aki a számlák utalását (nem utalványozását) végzi a bank Electra rendszerén keresztül (tehát a saját maga által érvényesített számlák utalását)?

Kérdés: Művészeti térítési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a szakmai véleményüket kérni abban, hogy teljesítési időpontként mi szerepeljen a számlán? Intézményünk jogszabályi és saját szabályzatunk előírása alapján az első félévi díjról szeptember végéig állítja ki a számlát, melynek fizetési határideje október 15., a második félévi díjról január végéig, melynek fizetési határideje március 15. Az első félév szeptember 1-jétől január 22-ig, míg a második félév január 23-tól június 15-ig tart.

Kérdés: Az önkormányzat (2-es adószámú) kivett közterületű besorolással rendelkező földterületet vásárolna egy vállalkozástól. Ebben az esetben a cég (2-es adószámú) fordított áfás számlát állíthat-e ki az önkormányzatnak a vásárlásról, vagy csak egyenes áfásat? Valamint ez a tevékenység jelen esetben áfásnak minősül-e egyáltalán? Az előzetes szerződésben foglaltak szerinti leírás idézése: "Eladó nyilatkozik, hogy az Áfa-tv. 88. §-ában említett választási jogával élt. Ennek megfelelően a vevő az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fordítottáfa-bevallási és -fizetési szabályok szerint a fent meghatározott vételár áfaösszegét megfizeti. Erre tekintettel az eladó által kiállított számla összege az általános forgalmi adót nem tartalmazza; a vevő a jelen szerződés rendelkezései szerint a vételárat az eladónak, míg az általános forgalmi adó összegét az adóhatóság részére köteles megfizetni."

Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?

Kérdés: Önkormányzatunk az áfa hatálya alá tartozik. Magánszemélytől vásárolt egy lakóingatlant. Ezt most szeretné értékesíteni, szintén egy magánszemélynek. A lakóházat áfásan vagy áfa nélkül számlázhatjuk-e a vevőnek?

Kérdés: Önkormányzat intézményeként működő szervezet vagyunk. 2019-ben cafeteriautalás történt a dolgozók részére igazgatói rendelkezés alapján, azonban a bérszámfejtő néhány tételt nem rögzített a KIRA rendszerben. Sajnos 2020-ban sem kerültek számfejtésre a kimaradt tételek, így a kifizetett összegek járulékai nem kerültek a megfelelő helyre. A könyvelés milyen módon tudja a kifizetetlen járulékokat megjeleníteni a beszámolóban?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 302. szám, 5365. kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Válaszukban azt írják, hogy a gyermekétkeztetés esetében az a helyes, ha a számla a gyermek nevére szól. Önkormányzatunk korábban ezen témában adószakértői állásfoglalást kért. Az adószakértő a NAV-val folytatott telefonos egyeztetést a témában, melynek kapcsán az alábbi választ kapta. Az Áfa-tv. 169. §-ának e) pontja szerint a számla kötelező adata a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybe vevőjének neve és címe. A szolgáltatás igénybe vevője valóban a gyermek, de ez a "főszabály", azazhogy akkor ő minősül a számlakibocsátás szempontjából vevőnek, nem vonatkozik a gyermekétkeztetés térítésidíj-számlájára az alábbiak miatt.
A Gyvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint: "Természetbeni ellátásként a gyermek életkorának megfelelő gyermekétkeztetést kell biztosítani a gyermeket gondozó szülő, törvényes képviselő vagy nevelésbe vett gyermek esetén a gyermek ellátását biztosító nevelőszülő, gyermekotthon vezetője, illetve az Szt. hatálya alá tartozó ápolást, gondozást nyújtó intézmény vezetője kérelmére..."
A Gyvt. 146. §-ának (2) bekezdése szerint: "Az e törvényben meghatározottak szerint a térítési díjat ... az ellátást igénybe vevő gyermek esetén a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő, ... az intézménynek fizeti meg."
Tehát a fentieknek megfelelően a szülő a megrendelő (kvázi szerződéskötő), így az a helyes eljárás, ha a szülő nevére szól a számla. Önkormányzatunk egy pilotban vesz részt, melynek része a gyermekétkeztetés számlázása is, ezért is kértünk szakértői állásfoglalást, hogy nehogy hibásan fejlesztessük le a rendszert (amihez később más önkormányzatok is csatlakozhatnak). Tekintettel arra, hogy az Önök által publikált válasz ellentmondásos az általunk kapott korábbi válasszal, és a NAV-tól kapott válaszok csak telefonon hangzottak el, így a témában szeretnénk Önöktől is választ kapni, hogy ténylegesen melyik eljárás a helyes.

Kérdés: Önkormányzatunk egyik saját alapítású cége által látja el a parkolással kapcsolatos feladatokat. A parkolásért befolyt bevételek után az áfát az önkormányzat vallja be. A feladatellátással kapcsolatban felmerült költségeket (pl. anyagköltség, igénybe vett szolgáltatás, bérköltség, járulék) a cég 27% áfatartalommal kiszámlázza az önkormányzat felé. Ezen számlák után az áfa összegét visszaigényelhetjük? Jogos-e, hogy a bérköltségre és a járulékra is felszámítják a 27% áfát?