Közalkalmazottak magatartási szabályainak megsértése

Kérdés: Kjt. hatálya alatt álló intézmény dolgozója nem az intézményben elvárható magatartási szabályoknak megfelelően viselkedik kollégáival (tiszteletlen, kiabálva kommunikál). Milyen jogi lépést tehet a munkáltató a közalkalmazottal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...jogellenességét. A rendszeres trágár, durva, emberi méltóságot sértő beszéd önmagában is alapos indoka a legsúlyosabb személyi szankciónak” (Mf.31080/2022/13).„A munkavállaló magatartásával, stílusával összefüggő felmondási ok is képezheti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Lakhatási támogatás

Kérdés: Költségvetési szervünk 35 év alatti dolgozójának lakhatási támogatást szeretne nyújtani. A magánszemély kettő darab, egy hitelügylethez kapcsolódó ingatlan-jelzáloghitelben szerepel adósként. Az ingatlanban a férjével 50-50%-ban tulajdonosok. Azonban a jelzáloghitelben a férje édesanyja is szerepel adóstársként egyéb technikai okok miatt. A hitelt a magánszemély a férjével közösen törleszti, de a törlesztőrészlet egy részét az egészségpénztári számláikról fizetik, a fennmaradó részt pedig a magánszemély bankszámlájáról. A teljes havi törlesztőrészlet összege nagyságrendileg 117.000 Ft. Igénybe veheti ezt a juttatási formát a magánszemély attól függetlenül, hogy nem kizárólagosan csak ő az ingatlan tulajdonosa, és nem egyedül fizeti a hitel törlesztőrészletét? A férje nem vesz igénybe ilyen juttatási formát a saját munkahelyén. Továbbá amennyiben igénybe veheti a támogatást, akkor annak a kifizetését a munkáltató teljesítheti a magánszemély bankszámlájára is, nem szükséges közvetlenül a banknak utalni?
Részlet a válaszából: […] ...mekkora összegű lakhatási támogatást igényelnek, viszont figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 70. §-ának (8c) bekezdésében foglalt szankciószabályra.Feltételezhető azonban, hogy az adóstárs (a magánszemély férjének az édesanyja) tekintetében nem valósul meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 25.

Önkormányzati bírságbevételek

Kérdés: A közterület-felügyelők által kiszabott bírságok kit illetnek meg, a polgármesteri hivatalt, vagy minden esetben az önkormányzatot?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg. A (3) bekezdés szerint a kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját bevétele.A 42/2011. NFM rendelet 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Külföldi munkavállalók biztosítása

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Részlet a válaszából: […] ...és így automatikus kontroll-lehetőséghez jut. Az elévülési időn belül lehetősége van a be nem jelentett, vagy be nem vallott adatokat szankcionálni.Jogilag nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Közterület-használati engedélyek

Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező adózó folytathat. Az adószám megállapítása, valamint az adószám nélkül végzett tevékenységek ellenőrzése és szankcionálása az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozik.A leírtak alapján, a közterületnek minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 2.

Szociális étkeztetés és fogyatékos nappali ellátás

Kérdés: Társulás fenntartásában működő szociális szolgáltató központ többfajta szociális és gyermekjóléti feladatellátást végez. A szociális étkeztetést és fogyatékos nappali ellátás szolgáltatást igénybe vevők részére napi egyszeri étkeztetést is nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más konyha vásárolt élelmezésként biztosítja, melyről áfás számlát kap az intézmény. 1-1 adag ebéd beszerzési ára településenként eltérő. A vásárolt élelmezés könyvelése feladatonként elkülöníthető, mint ahogy a térítésidíj-bevételek is. A térítési díjakat önkormányzati rendelet szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők részére áfásan kiszámlázott térítési díj a jövedelmi helyzetük alapján kerül megállapításra. Ez jóval alacsonyabb összeg, mint amennyiért az intézmény azt megvásárolja. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézménynek járó normatívát a gesztor önkormányzat igényli meg, és intézményfinanszírozás keretében biztosítja. Az intézménynél minden feladat finanszírozásra kerül, így a szociális étkeztetésre és fogyatékos személyek nappali ellátására is állami támogatást kap az intézmény. Hogyan kell helyesen megállapítani a levonható áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] ...térítési díjat fizetnek az étkeztetésért.Aránytalanul alacsony árakra vonatkozóan csak kapcsolt felek közötti ügyletekben határoz meg szankciót az Áfa-tv. Az ellátottak nem kapcsolt felek az intézménnyel, illetve az önkormányzattal, ezért az aránytalanul alacsony ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kézi nyugtatömb alkalmazása

Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.
Részlet a válaszából: […] A kerékbilincs kényszerintézkedés, büntetés, amely nem szolgáltatás, áfa hatályán kívüli, ezért az Áfa-tv. szerinti számla-, nyugtaadási kötelezettség nem vonatkozik rá. Az Szt. előírásainak megfelelő bizonylatot kell kiállítani, amelyet szigorú sorszámozás alá kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Vámtartozás részét képező importáfára vonatkozó adólevonási jog

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?
Részlet a válaszából: […] ...nem értelmezhető teljesítés, illetve az nem tekinthető valamely járulékos ügylet ellenértékének, továbbá nem mondható el, hogy a szankciónak minősülő áfa, illetve annak megfizetése elősegíti a főügylet megvalósulását, vagy kiegészíti azt, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 24.

Köznevelési foglalkoztatottak ügyfélkapunyitási kötelezettsége

Kérdés: A Púétv. 160. §-ának (10) bekezdése alapján a köznevelésben foglalkoztatott 2024. július 1-jéig köteles a kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást és a hozzá kapcsolódó tárhelyet igényelni, és erről a munkáltatónak írásban nyilatkozni. Amennyiben ennek nem hajlandó eleget tenni a köznevelési dolgozó, akkor vele szemben milyen szankció alkalmazható? (A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állóval szemben esetleg fegyelmi eljárás indítható, de a köznevelési dolgozóval szemben nem, esetlegesen a rendkívüli felmentés jöhet szóba?)
Részlet a válaszából: […] A Púétv.-ben előírt ügyfélkapunyitási kötelezettség a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból, illetve a munkaviszonyból eredő, törvényben meghatározott kötelezettség. Ez feltétele annak, hogy a jogviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok elektronikus formában legyenek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Önkormányzati kerékbilincs

Kérdés: Önkormányzatunk az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet alapján a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására és a felmerült költségekre vonatkozóan számlát állít ki a kerékbilincs fel- és leszereléséről, a gépjárművek szállításáról, továbbá tárolásáról. A jogszabály mellékletében meghatározott költségek (a 6. pont alapján) nettó összegek, ezeket milyen áfakulccsal kell számláznunk? Közhatalmi tevékenységnek minősülnek? Milyen rovatra kell ezeket a bevételeket könyvelnünk?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet határozza meg. A kerékbilincs használata, illetve a jármű IRM rendelet hatálya alá tartozó esetekben történő elszállítása egy szankcionális jellegű, a közterület-felügyelet által alkalmazható eljárás, amely az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.
1
2
3
7