1807 talált cikk a szerződés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszédos Béta községgel 2007. szeptember 1-jétől hozta létre az Alfa Nagyközség és Béta Község Önkormányzatainak Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulását, így oldja meg a két településen a közoktatási feladatokat, fenntartja, üzemelteti az intézményeit. A Társulás székhelye Alfa településen van. A Társulás létrejöttével vagyonátadás nem történt, az óvoda épülete továbbra is a Béta Önkormányzat tulajdonában maradt, az ő vagyonában szerepel. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázaton az Önkormányzati Minisztériumtól a Béta községben található Óvoda tagintézmény felújítására nyert pályázati támogatást a Társulás, a Támogatási Szerződést a minisztérium, mint Támogató és Alfa Nagyközség Önkormányzata kötötte, mint Támogatott. A Támogatási Szerződés a támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: "10. A támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a Támogatott a támogatási szerződésben meghatározott feladatokra fordítja." Helyesen járunk-e el, ha a felújítást aktiválás után térítésmentesen átadjuk Béta Község Önkormányzata részére, vagy a felújítással létrejött vagyoni rész Alfa Önkormányzatának vagyonába kerüljön aktiválás után kimutatásra?

Kérdés: Egy községi önkormányzat 300 M Ft feletti 2010. évi teljesített kiadással, és 2010. december 31-én fennálló folyószámla-hitelállománnyal könyvvizsgálatra kötelezett-e?

Kérdés: A városi rendelőintézet (továbbiakban: rendelőintézet) egy elkülönített területrészén többek között egy kazánház is található. A kazánház a város tulajdonát képezi, amely biztosítja a rendelőintézeten kívül, annak 1000 méteres körzetében elhelyezkedő több ingatlannak (például: szakközépiskolának, városi sportcsarnoknak stb.) a hő- és melegvíz-ellátását. A város önkormányzata, szerződést kötött az XY Energiatermelő és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: Kft.), amely a kazánházat és a kapcsolódó létesítményeket felújította, és a felújított berendezések útján az említett intézmények fűtését és melegvíz-ellátását biztosítja. A Kft. a szolgáltatott energia díját nem a városnak, hanem a rendelőintézetnek, mint legnagyobb fogyasztónak számlázza, aki továbbszámlázza a felmerülő távhőszolgáltatás díját az egyéb intézményeknek. A fűtés döntően meleg víz fűtési rendszerben történő keringetésével történik, mely csővezetékeken jut el a fűtőegységekhez. Ezenfelül gőztermelés is történik, amely a rendelőintézet sterilizálóegységének, a gyógyszertár, valamint a – külső üzemeltető által működtetett – konyha kiszolgálására hivatott. Kérdés, hogy a rendelőintézet a továbbszámlázás során alkalmazhatja-e a távhőszolgáltatásra vonatkozó kedvezőbb 5%-os adókulcsot, vagy az általános 25%-os adókulccsal kell számláznia?

Kérdés: Közalkalmazott, prémiumévek programban részt vevő dolgozónk jogviszonya a szerződés időtartamának lejártával 2011. 04. 30-án megszűnik. 40 éves jubileumi jutalomra 2011. 09. 01-én lenne jogosult. Jár-e neki jubileumi jutalom (kedvezményesen)?

Kérdés: Az önkormányzat lakást értékesít, melyről számlát állít ki. Szerződés szerint egyenlő részletekben törleszti a vevő a vételárat. Az első összeget az önkormányzathoz fizeti, a többit a törlesztőrészletek beszedésével megbízott holdinghoz. A holding által beszedett és az önkormányzathoz átutalt összegek, mint lakásértékesítés bevétele, a számlához tartoznak, avagy kölcsönként kell könyvelni azokat (egy régi állásfoglalás alapján, kölcsön nyújtása nem történik)? Vannak olyan átutalt törlesztőrészletek is, melyekről korábban nem került számla kiállításra, ezeket mely bevételi számlára könyveljük? További kérdésem, hogy a követelések között a számlás követeléseket 28-ason kell nyilvántartani, vagy egyéb követelésnek számítanak?

Kérdés: Önkormányzatunk 2010. évben úgy döntött, hogy a költségvetés forráshiányát folyószámlahitellel kívánja biztosítani. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni arról, hogy az alábbi példa szerint hogyan kell lekönyvelnünk a hitelfelvétel, hitel-visszafizetés előirányzatát, teljesítését! Példa: 500 E Ft folyószámlahitel-keretre van szerződésünk, 2010. év végén mínusz 300 E Ft volt a bankszámlánk egyenlege. Amennyiben likvid hitelként a 2010. évi pénzmaradványunkat csökkenti, akkor a 2011. évi költségvetésünkben meg kell-e terveznünk a likvid hitel visszafizetését? (2010. évi pénzmaradványunkat 2011. évi eredeti költségvetésben tervezzük az áthúzódó feladatokra.) Továbbá kérem válaszukat arra vonatkozóan is, hogy önkormányzati rendeletünkben hogyan, mely sorokban kell szerepeltetni!

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) az önkormányzat területén lévő számos vállalkozás telephelyén hőszolgáltatási szerződést kötött. A szolgáltatás lényege abban áll, hogy a vállalkozások telephelyén elhelyezett fűtőberendezéseket megújuló energiával (fa- és nádpellettel) üzemelteti, így az elfogyasztott hőmennyiség alapján a vállalkozások díjat fizetnek a gazdasági társaságnak. Kérdésként merül fel, hogy a hőszolgáltatási tevékenység milyen adókulcs alá tartozik, tehát a gazdasági társaság az általa kiállított számlában szerepeltethet-e kedvezményes adókulcsot?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?

Kérdés: Önkormányzat társasházban lévő lakását bérbe adja. Az önkormányzat felé a társasházat terheli-e számlakibocsátási kötelezettség az általa beszedett közös költség vonatkozásában, illetve az önkormányzat bérleti tevékenységével összefüggésben közüzemi költségei továbbszámlázása során adójogi szempontból mikor jár el helyesen?