563 talált cikk a támogatások kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a városi és szakképzési ösztöndíjáról, amely tartalmazza az ösztöndíjjuttatás feltételeit és mértékét.
– Városi tanulmányi ösztöndíjban részesülhetnek a középiskolai vagy felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákok, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el, továbbá az ösztöndíj odaítélésének során az önkormányzat vizsgálta az egy főre eső jövedelmet és vagyoni helyzetet.
– Szakképzési ösztöndíjban részesülhetnek helyi hiányszakmák nappali tagozatos tanulói, akik a rendeletben meghatározott tanulmányi átlagot elérték, azonban itt a szociális helyzet nem elbírálási szempont.
– Önkormányzatunk továbbá az Arany János Tehetség-gondozó Program keretében támogatást is biztosít az azt megpályázó diákok számára.
Jelenlegi könyvelési gyakorlatunk szerint az ösztöndíjakat és az Arany János Tehetséggondozó Program keretében nyújtott támogatást a K123 adómentes Külső személy juttatások rovaton számoljuk el. Kérjük szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani, hogy mely rovatra kell könyvelni az önkormányzat könyveiben a tanulmányi, a szakképzési ösztöndíjat, és az Arany János Program keretében nyújtott támogatást!

Kérdés: Központi költségvetési szerv pályázatot nyert el 2019-ben, amelyben meg van határozva, hogy évenként – előre 3 évre – milyen összegű juttatásban részesülhet (például 30 millió forint évenként). A pályázat államháztartáson belüli vissza nem térítendő felhalmozási célú felhasználásra került elfogadásra, utófinanszírozással. A pályázati támogató okiratot 2019 márciusában írták alá. A pályázati feltételek szerint az éves biztosított keretösszegről minden év november 30-ig kell beszámoló alapján elszámolni. A beszámoló elfogadását követően a támogató a tárgyév december 31-ig utalja az évenkénti támogatás összegét.
– A 2020., illetve 2021. évre a támogatási okiratban megjelölt támogatási összeget kell-e kimutatni a pénzügyi könyvelésben a 3522 Költségvetési évet követően esedékes követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről főkönyvi számlán?
– Ugyancsak hasonló gazdasági esemény esetén, ha működési célú támogatásról van szó, mi a helyes könyvelési eljárás a pénzügyi számvitelben a követelések előírása vonatkozásában?
– Ha a pályázati tételekben van működési és felhalmozási célú elszámolási kötelezettség, és az eredeti kiírástól eltérően a működési elszámolásban 200 ezer forint feletti eszköz elszámolása is szerepel, amit a támogató elfogad, azt a könyvelésben tárgyévi könyvelésnél hogyan kell a pénzügyi számvitel szerint könyvelni?

Kérdés: Idén szeptemberben lesz 25 éve, hogy egy település polgármesteri hivatalában dolgozom köztisztviselőként folyamatosan, megszakítások nélkül. A Kttv.-ben leírtak alapján én úgy értelmezem, hogy csak akkor jár részemre a 25 éves jubileumi jutalom, ha erre a juttatásra vonatkozóan a képviselő-testület külön rendeletet alkotott. Csak a kormánytisztviselőknek jár ez a juttatás "automatikusan"? Jól értelmezem-e ezen jogszabályi előírást?

Kérdés: A társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből egy állam tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság támogatást kap többek között szakmai programok szervezésére (diákok részére). A rendezvényeken történő vendéglátás reprezentáció keretében valósul meg. Ebben az esetben a reprezentáció után van-e adófizetési kötelezettsége a társaságnak?

Kérdés: Önkormányzatunk egy népdalkör-találkozóra – a találkozó szervezőjének kérésére – 50 000 forintot biztosít oklevelek, ajándéktárgyak, virág, teasütemény, üdítő, kávé beszerzésére, melyet határozatba is foglalt. Önkormányzatunk a helyi junior-futballcsapatot azzal támogatja, hogy a vidékre történő utazásokat fizeti. Mindkét előbbi esetben a számla az önkormányzat nevére szól, amin a fenti tételek szerepelnek. Milyen rovaton és kormányzati funkción javasolt ezen tételek elszámolása? A helyi népdalkör (önkormányzattól teljesen független) a szervező. A fociegyesület pedig bejegyzett egyesület.

Kérdés: Kórházunk 2019. 12. 19-én B816 központi irányítószervi támogatásként kapott 79 millió forintot családbarát szülészet projektre. A bevétel időbeli elhatárolásba vonható-e, mivel a felhalmozási kiadások 2020-ban fognak vele szemben megjelenni? Helyesen járunk-e el akkor, ha ez a támogatás bevétele 2019. évi mérleg szerinti eredményben nem jelenik meg, és a későbbi években is csak értékcsökkenés-arányosan vennénk figyelembe az eredménykimutatásban? Van-e annak akadálya, hogy egy központi irányító szervi bevételt időbeli elhatárolásba helyezzünk? Rovatszinten megjelenik a B816-on a 2019-es beszámolóban, de a 2019. évi eredményt csökkentenénk vele, és a halasztott eredményszemléletű bevételek 443 főkönyvi számon jelenne meg a mérleg passzív időbeli elhatárolások sorában.

Kérdés: Közös hivatalunk 2019. december 31-ével megszűnt. Helyette 2020. január 1-jével új hivatal jött létre. Mind a két hivatalt ugyanazon települések alkotják, csak az új hivatalnak más a székhelytelepülése. Milyen megszűnést és jogutódlást érintő könnyviteli feladatok vannak a megszűnő hivatal és az új jogutód hivatal tekintetében?

Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatási program keretében mezőgazdasági terményeket termeszt, és ezeket értékesítjük. A termékértékesítés után befizetjük az áfát. Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelmet nyújtunk be. A halmozott bevételünk a bérleti díjakkal és egyéb bevételekkel együtt meghaladta a 12 millió Ft-ot. A Belügyminisztérium az alábbiak szerint kéri a támogatások igénylését:
"Amennyiben az önkormányzat összes (kumulált) árbevétele (egyéb bevételek, közfoglalkoztatásból származó értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási bevételek, bérbeadás stb.) 2018. évben vagy 2019. évben ez idáig elérte, vagy év végéig várhatóan meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelem 1/b mellékletében a nettó költségeket kérheti igényelt támogatási összegként."
A fentiekre való tekintettel az önkormányzatnak a támogatás igénybevételét követően is lesz áfa-visszaigénylési joga?

Kérdés: Országos Nemzetiségi Önkormányzat vagyunk, a központi költségvetésből biztosított támogatásunkat "Támogatói okirat" alapján kapjuk, amiben tárgyévi teljesítésű számlákat, béreket stb. lehet kifizetni, jövő év március 31-ig, mert így kell elszámolnunk. Megkaptuk a gépkocsi kötelező biztosításáról a számviteli bizonylatot, melyet csak január elején tudunk kifizetni (évforduló december 17.), mivel csak a jövő évi támogatás terhére számolható el, mert 2020. december 20-ig szól. Iktatás szempontjából hogyan járunk el helyesen? Beiktassuk idén következő évi kötelezettségvállalásra, vagy esetleg számoljuk ki napra pontosan, és a tárgyévre iktassuk be 2019. 12. 31-ig?