Találati lista:
31. cikk / 259 Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?
32. cikk / 259 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?
33. cikk / 259 Irodai masszázsszolgáltatás
Kérdés: Helyi önkormányzat a dolgozóinak irodai masszázsszolgáltatást biztosít külső vállalkozó igénybevételével. Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
34. cikk / 259 Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése
Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
35. cikk / 259 Alapítvány létrehozása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat hozhat-e létre alapítványt? Az alapítás költségeit, az alapító vagyonát el tudja-e számolni támogatásban, vagy saját bevétel terhére számolható el?
36. cikk / 259 Maradvány elszámolása
Kérdés: Kimutatható-e a decemberi hóközi, törvény szerinti illetmény kifizetése lekötött maradványként? Kimutatható-e a decemberben kifizetett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások összege lekötött maradványként (K3657 egyenlege)? Kimutatható-e az előlegek között szereplő "Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések" összege lekötött maradványként (K36516)?
37. cikk / 259 Kisadózó egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya
Kérdés: Önkormányzatunk kisadózó egyéni vállalkozóval kötött szerződést. Hogyan alakul Katv. hatálya alá tartozó, alkalmazottal nem rendelkező egyéni vállalkozó biztosítási jogviszonya, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonyában betegség vagy egyéb ok (pl. fizetés nélküli szabadság) miatt ideiglenesen nem végez munkát?
38. cikk / 259 Járulékfizetési alsó határ megállapítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt, ha egy önkormányzati dolgozó esetében munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett döntenek?
39. cikk / 259 Kettős munkakör járuléka
Kérdés: Önkormányzati dolgozónk két munkakört lát el egy munkaszerződéssel. Az osztott munkakört a 'T1041-es lapon úgy jelentik be, hogy egy bejelentőlaphoz a 13. pótlapból két dinamikus lapot képeznek, mivel egy pótlapon csak egy munkakört lehet bejelenteni. Egy vagy két biztosítási jogviszonynak kell tekinteni az egy munkaszerződéssel, két munkakörre létrejött munkaviszonyt? A Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdései szerinti járulékfizetési alsó határ után egyszer vagy kétszer kell megfizetni a járulékot? Felmerül továbbá kérdésként, hogy a kapcsolt munkakörben foglalkoztatott személy biztosítottként történő bejelentése, és a személyére vonatkozó havi adó- és járulékbevallásban történő adatszolgáltatás során a munkaköröket azonosító FEOR-számokat egy jogviszony esetében szükséges-e külön-külön feltüntetni?
40. cikk / 259 Nyugdíj melletti foglalkoztatás
Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?
