Külföldi munkavállalók biztosítása

Kérdés:

Intézményünknél több külföldi munkavállalót foglalkoztatunk, akik különböző EU-tagállamokból érkeznek. A gyakorlatban két tipikus esettel találkozunk, amelyek kapcsán – bár a jogszabályi háttér ismert (az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete, valamint a 987/2009/EK végrehajtási rendelet) – a tényleges megvalósítás során számos gyakorlati kérdés merült fel. 
Első eset: A munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá. Ebben az esetben a járulékfizetést és az adatszolgáltatást a munkavállaló biztosításának helye szerinti államban kell teljesíteni. Ez azonban a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint bevallás teljesítése szükséges – a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint. Intézményünknél havonta mintegy 50-60 munkavállalót érint ez a helyzet több tagállamból, ami jelentős adminisztratív terhet jelent. Van-e Magyarországon kialakult gyakorlat arra, hogy az intézmények ilyen esetben hogyan járnak el? Valóban minden tagállam társadalombiztosítási szervénél külön regisztráció, havi adatszolgáltatás és járulékfizetés szükséges? Van-e lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Az elévülési szabályok kapcsán milyen kockázatokat kell mérlegelnünk?
Második eset: Előfordul, hogy a munkavállaló – bár EU-tagállam polgára – nem lép Magyarország területére, hanem teljes egészében a saját államában végzi a munkáját (például távmunkában vagy az egyetem kihelyezett karán). Ebben az esetben Magyarországon nem válhat biztosítottá, tajszámot sem kaphat. Ilyenkor is kötelező-e vizsgálni, hogy az adott tagállamban biztosított-e, és ha rendelkezik A1 igazolással, akkor ugyanúgy kell-e eljárni, mint az első esetben? Amennyiben nincs biztosítása az adott államban, intézményünknek van-e bejelentési kötelezettsége az adott állam társadalombiztosítási hatósága felé? Konkrét példa: egy román-magyar kettős állampolgár az egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez. Jogilag előfordulhat-e ilyen helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá? Vagy ebben az esetben is a fenti rendeletek alkalmazásával az adott tagállamban kötelező lenne a biztosítási bejelentés?

Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a munkavégzés helye Magyarország, azonban a munkavállalók a saját államukban is rendelkeznek foglalkoztatási jogviszonnyal, és ezt A1-es igazolással támasztják alá, akkor a következők szerint kell eljárni.Az A1-es igazolás azt bizonyítja, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Szolgálati találmányok

Kérdés: Dolgozóval találmányi díjra vonatkozó szerződést is kötött a cég a munkaszerződés mellé, amely tartalmazza, hogy a munkakörébe tartozik, hogy találmányokat dolgozzon ki. A szerződés a találmányok jövőbeni díjazására vonatkozik. Ha a munkáltató a találmány után végleges szabadalmi oltalmat kap, vagy know-how-ként értékesíti, a munkáltató meghatározott összegű találmányi díjat fizet a munkavállalónak. Milyen adó- és járuléklevonási és -befizetési kötelezettség terheli munkavállalói és munkáltatói oldalról ezeket a kifizetéseket?
Részlet a válaszából: […] Az 1995. évi XXXIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése szerint szolgálati találmány annak a találmánya, akinek munkaviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe eső megoldásokat dolgozzon ki. A (2) bekezdés szerint alkalmazotti találmány annak a találmánya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 23.

Társas vállalkozó adózása

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 21.1. alpontja értelmében társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Versenydíj kifizetése spanyol állampolgár részére

Kérdés: Önkormányzatunk részt vesz egy európai uniós pályázatban. A pályázat keretében fel kell újítani egy önkormányzati tulajdonú épületet, melyben egy kisebb színház működik. A színház felújítására ki kellett írni egy ötletpályázatot, melyen csak magánszemélyek indulhattak (ez a pályázatban előírt követelmény volt). A képviselő-testület határozata értelmében a szakmai zsűri javaslatára a polgármester dönthetett az ötletpályázat nyerteseiről, ennek alapján három személy részesül díjazásban („nyereményben”). A díjak és közterheik a pályázat keretének terhére kerülnek kifizetésre. Két díjazott magyar állampolgár, akikkel terveink szerint megállapodást fogunk kötni, melyben – többek közt – rögzítjük a díj összegét, amit önálló tevékenységből származó jövedelemnek tekintünk, s ily módon szja-előleget és társadalombiztosítási járulékot fogunk levonni belőle, valamint szociális hozzájárulási adót fizetünk utána (mint például egy megbízási díj esetében). A harmadik díjazott azonban spanyol állampolgár, aki nem él és nem tartózkodik Magyarországon, a pályázatát elektronikus úton küldte meg, nincs magyar adóazonosító jele és tajszáma. Milyen módon és jogcímen lehetne a spanyol állampolgár részére kifizetni ezt az összeget? Van-e olyan lehetőség, ami kevesebb/egyszerűbb adminisztrációval jár, tekintve, hogy a nyertes nem tud itt Magyarországon személyesen eljárni a különféle hatóságoknál? Önkormányzatunkat és a nyertest milyen adó- és egyéb közteherfizetési, bevallási kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha a nyeremény megszerzése nem kizárólag a szerencsétől függ, hanem például egy vetélkedőn részt vevő magánszemély tudásától, teljesítményétől, ügyességétől, akkor a nyeremény a verseny díjának minősül.Az Szja-tv. 76. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság

Kérdés: A települési köznevelési és egészségügyi társulás fenntartásában van a települési óvoda, mely két óvodai csoporttal működik. Az óvoda egyik óvodapedagógusa a 40 éves jogviszonya alapján bejelentette, hogy 2024. december 31-ével kéri a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését. A szolgálati idő megállapítása alapján a 40 év szolgálati időt 2024. augusztus 16-án éri el. A felmentési ideje 2024. május 2-ával indult, a le nem dolgozandó jogviszony 2024. szeptember 1-jével kezdődik. A Tnyvhr. 73/B. §-a alapján kéri, hogy kerüljön kiállításra a „Foglalkoztatói nyilatkozat”. 2024. augusztus 16-tól a jogviszony alatt igényelni szeretné a nyugdíjat, egyúttal a jogviszonya alapján járó illetményénél a számfejtést úgy kérné, hogy azt már ne terhelje a társadalombiztosítási járulék. Igényelheti-e a nyugdíjat a dolgozó (és meg is állapíthatják és folyósíthatják neki) úgy, hogy még nem nyugdíjas 2024. 08. 16-án? Jelen esetben a visszamenőlegesség még nem áll fenn. Nyugdíjasnak minősül-e úgy, hogy elérte a 40 éves szolgálati időt, de a fennálló jogviszonya alapján még aktív dolgozó? Az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint nyugdíjas az a munkavállaló, aki
ga) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
gb) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül,
gc) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesül,
gd) egyházi jogi személytől egyházi, felekezeti nyugdíjban részesül,
ge) öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül,
gf) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.
Részlet a válaszából: […] A „nők 40” nyugdíjra való jogosultság társadalombiztosítási szempontból azt jelenti, hogy a nő a Tny. 18. §-ának (2a)–(2d) bekezdései szerint számított 40 év jogosultsági idővel rendelkezik, amelybe a – legalább 32 évet elérő – keresőtevékenység ideje mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok

Kérdés: Költségvetési szervünknél kérdésként merült fel, hogy mentesül-e a foglalkoztató a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályok alkalmazása alól a tárgyhónap tekintetében, ha a munkavállaló a hónapnak legalább egy napján a Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ellátások valamelyikében részesül, vagy tanulmányokat folytat?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése alapján, a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ) azzal, hogy haa) a biztosítási kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Családi kedvezmény érvényesítése az szja-bevallásban

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozójának csak az év egy részében volt munkaviszonya. Ez azt jelenti, hogy a személyijövedelemadó-bevallásában a családi kedvezményt csak arányosan veheti igénybe? Ha egész évben érvényesíthető a kedvezmény, akkor hogyan lehet a bevallási tervezetet kiegészíteni, módosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. rendelkezései szerint, a családi kedvezmény érvényesítése minden olyan hónapra lehetséges, amely hónapokra a kedvezményezett eltartott után családi pótlékra jogosult, vagy a családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy rokkantsági járadékban részesül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Járulékfizetési alsó határ

Kérdés: Költségvetési szervünknél munkaidőkeret, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell megállapítani a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerinti járulékfizetési alsó határt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 97. §-ának (2) bekezdésében szabályozott általános munkarend mellett az Mt. 93. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg. A munkaidőkeret lehetővé teszi, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Irodai masszázsszolgáltatás

Kérdés: Helyi önkormányzat a dolgozóinak irodai masszázsszolgáltatást biztosít külső vállalkozó igénybevételével. Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy ez a dolgozóknak szja-köteles személyi juttatás, az elszámolásra a K1113. Foglalkoztatottak egyéb juttatásai rovatot javasoljuk. A juttatás értéke a dolgozónál összevonandó jövedelemként adózik. A dolgozó béréből kerül levonásra a személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Iskolarendszerű képzés költségének megtérítése

Kérdés: A diplomát adó képzésen részt vevő szállítói számláját mely rovaton kell könyvelni? Munkaköréhez nem kötelező képzés, nincs tanulmányi szerződés. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik az intézménynek a kifizetett számla után? A szállítói számla az intézmény nevére szól.
Részlet a válaszából: […] A diplomát adó képzés iskolarendszerű képzésnek számít, amikor a képzőintézmény és a munkavállaló között hallgatói jogviszony jön létre. Az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költségét a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.
1
2
3
5