636 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Hivatalunk a Játv. alapján ingyenesen, közhatalmi tevékenység végzésére átengedte a hivatal épületében lévő helyiségét, mivel az adott feladat ellátása kikerült a hivatal által ellátandó feladatok közül. Az üzemeltetési költségek megtérítésére megállapodást kötött az adott szervvel, mely keretében a fenntartási költségek (közüzemi díjak, szemétszállítás díja stb.) továbbszámlázásra kerülnek. A hivatkozott törvény 2. §-a rögzíti, hogy a feladat ellátását biztosító vagyontárgyak ingyenesen kerülnek a hatáskörök új gyakorlója kezelésébe. A 2. § (3) bekezdése rögzíti, hogy e tevékenységek (többek között a vagyontárgy ingyenes biztosítása) az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. Álláspontunk szerint a kötelezően állami használatba kerülő vagyontárgy biztosítása nem minősül bérletnek, így a továbbszámlázott üzemeltetési költségeket nem tekintjük járulékos költségnek, mivel nem bérletnek minősülő főszolgáltatáshoz kapcsolódnak. A fentiek alapján 27%-os áfakulccsal számlázzuk tovább a felmerült költségeket. Ebben az esetben a hivatalunk a közüzemi díjak továbbszámlázása során helyesen alkalmazta-e a szolgáltatások eredeti áfakulcsát?

Kérdés: Egy magyarországi székhelyű áfaalany társaság (magyar társaság) Kínából szerezne be építőipari alapanyagokat. A magyar társaság a termékeket rögtön tovább is értékesítené egy EU-tagállambeli áfaalany társaság (külföldi társaság) részére. A Kínából megvásárolt termékek nem kerülnének be Magyarország területére, a termékek szállítása közvetlenül Kínából a külföldi társaság részére történne. A kínai társaság az áruértékesítésről a számlát a Magyarországon bejegyzett társaság részére állítaná ki, amely továbbszámlázná a külföldi társaság részére. A fenti tényállással kapcsolatban:
1. Az áfa szempontjából mi a helyes eljárás?
2. A magyar társaságnak van-e valamiféle adminisztrációs teendője a gazdasági eseménnyel kapcsolatban?

Kérdés: A víziközművel kapcsolatos önkormányzati feladatokra bérleti szerződésünk van a regionális víziközmű-társasággal. Mi kiszámlázzuk a bérleti díjat, amire megfizetjük a fizetendő áfát a NAV felé, a társaság által felénk kiállított számlákra (amik az éves gördülő tervben szerepelnek) pedig visszaigényeljük az áfát. Ha kevesebb feladatról állít ki számlát, mint a bérleti díj, akkor év végén elszámolás keretében megfizeti a különbözetet. Más szennyvízzel kapcsolatos feladatra is (ami nem szerepel a gördülő tervben, tehát nem a bérleti díjjal szemben kerül elszámolásra) visszaigényelhetjük az áfát, vagy csak a bérleti díjjal szemben beállított feladatokra lehet?

Kérdés: Költségvetési szerv egy online kereskedelmi platformról rendelt, az árut pedig egy EU-tagállamból szállították, és a számla is az EU-tagállam nyelvén került kiállításra. A számla minden szükséges adatot tartalmaz, az adó is helyesen került feltüntetésre, de idegen nyelven. Befogadhatjuk-e a számlát, illetve van-e valami feltétele a számla befogadásának és elszámolásának?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozású kulturális központ vagyunk. Intézményünk áfa-visszaigénylési joggal rendelkezik. Fő feladataink közé tartozik a közösségi művelődési tevékenység, közösségi rendezvények lebonyolítása. Rendezvényeink nagy részét a nagyközönség számára ingyenesen biztosítjuk, mint például falunapok, nyárbúcsúztatók, irodalmi műsorok, sportrendezvények, koncertek, színházi előadások, játszóházak stb. E rendezvényeink esetén élhetünk-e áfa-visszaigénylési (áfalevonási) jogunkkal? Az ilyen rendezvényeken jellemzően előadói költségek, technikai kiszolgálási költségek, színpadfedés, biztonsági őrzés, mobil--WC, szemétszállítás, szakmai anyag költségei merülnek fel. Ha az Áfa-tv. 120. §-át kell alkalmaznunk, és nem élhetünk áfalevonási jogunkkal a rendezvény ingyenessége miatt, azt minden költségtípusra értelmezni kell, vagy csak az előadói költségekre? Ha nem élhetünk az ingyenesség miatt áfalevonási jogunkkal, megtehetjük-e, hogy egy 2-3 milliós vagy akár még nagyobb költségvetésű rendezvényünkre jelképes belépődíjat, pl. 100 forintot határozunk meg? Ebben az esetben levonásba helyezhető az áfa? Ilyen rendezvényünk például a nyugdíjasoknak tartott idősek világnapi előadásaink.

Kérdés: 2020 októberében egy Egyesült Királyságban nyilvántartásba vett adóalany terméket értékesített egy magyar adóalany részére. 2020 októberében megtörtént a termékek leszállítása, és számla is kiállításra került. A magyar adóalany Közösségen belüli termékbeszerzést a 2020. október havi áfabevallásában szerepeltette, és közösségi összesítő nyilatkozatában (A60-as bevallás) is jelentette. Ugyanakkor 2021-ben a termékek egy részével kapcsolatban minőségi kifogás merült fel. Ha a minőségi kifogással érintett termékeket 2021-ben visszaszállítják Magyarországról az Egyesült Királyságba, akkor a magyar adóalanynak a korrekciót hogyan kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kapott a Belügyminisztériumtól turisztikai központ létesítésére. A támogatás tárgyát képező feladat érdekében felmerült beszerzések, szolgáltatások árában általános forgalmi adó vonatkozásában adólevonási joggal nem élt. A központ üzemeltetése során bevétele keletkezik önkormányzatunknak szálláshely-üzemeltetésből, motorcsónak--bérbeadásból. A központ működtetésével kapcsolatban felmerült közüzemi díjak áfája levonásba helyezhető-e? Az üzemeltetés során felmerülő egyéb tárgyi eszközök beszerzése (pl.: textíliák, konyhai eszközök), amelyek már nem a támogatás terhére kerülnek megvásárlásra, illetve a mindennapi működéshez szükséges beszerzések (pl.: tisztítószerek) áfája levonható-e?

Kérdés: Önkormányzatunknál a víziközmű – adókötelesen – bérbe van adva. Az üzemeltető felújítási munkálatokat végeztetett el rajta. A Költségvetési Levelek 302. számában az 5368. kérdésben azt jelzik, hogy víziközmű felújítása esetén az áfa visszaigényelhető. Esetünkben az üzemeltető végeztetett felújítási munkálatokat, és azt továbbszámlázta részünkre közvetített szolgáltatásként. Ebben az esetben is visszaigényelhető az áfatartalma a felújításnak?

Kérdés: Havi fizetéssel szállítunk ki ételt. Milyen esetben és meddig alkalmazható az 5%-os áfamérték?

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?