Helyi védettség alá eső ingatlan hasznosítása

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában van egy helyi védettség alatt álló – nagyon rossz állapotban lévő – régi épület, ami jelenleg üresen áll. Önkormányzatunknak jövőbeni tervei között szerepel az épület felújítása és az ingatlanon bérlakások kialakítása. Önkormányzatunknak van egy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő, településüzemeltetésre létrehozott korlátolt felelősségű társasága. Ötletként merült fel, hogy a képviselő-testület átadja ezt a helyi védettség alá eső ingatlant a kft.-jének annak érdekében, hogy a 2019. év végén életbe lépett kedvező adóváltozásokat ki tudja használni. A tulajdon átadását követően a kft. végezné az ingatlan felújítását és hasznosítását. Kivitelezhető-e a fent leírt "ötlet", és az önkormányzat milyen módon, milyen feltételek mellett adhatja át ezt az ingatlant tulajdonba a kft.-jének, illetve ennek esetlegesen van-e többletköltsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdést általános forgalmi adó és illeték szempontjából is meg kell vizsgálni. Nem egyértelmű, hogy az ingatlan átadása alatt értékesítést vagy térítésmentes átadást értenek-e, de fontos figyelembe venni, hogy a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének sz) pontja szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Vállalkozási tevékenységünk bevételéből szerettünk volna egy informatikaieszköz-beszerzést lefolytatni, melyre kötelezettséget vállaltunk, beszerzési tervünkben is szerepeltettük, azonban csiphiányra hivatkozva a beszállító jelezte, hogy a termékek leszállítását csak januárban tudják teljesíteni, és a számlázása is akkor fog megtörténni. Az így keletkező pénzmaradványt hogyan tudjuk átvinni a következő évre, hogy abból teljesítsük a kifizetést?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-ának 17. pontja szerint a maradvány a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 18.

Kivabevétel – idegenforgalmi adó

Kérdés: A kisadózó vállalkozás bevételének számít-e a helyi önkormányzatnak beszedett idegenforgalmi adó?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 2. § 12. pontja tartalmazza a kisadózó vállalkozás bevételének fogalmát, amely alapján a kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármilyen formában mástól megszerzett vagyoni értéket a kisadózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

COFOG – bérbeadás

Kérdés: A művelődési ház székeinek, egyéb tárgyi eszközeinek bérbeadását milyen COFOG-ra és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 7. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv tevékenysége alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység lehet. Az alaptevékenység jogszabályban, alapító okiratban a szakmai alapfeladataként meghatározott feladatai és azok ellátását elősegítő, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Alaptevékenységként végzett szolgáltatás díja

Kérdés: Költségvetési szerv alapító okirata szerint vállalkozási tevékenységet nem folytat. Alaptevékenységként végzett, de fizetett szolgáltatás árát megállapíthatja-e önköltségi áron felül (például vérvétel árának megállapítása és beszedése)?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési szerv jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A költségvetési szerv tevékenysége lehet alaptevékenység vagy vállalkozási tevékenység. Az alaptevékenységek közé tartoznak a költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 2.

Óvadék és maradvány

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű, a 2022-es év végéig tartó bérleti szerződést kötött. A bérbevevő óvadékot fizetett a költségvetési szerv részére, melynek visszafizetése a szerződés megszűnésekor teljesül. Az év végéhez közeledve felmerül a kérdés, hogy mi a teendő a számlán maradó óvadék összegével? Maradhat-e az intézménynél (amennyiben igen, szükséges-e egy letéti számlára elkülöníteni), vagy pedig be kell fizetni a Központi Maradványelszámolási Alapba?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 1. §-ának 17. pontja alapján a maradvány a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Adóbírság kiszabása

Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Art. 215. §-ának (3) bekezdése szerint: "Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány, illetve jogosulatlan igénylés ötven százaléka." A (4) bekezdés súlyosabb büntetést határoz meg: "Az adóbírság mértéke az adóhiány, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Pénzbeli adomány áfája

Kérdés: Nyári szezonban egy költségvetési szerv által üzemeltetett üdülőterületen a gyermekek hasznos szabadidő-eltöltéséhez az üzemeltető intézmény ingyenes gyermekfoglalkozásokat, gyermekrendezvényeket szervez azzal, hogy a felmerülő költségekhez önkéntes pénzbeli vagy természetbeni felajánlásokat elfogad. Milyen szabályai vannak a felajánlott adományok elfogadásának, dokumentálásának? Van-e áfavonzata a befizetett pénzbeli adománynak?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes adományokat a 38/2013. NGM rendelet előírásai szerint kell a könyvekben elszámolni.Ha az adomány tárgyi eszköz, akkor az NGM rendelet III. fejezet Immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos egyéb elszámolások, Növekedések A) pontban, a készleteket a C)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Átalakuló egyetem által nyújtott reprezentáció és üzleti ajándék

Kérdés: Egy állami felsőoktatási intézmény 2021. augusztus 1-jétől átalakul, magán felsőoktatási intézmény lesz, magánalapítványi fenntartás alá kerül. Lehet-e alkalmazni az Szja-tv. 70. §-ának (5) bekezdését, azaz a reprezentációs események és üzleti ajándékok juttatása esetén hogyan alakul az adókötelezettség, hiszen 2020. augusztus 1-jétől az egyetem alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lesz?
Részlet a válaszából: […] Az Nftv. 94. §-ának (4) bekezdése szerint a magán felsőoktatási intézmény a 2. § (1) és (3) bekezdéseiben meghatározott feladatok szerinti tevékenységet folytathat, ennek megvalósítása érdekében – e törvényben és a kormány által meghatározottak szerint –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Egészségügyi szolgáltatók biztosítása

Kérdés: Városunkban működő háziorvosi (felnőtt, gyermek) egészségügyi szolgáltatókkal kell-e az önkormányzatnak szakmai felelősségbiztosítást kötni? Az egészségügyi szolgáltatást végzők számára a praktizálás feltétele a szakmai felelősségbiztosítás megléte. Viszont feladatellátási kötelezettsége az önkormányzatnak van, így érvel a biztosító.
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 13. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi köz-ügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.
1
3
4
5
17