1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Költségvetési intézmény (kórház) beszámolójában a saját tőke elemeként kimutatott nemzeti vagyon induláskori értéke 2014. év óta magasabb, mint a leltárral alátámasztott érték. 2014. évtől a 411-es főkönyvi számla értéke magasabb, mint az azt alátámasztó analitikában szereplő összeg. Az idő múlása miatt a különbözet okát nem tudja az intézmény fellelni. Az Áhsz. 14. §-ának (3) bekezdése értelmében: A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak a 49/A–49/B. § szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. Mivel a 2014. január 1-jei nyitóértékben van eltérés, hogyan lehet javítani a főkönyvi könyvelés és az analitika különbözetét?

Kérdés: Van egy projekt, ami idővel építésiengedély-köteles lesz, de most még nem az. Tehát idővel fordított adózású lesz. Az a kérdés, ha előbb állítanak ki számlát, mint ahogy hatályba lép az engedélyköteles tevékenység, akkor számlázhatnak-e egyenes adózással? Vagy mivel tudomásunk van arról, hogy engedélyköteles tevékenységhez fog kapcsolódni a munka, így lehet fordított adózású az ügylet?

Kérdés: Az oktatókórházunk a védőnői feladatellátást átvette, ingyenes használatba adásról szóló megállapodást írtunk alá, az ezzel kapcsolatosan felmerült költségek (nem közüzemi díjak) továbbszámlázásra kerülnek. Az eredeti költségekről szóló számla fizetője az 1-es adószámmal rendelkező intézményünk, azonban a megállapodás az önkormányzattal (2-es adószámú) lett megkötve, így a partner csak az általunk kiállított számlát fogadja el. Ez esetben úgy lenne megoldva a számlázás, hogy a fenntartásunkban lévő intézményünk kifizeti az eredeti számlát, ezt részünkre továbbszámlázza adó alól mentes tartalommal (nyomtatási díjat, internethasználati díjat), amelyet mi szintén továbbszámlázunk a kórház számára. Az önkormányzat az adó alól mentes számlát a harmadik partner felé áfatartalommal számlázza ki az eredeti szolgáltatás áfakulcsával, vagy változatlan formában mentesen kell kiállítani a bizonylatot?

Kérdés: A községben 52 fő gyermeklétszámmal, két óvodai csoporttal működik az óvodánk. A két csoport szakmai feladatait 2 fő óvónő (az egyikük a vezető óvónő), 2 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként egy-egy dajka látja el. A gyermeklétszám alapján a vezető óvónő heti foglalkozásainak száma 10, a Púétv. 2. melléklete szerint, ettől eltérni csak lefelé lehet a fenntartó döntése alapján. A Púévhr. 9. §-ának (5) bekezdése: "Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja." Fentiek alapján az óvodai csoportokban csak 8 és 12 óra között kötelező óvodapedagógus foglalkoztatása. Esetünkben a vezető óvónőnek – mivel csak 2 fő óvónő van – ezen idő alatt bent kell tartózkodnia az egyik csoportban, hogy megvalósuljon az előbbi követelmény. A Púétv. által biztosított átfedési időre, valamint a többlettanítási időre járó juttatások a vezető óvónő esetében is értelmezhetőek-e? Részükre is megállapíthatók és kifizetők-e ezen juttatások?

Kérdés: A Htv. 39/B. §-ának (2) bekezdése alapján a kisvállalati adó alanyának e döntése adóévre választható, a döntésről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtásának határnapjáig, azaz az adóévet követő év május 31-ig kell megtenni. Amennyiben év közben tér át az adózó, pl.: 2023. július 1-jétől, hogyan kell a helyiiparűzésiadó-bevallását benyújtania?

Kérdés: Óvodapedagógus jubileumi jutalmáról szóló, a Költségvetési Levelek 354. számában a 6262. számon megjelent kérdésünkhöz kapcsolódóan kérdeznénk. Az említett óvodapedagógus 40 éves jubileumi jutalmát 2023 augusztusában kifizettük. Ezen dolgozó közalkalmazotti jogviszonya 2023. augusztus 31-én nyugdíjazás miatt megszűnt. Ebben az esetben is újra kell számolni a jubileumi jutalom összegét a 2023. november 1-jétől bevezetett új szabályok miatt?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja jóváhagyta a bevallási tervezetét, azonban utólag észlelte, hogy nem írta bele az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét. Mi a teendője, újabb bevallást szükséges beadnia?

Kérdés: Az önkormányzat több önkormányzattal együtt alapított egy hulladékgazdálkodási vagyont működtető társulást 2024-ben. Az önkormányzatok felhatalmazása alapján az osztatlan közös tulajdon jelenleg a gesztor önkormányzat nyilvántartásában szerepel a társulás megalakulásáig, majd pedig ez az önkormányzat adja át a vagyont a társulásnak. A társulás ezeket az eszközöket üzemeltetésbe kívánja adni, üzemeltetési szerződést kíván kötni közfeladat ellátására. Megállapodás alapján a 2023. évi üzemeltetési díjat a gesztor önkormányzat számlázta ki az üzemeltetést végző kft.-nek. A kft. 2023-ban a kiállított számla 30%-át átutalta a számlát kiállító önkormányzatnak. A fennmaradó 70% az eszközöket használó kft.-nél tartalékként jelenik meg, melyet tárgyi eszköz vásárlására fordíthat.
2024-ben a befolyt bevételt (30%), a számlakövetelést (70%), valamint a tárgyi eszközöket át kell adni az új társulásnak.
1. 2023-ban a gesztor önkormányzat mérlegében a fennmaradó 70%-ot számlakövetelésként kell-e szerepeltetni?
2. 2024-ben az átadásnak [bevétel (30%), követelés (70%), tárgyi eszköz] melyek a könyvelési lépései?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk. Intézményünk, egy színház nem rendelkezik saját épülettel, hanem változó helyszíneken lépnek fel. Januártól az előadásokért jegybevételt szeretnének, amit nem tudjuk, hogyan lehetne megoldani, hogy jó legyen. Az intézmény elképzelése, hogy valamelyik online jegyértékesítővel szerződik, és a szamlazz.hu-n állítja ki a számlákat. Mi a SALDO integrált számviteli rendszerét használjuk, az van a NAV-hoz is bejelentve, illetve összekötve. A mi javaslatunk az, hogy vegyenek nyugtatömböt, és a beszedett bevétel alapján utólag kiállítjuk a saját általunk használt programból a számlát. Melyik a járható út? Mivel az intézmény nem áfakörös, a jegybevételről szóló számlát szintén kiállíthatjuk áfamentesen? Szeretnénk a lehető legegyszerűbben, de szabályosan megoldani ezt a problémát.

Kérdés: Önkormányzatunk egyik költségvetési szerve gépjármű- (tehergépkocsinak minősülő ételszállító autó) vásárlást tervez. A gépjárművet adóköteles és adómentes tevékenység ellátásához is használnák. A vásárlás kapcsán az áfa részben levonásba helyezhető-e? (Az étkeztetéssel kapcsolatos költségek éves adagszámarányosan kerülnek felosztásra és levonásba helyezésre a napi működési kiadások tekintetében, 30% le nem vonható, 70 % levonható áfa a megoszlási arány.)