1235 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Helyi önkormányzatunk közüzemi díjat, telefondíjat, internetdíjat számláz tovább, az önkormányzat alanya az áfának. A közüzemi díjak továbbszámlázása az alábbi esetekben fordulnak elő:
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?

Kérdés: Az önkormányzatunknak helyiiparűzésiadó-visszafizetési kötelezettsége van, előre látjuk, hogy valószínűleg késve tudjuk ezt visszafizetni. Ezért az Art. 65. §-a értelmében késedelmi kamatot kell fizetnünk az utalásnál. Az adózóknál a helyi iparűzési számlájukon nyilvántartó programból technikailag csak az eredeti túlfizetés utalható kamat nélkül. A kamatot az önkormányzat költségvetési számlájáról utaljuk külön feljegyzés alapján? Ha a kamatot külön utaljuk, akkor ebben az esetben van-e kiutalási összeghatár, mert a kiutalási összegtől függően a kamat összege változó?

Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?

Kérdés: Munkaügyi iratok, dokumentumok tárolásának helyére, körülményeire milyen jogszabályok vonatkoznak? Helyesen járnánk el, ha nem páncélszekrényben, de zárható szekrényben tárolnánk a munkaügyi dokumentumokat?

Kérdés: Költségvetési intézmény (helyi polgárőrség) belső szabályzatában az alábbit rögzítette: „Azon munkavállalók számára, akik képernyő előtti munkavégzők szakorvos vagy optometrista javaslatára a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencséhez támogatást kaphatnak.” A 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet nem rendelkezik az optometrista fogalmáról, a rendelet szemészeti szakvizsgálatról tesz említést. Véleményünk szerint a belső szabályzat hibásan rendelkezik/teszi lehetővé, hogy egy optometrista általi javaslat elegendő legyen a szemüveglencséhez való támogatáshoz. Kérjük szíves állásfoglalásukat az ügyben.

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.

Kérdés: A Gyvt. 15. §-ának (10) bekezdése alapján járó bölcsődei pótlék számításának mi az alapja? Az alapilletmény vagy az alapilletmény + bölcsődei pótlék?

Kérdés: Alanyi adómentes központi költségvetési szerv vagyunk. Közhatalmi bevételeinken kívüli bevételeink 80%-át államháztartáson belülre történt közvetített szolgáltatások ellenértéke teszi ki. Valószínűsíthető, hogy az alanyi adómentesség 12 millió forintos értékhatárát is kizárólag a társszervek részére – államháztartáson belülre – közvetített közüzemi díjak miatt lépnénk túl. A fenti bevételt be kell számítani az alanyi adómentesség értékhatárába?