Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: Három különböző válaszuk alapján bizonytalanodtam el teljesen a nyugdíjas köztisztviselő pénzügyi területen történő továbbfoglalkoztatásával kapcsolatban. A Költségvetési Levelek 369. számában a 6534. kérdésben megjelent válaszukban, amennyiben nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot, és nem rendelkezik vezetői megbízással, akkor véleményük szerint munkaviszonyban is foglalkoztatható. Vagyis köthető munkaszerződés, de a pénzügyi ellenjegyzési feladatokat ettől kezdve már nem láthat el, hiszen nem köztisztviselő. A Költségvetési Levelek 377. számában a 6758. és a Költségvetési Levelek 379. számában a 6826. sorszámú kérdésnél viszont az Önök megítélése szerint mind a nyugdíjszabályozás oldaláról, mind a köztisztviselői szabályozás oldaláról kizárt, hogy a nyugdíjba vonult volt köztisztviselőt az öregségi nyugdíja igénybevétele mellett a polgármesteri hivatal munkavállalóként foglalkoztassa tovább.
Részlet a válaszából: […] jogviszonyt az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzését követően is fenntartották, akkor a munkáltató mérlegelési jogkörében hozott döntése alapján később azt felmentéssel szüntetheti meg [Kttv. 63. § (1) bekezdés d) pont]. Természetesen lehetőség van lemondásra és közös megegyezéses megszüntetésre is, de egyik sem kötelező. A második esetben, ha a női köztisztviselő a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesíti (azaz a „nők40” nyugdíjhoz szükséges jogosító időt a jogviszonya fennállása alatt megszerzi), és a jogviszonya felmentéssel való megszüntetését kérelmezi, akkor a munkáltató a kérelem alapján köteles őt felmenteni [Kttv. 63. § (2) bekezdés f) pontja].A második megválaszolandó kérdés arra vonatkozik, hogy – amennyiben nem köztisztviselőként foglalkoztatják tovább – munkavállalóként lehet-e a nyugdíjast alkalmazni. A Kttv. 258. §-a alapján munkavállalók is alkalmazhatók az Mt. szerint; olyan rendelkezés nincs sem a Kttv.-ben, sem az Mt.-ben, amely kizárná, hogy nyugdíjjogosult személyt foglalkoztassanak munkaviszonyban. A Kttv. 6. §-ának 13. pontja alapján azonban csak olyan személyek lehetnek munkavállalók, akik nem látnak el köztisztviselői feladatokat, azaz nem járnak el a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörében vezetőként és ügyintézőként. A Kttv. 8. §-ának (1) és (2) bekezdése is ezt támasztja alá: „a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag (…) közszolgálati jogviszony létesíthető. Megbízási, vállalkozási, illetve munkaszerződés nem köthető olyan feladat elvégzésére, amelyre csak kormánytisztviselői, köztisztviselői kinevezés adható.” Aki a 29/2012. Korm. rendelet 1. mellékletének 20. pontjában szereplő gazdasági feladatkört – vezetői megbízás nélkül – látja el, tehát a polgármesteri hivatal működtetését szolgáló feladatokat végez, az nem gyakorol közhatalmat, nem hoz az Ákr. hatálya alá tartozó közigazgatási határozatot. Tehát az ilyen, pénzügyi területen dolgozó személy (nyugdíjas) munkavállalóként foglalkoztatható. Ezzel kapcsolatosan adtunk arról is tájékoztatást, hogy a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy által vállalt pénzügyi kötelezettség ellenjegyzésére a hivatal gazdasági vezetőjén kívül az általa kijelölt köztisztviselő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

EU-s pályázatból finanszírozott vendéglátás

Kérdés: Önkormányzatunknál EU-s pályázatból (pl. Interreg-, TOP-pályázatok) finanszírozott szolgáltatást (vendéglátást) nyújtottunk külső résztvevőknek sajtótájékoztató keretében. Az Szja-tv. 1. mellékletének 4.27 pontja alapján úgy értelmezzük, hogy ez a szolgáltatás reprezentációs adó alól mentes lehet. Jól értelmezzük ezt az adómentességet?
Illetve további kérdéseink merültek fel az Szja-tv. 1. melléklet 4.25 és a 4.27 pontjait illetően:
1. Minden egyes EU-s projektre vonatkozik ez a szabály, pl. Interreg-, TOP-pályázatok esetében?
2. Amennyiben a projekten belül 15% az önerő, és a pályázat megoszlik EU-s és hazai forrásból elnyert támogatásra, akkor ebben az esetben is mentes teljes mértékben a vendéglátásszámla a reprezentációs adó alól?
3. Ha a munkavállalónk (4.25 pont) az EU-s és hazai projekt keretén belül külföldi kiküldetésen munkavacsorán vesz részt, és az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza a vacsora díját, akkor mentes a reprezentációs adó alól?
4. Az EU-s és hazai projektből finanszírozott külföldi kiküldetésnél a munkavállaló és külsős személyek esetében a szállásszámlán külön feltüntetett étkezések díja szintén mentes lehet a reprezentációs adó alól?
Részlet a válaszából: […] felhasználást, akkor az Szja-tv. 1. sz. melléklet 4.27. pontja szerinti adómentesség alkalmazható.2. Az Szja-tv. 70. §-ának (4a) bekezdése szerint a 69. § (5a) és (5b) bekezdésétől, valamint a (4) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az étteremben, cukrászdában nyújtott vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatás alapján meghatározott jövedelemnek (juttatás értékének) az adóévben elszámolt éves összes bevétel 1 százalékát, de legfeljebb 100 millió forintot meg nem haladó része. A tevékenységét év közben kezdő vagy megszüntető juttató az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan veheti figyelembe.Az adómentesség nem függ attól, hogy milyen forrásból finanszírozzák a reprezentációt, de az étteremnek, ahol étkeznek, belföldi étteremnek kell lennie, és meg kell felelnie az Szja-tv. 70. § (4b) bekezdése d) alpontjának.3. Az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.25. pontja szerint a munkáltató által a munkavállalók számára biztosított olyan szolgáltatás (ideértve berendezés, eszköz használatát is), amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió valamely pénzügyi alapja és az államháztartás valamely alrendszerének költségvetése terhére elnyert támogatás, feltéve, hogya) a támogatás felhasználása megfelel a pályázat, programterv szerinti feltételeknek,b) a munkáltató a szolgáltatást bármely, vagy – ha a pályázat a jogosultak körét meghatározza – bármely jogosult munkavállalója számára hozzáférhetővé teszi,c) a szolgáltatás igénybevétele nem minősül a tevékenység ellenértékének,azzal, hogy a rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá az Mt. előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló, az előbbiek és/vagy az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, a szakmai oktatásban részt vevő magánszemély, a kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján részt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:        

Utazási költségtérítés

Kérdés: Intézetünk önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, ahol alkalmazásban állnak kutató munkatársak. A kutatómunkát végző alkalmazottaknak heti 2 munkanapon (hétfő és kedd) kell az intézet székhelyén végezni a munkájukat. Ezen munkatársak lakcíme sok esetben Budapest, az intézet székhelye pedig vidék. A munkavállalók munkarendje miatt nem, vagy csak hosszú várakozással tudnák igénybe venni a közösségi közlekedést, ezért személygépjárművel utaznak vidékre. Ezen alkalmazottak részére a napi munkába járási költségtérítést vagy hazautazás költségtérítését tudjuk kifizetni? Mikor járunk el jogszerűen? Véleményünk szerint akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, mivel szerintünk a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti munkarendtől függő gyakoriságú rendszeres vagy esetenkénti oda- és visszautazásról van szó. A gyakorlat alapján a heti 2 nap munkavégzést 1 vidékre és 1 visszautazási, lakóhelyre vagy tartózkodási helyre költségként számolnánk el, kilométerenként az intézet által engedélyezett Ft/km összeggel. Ebben az esetben a munkába járás és a hazautazás esetén kilométerenként akár 30 forint költségtérítést kaphatnak adómentesen a munkavállalók, havi felső összegkorlát nélkül. Az elszámolás tekintetében, másik vélemény, hogy akkor járunk el helyesen, ha a 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának c) pontját alkalmazzuk az ő esetükben, és a hazautazásra vonatkozó szabályozásokat alkalmazzuk, tehát legfeljebb havonta négyszer kerül számukra elszámolásra az oda- és visszautazás.
Részlet a válaszából: […] munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86%-át [39/2010. Korm. rendelet 3. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló részére ehelyett 18, legfeljebb 30 Ft/km mértékű költségtérítés fizethető, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés [16/2023. Korm. rendelet 1. §, 39/2010. Korm. rendelet 4. § (1) bek. a) pont].A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-ának b) pontja határozza meg a munkába járás fogalmát. Ennek alapján az intézet székhelyére történő munkabeosztás szerinti munkavégzés munkába járásnak minősül, aminek költségtérítésére a munkába járás költségtérítésének szabályait[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Óvodai nevelő besorolása

Kérdés:

Óvodában dolgozó óvodai pedagógiai asszisztens 2026. 05. 14-én középfokú óvodai nevelő végzettséget szerzett, ez alapján pedagógusi munkakörbe kerül besorolásra. Az oklevél a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. tv. 93. §-a értelmében a Szakmajegyzékben meghatározott 5 0188 25 02 azonosító számú óvodai nevelő megnevezésű szakma megszerzését igazolja. Hogyan kell besorolni, milyen bérrel nevezzük ki a középfokú óvodai nevelő dolgozót?

Részlet a válaszából: […] munkakör ellátható. Mindezek alapján az óvodai nevelő szakma a pedagógus-szakképzettségek közé tartozik, és az ezzel rendelkező személyt – akár óvodapedagógusi, akár nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkakört lát el – a pedagógus-előmenetel szerint kell besorolni [Púétv. 96. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pont].Ha az érintett pedagógiai asszisztens átkerül pedagógus-munkakörbe, akkor a Púévhr. 37. §-ának (1) bekezdése alkalmazandó, amely szerint „a köznevelési intézményben a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél (...) kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust (...) Gyakornok fokozatba kell besorolni”. A szakmai gyakorlat számításakor a korábbi, NOKS munkakörben eltöltött idő nem vehető figyelembe [Púév-hr. 42. § l) pont]. A Gyakornok fokozathoz fix illetmény tartozik, amely 2026-ban teljes munkaidő esetén 705.000 Ft/hó [Púévhr. 88. § (1) bekezdés].Ha az érintett kollégának 2 évnél több szakmai gyakorlata lenne [pedagógusvégzettség nélkül szakmai gyakorlat a Púévhr. 42. § (1) bekezdés g) pontja alapján állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Jubileumi jutalom kifizetése

Kérdés: Tényállás: Intézményünk, egy református egyházkerület szeretetszolgálata, egyházi fenntartású, nem állami szociális intézmény. Foglalkoztatottjaink az Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor az Szt. 94/L. §-ának (4) bekezdése okán a munkavállalókra kógens módon alkalmaznunk kell a Kjt. 55–80. §-ában rögzített előmeneteli és illetményrendszeri szabályokat. Érintett munkavállalónk megszakítás nélkül a szociális, illetve közigazgatási szférában dolgozik 1986. jú-lius 1. napja óta. Intézményünkhöz 2023. október 1-jén került jogutódlással. A munkavállalót lakóhelyén 2024. október 1. napjával főállású polgármesterré választották, amelyre tekintettel az intézményünknél fennálló munkaviszonya fizetés nélküli szabadság igénybevétele mellett állt fenn. A munkavállaló a korábbi munkahelyeit, az intézményünknél töltött időt és az aktív polgármesteri idejét
(2024. 10. 01. – 2026. 06. 20.) összeszámítva a 40 évnyi (14 600 nap) jubileumi jutalomra jogosító időt 2026. június 20. napján érte el (ebből az időtartamból az aktív polgármesteri idejét nálunk fizetés nélküli szabadságon töltötte). Ezt követően, 2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára („nők 40”) való jogosultságot is. A fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló elektronikus levélben azzal a kéréssel fordult a munkáltatóhoz, hogy 2026. július 1. napjával munkavállalói jogviszonyát szeretné megszüntetni, ezzel egyidejűleg kéri a jubileumi jutalom kifizetését. Intézményünk írásbeli hiánypótlás keretében kívánta felhívni a munkavállalót, hogy nyilatkozatát pontosítsa, és tegye egyértelművé, pontosan milyen jogcímen kéri a munkaviszony megszüntetését, mivel a „megszüntetni szíveskedjen” formula önmagában joghatás kiváltására alkalmatlan, nem értelmezhető. Mielőtt azonban az írásbeli felhívást megküldtük volna, a munkavállaló kiegészítő nyilatkozatot tett. Ebben korábbi kérelmét fenntartva kifejezetten rögzítette: „A munkavállalói jogviszonyom 2026. július 1. napjával közös megegyezéssel megszüntetni szíveskedjen.” A munkáltató ezt a kifejezett, közös megegyezésre irányuló kezdeményezést elfogadja, így a felek közötti munkaviszony az Mt. 64. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2026. július 1. napjával, közös megegyezéssel megszűnik. Melyik munkáltató köteles kifizetni a 40 éves jubileumi jutalmat ebben az esetben? A szeretetszolgálat, ahol a dolgozó évek óta fizetés nélküli szabadságon van, vagy az önkormányzat, ahol a 40. év elérésének pillanatában aktív, főállású polgármesterként dolgozik? Beszámít-e a fizetés nélküli szabadság alatt máshol (polgármesterként) töltött idő az intézményünknél lévő jogosító idejébe? Tekintettel arra, hogy a munkavállaló naptári napra pontosan elérte a 40 évet, terheli-e kifizetési kötelezettség a szeretetszolgálatot abban az esetben, ha a munkavállaló a nők 40 éves nyugdíjjogosultságára hivatkozva saját maga kéri a jogviszonya megszüntetését kifejezetten közös megegyezéssel? Értelmezhető-e úgy a jogszabály, hogy a mi intézményünknél a jogosultsági ideje a fizetés nélküli szabadság miatt nyugvópontra került, és a kifizetés emiatt kizárólag az aktív jogviszonyában esedékes? A fentiek tükrében jogszerűen megtagadhatja-e a szeretetszolgálat a kifizetést, és ha igen, milyen jogi érveléssel és adminisztratív lépésekkel kell a munkaviszonyt lezárnia, hogy egy esetleges munkaügyi perben védve legyen?
Részlet a válaszából: […] megerősíti a bírói joggyakorlat is, ld. Ítélőtáblai Határozatok.2022.92.). Márpedig az Mt. 16. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyoldalú kötelezettségvállalás a jogosult terhére csak akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, „ha a jognyilatkozatot tevő körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné vagy aránytalan sérelemmel járna”. Tehát ha az önök intézményében eddig a munkavállalók részére általánosan sor került a közalkalmazotti jubileumi jutalom fizetésére, akkor jelen esetben is így kell eljárniuk.Első kérdésükre, miszerint „melyik munkáltató köteles kifizetni a jubileumi jutalmat”, a válasz az, hogy a szóban forgó személy két különböző jogviszonyban – közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban – áll. E két jogviszonyra külön törvények – a Kttv., illetőleg az Mt., a Szoc-tv. és a Kjt. – vonatkoznak. A Kttv. szerinti jubileumi jutalom és a Kjt. szerinti jogintézmény jogalapja tehát eltér egymástól, ezek – az azonos elnevezés dacára – egymással nem felcserélhetők, egyik a másikat nem válthatja ki. Mind a közszolgálati, mind a közalkalmazotti jubileumi jutalomra való jogosultságot az arra vonatkozó törvény alapján, külön-külön kell elbírálni, illetve megállapítani. Azaz, ha a Kjt. alapján a közalkalmazotti jubileumi jutalomra való jogosultság fennáll, akkor azt a munkáltatói jogkörgyakorló (a Református Egyházkerület Szeretetszolgálata) attól függetlenül köteles kifizetni, hogy az érintett a polgármesteri minősége alapján egyébként a Kttv. alapján is jogosult lenne jubileumi jutalomra.A Kjt. 78. §-a a jubileumi jutalomra való jogosultság feltételeit akként határozza meg, hogy az 25, 30 vagy 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő után jár, melyeket a nyugdíjazás évében előrehozottan is ki kell fizetni; továbbá, a 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat 35 év megléte esetén is előrehozottan kell kifizetni, feltéve, hogy az érintett legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül. Nyugdíjasnak minősül egyfelől az, aki az öregségi nyugdíj életkori és szolgálati idővel kapcsolatos feltételével rendelkezik (a nyugdíj határozattal történő megállapítása nélkül is), másfelől az, aki részére a nők életkori feltétel nélküli, 40 éves jogosító idővel megállapítható nyugdíjat határozattal megállapították [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont]. Jelen esetben tehát az a kérdés, hogy amit a levelükben írnak („2026. június 21. napjával megszerezte a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára való jogosultságot”), azzal arra kívántak utalni, hogy e naptól teljes a 40 év jogosító idő, vagy arra, hogy e nap vonatkozásában már végleges hatósági határozat állapította meg a „nők 40” nyugdíjra való jogosultságot? Ugyanis munkajogi szempontból csak ez utóbbi eset fedi le a „nyugdíjasnak minősülés” fogalmát. Mint írják, a munkáltató hozzájárult a munkaviszony 2026. július 1. napjával közös megegyezés címén történő megszüntetéséhez. A fentiek alapján ez azt jelenti, hogy ha a határozat 2026. július 1-jével vagy azt megelőző nappal (legkorábban 2026. június 20-ával) állapította meg a „nők 40” nyugdíjra való jogosultságot, akkor a 40 éves közalkalmazotti jubileumi jutalom[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. augusztus 11.

Nemzetiségi önkormányzat rendezvényén fellépő előadó szállásköltségének elszámolása

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat előre meghirdetett rendezvényén fellépő előadó szállásköltségéről a nemzetiségi önkormányzat számlával rendelkezik. Reprezentációnak minősül-e a költség, vagy dologi kiadásként könyvelendő-e a K337 rovaton belül, mint szállásköltség? A nemzetiségi önkormányzat elnöke vállalhat-e általános működéshez kapcsolódó kifizetések alapját képező kötelezettséget (pl. levélfeladás, laptop javítása, parkolóbérlet vásárlása) előzetes, képviselő-testületi határozat nélkül?
Részlet a válaszából: […] rendezvényeken, eseményeken, valamint az állami, egyházi ünnepekkel kapcsolatos rendezvényeken részt vevők közül azon személyek utazásának, szállásának költségét, akik a program szerint ott a munkájukat végzik (pl. a rendezők, szervezők, meghívott előadók, fellépő művészek, a munkaköri feladatuk szerint az esemény által érintett dolgozók, a kifizető tevékenységében közreműködő, az esemény által érintett meghívottak esetében) nem kell reprezentációként kezelni, ha a hivatali, üzleti utazásra (kiküldetésre) vonatkozó szabályok egyébként alkalmazhatók.Az utazás és a szállás reprezentáció keretében történő biztosítása azok esetében merül fel, akik a felsorolt eseményeken vendégként (pl. üzleti partnerként, hivatali partnerként, díszvendégként, hozzátartozóként) vesznek részt.Az Ávr. 52. §-ának (7) bekezdése értelmében a nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

Feladatfinanszírozás elszámolása közös hivatalnál

Kérdés: Közös hivatalunk 5 önkormányzat és az általuk fenntartott összesen 7 intézmény, 2 társulás és az általuk fenntartott 2 intézmény, 4 roma önkormányzat tekintetében látja el a hivatali és munkaszervezeti feladatokat. Gazdasági szervezettel csak a közös önkormányzati hivatal rendelkezik. Az Áht. 10. §-át figyelembe véve a felsoroltak közül egy intézmény az, amely önálló gazdasági szervezetet is alapíthat, de az irányító szerv döntése alapján ez esetben is a közös hivatal látja el a gazdasági szervezet feladatait. A központi költségvetés a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához felhasználási kötöttséggel feladatfinanszírozást biztosít. A közös hivatalnál foglalkoztatottak bére és járuléka munkaköri leírás alapján annak a feladatnak a COFOG-jára kerül könyvelésre, amely feladatot az adott kolléga végzi (pl. aki az óvodával foglalkozik, az az óvodai COFOG-ra, aki a szociális ellátással, az a szociális COFOG-ra), és a költség elszámolásra kerül az adott kötelező önkormányzati feladatfinanszírozása terhére. Az utóbbi időben olyan értelmezés is napvilágra látott, amely arról szól, hogy a közös hivatalban felmerült költségek nem számolhatóak el az óvoda, szociális ellátás feladatfinanszírozásának terhére. Véleményünk szerint a költségvetési törvény, amikor meghatározza a közös hivatalok létszámát, ezzel összefüggésben a feladatellátás finanszírozását, akkor figyelembe veszi az ellátott önkormányzatok számát/-lakosságszámát, a nemzetiségi önkormányzatok számát, ugyanakkor nem veszi figyelembe azt, hogy a közös hivatal hány intézménynek látja el a feladatát. Ebből kifolyólag esetünkben figyelembe vesz 5 önkormányzatot, figyelembe vesz 4 nemzetiségi önkormányzatot, és nem veszi figyelembe azt, hogy ezen túlmenően még 2 társulás és 9 intézmény/költségvetési szerv esetében is ellátja a gazdasági, jogi feladatokat. Esetünkben a költségvetési törvényben meghatározott létszámon felül 12 fő van foglalkoztatva, és ennek a 12 főnek a személyi juttatása kerül elszámolásra a feladatfinanszírozás terhére. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy a fentieket figyelembe véve helyes-e az általunk kialakított elszámolási mód a feladatfinanszírozás terhére.
Részlet a válaszából: […] pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési vagy egyéb szolgáltatásokkal összefüggő feladatok ellátása. Amennyiben a feladatot ellátó szerv költségvetésében az ellátott szerv működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra, a funkció kizárólag a szerv közfeladatának alapító okirati meghatározására szolgál, a feladattal összefüggő kiadások, bevételek nem ezen a funkción kerülnek elszámolásra, hanem az ellátott szerv érintett kormányzati funkcióin.A költségvetési szerv más költségvetési szerv részére végzett tevékenységének bevételét, kiadását az ellátott szerv azon kormányzati funkcióin kell elszámolni, amelyek érdekében felmerültek, tekintet nélkül arra, hogy az adott kormányzati funkciók az elszámolást végző költségvetési szerv alapító okiratában szerepelnek-e.Ezt a szabályt kell alkalmazni:– akkor, ha a költségvetési szerv költségvetésében az ellátott költségvetési szervek működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra,– a kifejezetten más költségvetési szerv pénzügyi-gazdálkodási és üzemeltetési tevékenységei ellátására létrehozott költségvetési szervnek a más költségvetési szerv részére végzett tevékenysége tekintetében,– az olyan költségvetési szerv tekintetében, amely az irányító szerv kijelölése vagy megállapodás alapján más költségvetési szerv egyes pénzügyi-gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatait ellátja,– a támogatási célok tekintetében és– a befektetési célú tartós részesedésvásárlás tekintetében.A közös hivatalnál dolgozó munkatársak bérkiadásait is arányosan, a tevékenységgel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.

Adományról szóló számla

Kérdés: Önkormányzatunknak egy kft. támogatást szeretne nyújtani az alapfeladatai ellátására, elszámolási kötelezettség nélkül. Támogatói szerződés készül, melyet a képviselő-testület fogad el. Az adományozó a támogatás összegéről számla kiállítását kéri önkormányzatunktól. A számlán mekkora mértékű áfát kell szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.A támogatás az áfa rendszerében főszabály szerint akkor képez adóalapot, ha ellenértéknek, vagyis, ha valamely magatartásért, teljesítésért, kötelezettségvállalásért járó tartozásnak minősül. A meghatározó körülmény az, hogy valamely konkrét szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés teljesítésével kapcsolatba legyen hozható. Az ellenértékké minősítés feltétele, hogy ok-okozati összefüggés legyen a végzett tevékenység és a juttatott pénz között. A hangsúly a megrendelő státuszon van, tehát a támogató azért utalja a pénzt, mert cserébe vár valamit, illetve a támogatott azért nyújtja a szolgáltatást, mert tőle azt a szolgáltató megrendelte.Amennyiben az utalt támogatásért nem történik konkrét kötelezettségvállalás valamely tevékenység végzésére, hanem az általában a működést, a tevékenységet finanszírozza, mintegy forráskiegészítésül szolgál, úgy az nem adóalap a támogatottnál, tekintet nélkül arra, hogy mi a támogatás forrása. Az is közömbös, hogy milyen jellegű tevékenységhez utalják, az ilyen módon utalt támogatásnak nincs áfavonzata. Ez a klasszikus értelemben vett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:      

Horgászjegy áfája

Kérdés:

A haltermelési létesítmény a Hhtv. 2. §-ának 11. pontja alapján nem minősül halgazdálkodási vízterületnek. A haltermelési létesítményre a Hhtv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján területi jegy nem adható ki, mivel az csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható. A haltermelési létesítmény üzemeltetője nem minősül halgazdálkodásra jogosultnak, mert a Vhr. 1. §-ának 6. pontja alapján halgazdálkodásra jogosult az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halgazdálkodási jogának hasznosítására – a Hhtv.-ben meghatározott módon – jogosult természetes vagy jogi személy.
Ezen jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel, ha a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője a taván horgászatra jogosító napijegyet, éves horgászjegyet árusít, az eladás áfaköteles-e? Ha igen, milyen áfakulccsal kell történnie? Ha áfaköteles, kérhető-e erre mentesség? Befolyásol-e valamit, ha az üzemeltető áfakörös (az adószámának a harmadik, kötőjel előtti számjegye 2-es)? Befolyásol-e valamit az áfafizetés kérdésében az, ha az üzemeltető horgászegyesület?

Részlet a válaszából: […] például halászati vagy vadászati jog.A területi (vagy éves) jegy egy adott vízterületre vagy vízrendszerre (pl. egy tóra, holtágra vagy folyószakaszra) érvényes, meghatározott hosszan – leggyakrabban egy teljes naptári évre.Napi horgászjegy egy konkrét időtartamra, jellemzően a megvásárlástól számított 24 órára vagy egyetlen naptári napra szól.Véleményünk szerint a haltermelési létesítmény üzemeltetője, haszonbérlője által értékesített horgászatra jogosító napijegy, éves horgászjegy és a területi jegy között nem indokolt különbséget tenni az áfamérték szempontjából. Véleményünk szerint mindkét esetben ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnyújtás történik.Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján az ingatlan, ingatlanrész bérbeadása adómentes, feltéve, hogy a szolgáltatás nyújtója nem élt az Áfa-tv. 88. §-ában biztosított adókötelessé tétel lehetőségével. Amennyiben a szolgáltatásnyújtó adóalany az ingatlan bérbeadásait a lakóingatlannak nem minősülő egyéb ingatlanok körére kiterjedően adókötelessé tette, a szolgáltatást 27%-os mértékű adó terheli.Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének la.) pontja szerint mentes az adó alól a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet – ideértve az egyesületet is – által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelynek kizárólagos vagyoni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. június 23.
Kapcsolódó címkék:    

42-es eljáráskóddal végzett vámeljárás keretében megvalósuló importbeszerzések

Kérdés: Egy gyógyászati segédeszközök értékesítésével foglalkozó, Magyarországon adószámmal rendelkező (áfaregisztrált), az Európai Unió másik tagállamában letelepedett társaság gyógyászati segédeszközöket importál harmadik országból Magyarországra, amely termékeket saját áru mozgatása keretében Magyarországról Csehországba szállít. Ezen termékek 30 napon belül igazoltan a végső csehországi rendeltetési helyükre kerülnek elszállításra. A vámkezelés közvetett vámjogi képviselő közreműködésével, 42-es eljáráskód szerint történik. A termék importja az Áfa-tv. 95. §-a értelmében mentes az adó alól. A saját áru mozgatásáról a társaság pro forma számlát állít ki, amelyen eladóként a magyar és vevőként a cseh adószámát tünteti fel. Ezeket az ügyleteket a társaság „V” (vagyonáthelyezés) jelöléssel szerepelteti a közösségi összesítő nyilatkozataiban, valamint jelenti áfabevallásaiban. Az importát-engedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre. A közvetett vámjogi képviselő szintén szerepelteti ezen ügyleteket a saját közösségi összesítő nyilatkozataiban, amelyben a „K” mint az importáló helyett közvetett vámjogi képviselő által vallott adatok szerinti termékértékesítés jelölés szerepel a társaság cseh adószáma mellett. A társaság, mint a termékek importálója, nem bocsátott írásos meghatalmazást a közvetett vámjogi képviselő részére arra vonatkozóan, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében eljárjon helyette. A társaság a fentiekben részletezett tevékenysége mellett egy Magyarországon letelepedett társaság (magyar társaság) részére továbbítja a vevői megrendeléseit, amely szerződéses gyártóként végzi a termékek előállítását. A gyártást követően a magyar társaság a késztermékeket értékesíti a társaság részére, amely azokat magyar közösségi adószáma alatt közösségi értékesítésként továbbértékesíti partnerei részére. A társaság a magyar társaságtól beszerzett termékeit az áfabevallásai-ban belföldi beszerzésekként szerepelteti, és a kapcsolódó adót levonásba helyezi. A vonatkozó szabályok szerint helyes-e a fenti ügylettel kapcsolatban alább kifejtett álláspontunk?
1. Mivel a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, lehetősége van a magyar adószáma alatt a 4200-as eljárással végzett importbehozatalra. Ennek megfelelően a Magyarországra érkező termékeket a társaság magyar adószáma alatt kell nyilvántartani, és a továbbszállítást követően saját áru mozgatásaként kell szerepeltetni az áfabevallásban és az összesítő nyilatkozatban? Álláspontunk szerint az importátengedési okmányon feltüntetett cseh adószám nem befolyásolja ezt a kötelezettséget.
2. Amennyiben az importokmányokon a magyar adószám feltüntetése szükséges ahhoz, hogy a társaság a tranzakciót a saját bevallásában szerepeltetni tudja, van-e lehetőség utólagos helyesbítésre, illetve szükséges-e bármilyen további adminisztratív lépés megtétele a már meglévő dokumentumokkal kapcsolatban?
3. Álláspontunk szerint a társaság belföldi nyilvántartásba vétele (magyar adószáma) önmagában nem akadálya a közvetett vámjogi képviselet, illetve a 42-es vámeljárás alkalmazásának. A társaságnak lehetősége van arra, hogy az import-áfa-mentesség számlázási és adóbevallási feltételeinek saját maga megfeleljen, azaz a társaság jogosult magyar adószáma alatt számlát kiállítani, és saját adószáma alatt közösségi értékesítést (sajátáru-mozgatást) bevallani (különös tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. ezt a lehetőséget kifejezetten szabályozza).
4. Álláspontunk szerint, amennyiben a társaság számlát állít ki, és szerepelteti az ügyletet az áfabevallásában és az összesítő nyilatkozatában, akkor a közvetett vámjogi képviselő a 42-es vámeljárás keretében importált árukat nem szerepeltetheti a saját összesítő nyilatkozatában (erre vonatkozó meghatalmazás hiányában).
Részlet a válaszából: […] érdekében eljáró közvetett vámjogi képviselő, tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti feltétel nem teljesül, mivel a termékimportot teljesítő társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, amely – a rendelkezésre álló információk alapján – a belföldön teljesített egyéb Közösségen belüli termékértékesítései okán nem mentesül a bejelentkezési kötelezettség alól, azaz nem kizárólag a 95. § (1) bekezdésének a) pontjában említett adómentes termékimportot megalapozó Közösségen belüli termékértékesítés (jelen esetben sajátvagyon-áthelyezés) teljesítése miatt lenne belföldi nyilvántartásba vételre kötelezett.A fent kifejtettekből az is következik, hogy a termék-import adómentességéhez szükséges egyéb feltételek mellett a bevallásra, összesítő nyilatkozatra vonatkozó kötelezettségeket a társaságnak kell teljesítenie az Áfa-tv. 95. § (9) bekezdésében írtak szerint, azaz az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti sajátvagyon-áthelyezést a társaságnak a saját adószáma alatt benyújtott áfabevallásában és összesítő nyilatkozatában kell szerepeltetni, a közvetett vámjogi képviselő a társaság által megvalósított termékimport adómentességét megalapozó Közösségen belüli ügyleteket nem szerepeltetheti a saját áfabevallásában és összesítő nyilatkozatában érvényes írásbeli meghatalmazás hiánya okán [tekintve, hogy a társaság belföldön nyilvántartásba vett adóalany, írásbeli meghatalmazást érvényesen nem is adhat(ott) a közvetett vámjogi képviselőnek arra, hogy az Áfa-tv. 95. §-a szerinti adómentesség érvényesítése érdekében helyette eljárjon]. Jóllehet kizárólag az Áfa-tv. 95. §-ának (9) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítését nem befolyásolja az a körülmény, hogy az importátengedési okmányon a társaság cseh adószáma szerepel, azonban a termékimport adómentességéhez – összhangban a Héa-irányelv 143. cikke (2) bekezdésével – szükséges teljesíteni az Áfa-tv. 95. §-ának (2) bekezdésében előírtakat is, így a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló árunyilatkozat megtétele során az importálónak meg kell adnia a NAV által megállapított közösségi adószámát (az 1. pont alatt csak a társaság cseh adószámát említik, míg egy ezt megelőző bekezdésben akként fogalmaznak, hogy az importátengedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre). E kötelezettség nemteljesítése vagy elmulasztása esetén – ha a 2. pontban említett módosításra nincs lehetőség – a termékimport kapcsán az adómentesség nem érvényesül, azt áfa terheli.2. A kérdésben megfogalmazottak alapján nem egyértelmű, hogy jövőbeli ügyletekről van szó, esetleg a termékimport és a sajátvagyon-áthelyezés már megvalósult (utóbbira enged következtetni a 2. kérdés megfogalmazása, amely az utólagos helyesbítés lehetőségére kérdez rá), ugyanakkor a termékimport kapcsán – figyelemmel arra, hogy megadott információk szerint az importátengedési okmányokon az importőr adatainál a társaság EORI-száma vagy a cseh adószáma kerül feltüntetésre, továbbá a szabad forgalomba bocsátás vámeljáráskor az Áfa-tv. 95. és 96. §-aiban szabályozott adómentesség alkalmazásáról kiadott 3010/2016. NAV útmutató 28. d) pontjára, amely szerint „Az áfatörvény 95. § (6) bekezdése alapján az adómentesség nem érvényesül, és a vámhatóság a megállapított adó megfizetéséről is rendelkezik, ha már a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor, a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátására irányuló vámáru-nyilatkozat megtétele során az importáló nem adja meg a közösségi adószámát…” – felmerül, hogy amennyiben a közvetett vámjogi képviselő a vámáru-nyilatkozaton a társaság EORI-számát vagy a társaság cseh adószámát adta meg, úgy a NAV kivetette a társaságra az áfát.Ugyanakkor függetlenül attól, hogy a termékimport adómentes vagy adóköteles, a társaság által a termék-importot követően megvalósított sajátvagyon-áthelyezés kapcsán a társaságot terhelő áfabevallási és összesítőnyilatkozat-tételi kötelezettséget, illetve az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése alkalmazhatóságát nem befolyásolja, hogy az importátengedési okmányon a társaság cseh adószámát tüntették fel.Az Áfa-tv. 155. §-ának (1)–(2) bekezdése kimondja, hogy „termék importja esetében az adót a vámhatóság állapítja meg az adófizetésre kötelezettre. A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során – a Vám tv.-ben meghatározott eltéréssel – határozattal állapítja meg az adót. A vámhatóság a termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása során abban az esetben is határozattal állapítja meg az adót, ha a termék importja a 95. § szerint mentes az adó alól”. Figyelemmel az Áfa-tv. idézett 155. §-ára, ha a kérdés szerinti termékimport már teljesült, és a NAV határozattal megállapította az áfát, úgy a társaság rendelkezik az adólevonási jog tárgyi feltételeként az Áfa-tv. 127. § (1) bekezdés c) ponta ca) alpontjában előírt vámhatározattal. Ha emellett a társaság rendelkezik az Áfa-tv. 127. § (1) bekezdése c) pontjának ca) alpontban az adóelvonási jog további tárgyi feltételeként előírt, a nevére szóló, az adó megfizetését igazoló okirattal, vagy ha az adót közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozatával az adó megfizetéséről, úgy a társaság – tekintve, hogy az Áfa-tv. 89. §-ának (4) bekezdése szerinti sajátvagyon-áthelyezés mint adómentes Közösségen belüli termékértékesítés az Áfa-tv. 121. §-ának b) pontja alapján adólevonásra jogosít – a termékimportra tekintettel megfizetett áfát levonásba helyezheti a bevallásában.Annak megítélése, hogy a vámáru-nyilatkozat utólag módosítható-e az importáló adószáma, közösségi adószáma tekintetében, és ennek eredményeként utólag, az áruátengedést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. július 21.
1
2
3
…
10