Önkormányzati sportlétesítmény hasznosítása

Kérdés: Egy helyi önkormányzat a tulajdonában álló sportlétesítményeket a következők szerint hasznosítaná. Az önkormányzat egy társaságnak ("A" társaság) adóalapot képező ellenérték fejében hasznosítási jogot engedne. E hasznosítási jog keretében az "A" társaság saját nevében kötne szerződéseket (bérbeadás, jegyértékesítés), melyekből saját bevételt szerezne. Az önkormányzat a sportlétesítmények üzemeltetésével, működtetésével egy másik társaságot ("B" társaság) bízna meg. A "B" társaságnak nem lenne hasznosítási joga, feladata kizárólag a sportlétesítmények üzemeltetése (takarítás, őrzés, karbantartás stb.). A sportlétesítmények fenntartási költségei (pl. a közüzemek díjai) is a "B" társaságot terhelnék. A "B" társaság a fenntartási szolgáltatásról adóval terhelt számlát bocsátana ki az önkormányzat felé. A fenntartási szolgáltatásának árába/díjába költségként beépítésre kerülnének a fenntartási költségek, valamint a közüzemi költségek is. Az önkormányzat levonhatja-e a "B" társaság által rá átterhelt előzetesen felszámított adót, illetve a "B" társaság levonhatja-e a tevékenységéhez kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adót?
Részlet a válaszából: […] társaságnak, ebből következően az önkormányzatnak e tevékenysége adóköteles gazdasági tevékenységnek minősíthető.Az Európai Unió Bíróságának (EUB) jogértelmezését is figyelembe véve az adóalany akkor és olyan mértékben jogosult az áfa levonására, amennyiben a beszerzési ügylete közvetlen és azonnali kapcsolatban áll a levonásra jogosító egy vagy több ügylettel, vagy ha nem ez a helyzet, a beszerzésre fordított költségek az adóalany gazdasági tevékenységének egészéhez kapcsolódó általános költségek részét képezik. Az EUB jogértelmezése szerint a közvetlen és azonnali kapcsolat létezését az előbbi esetben azon kimenő tranzakciók jellege határozza meg, amelyekhez az input tranzakciók hozzá vannak rendelve, illetve a közvetlen kapcsolat léte azt feltételezi, hogy a kérdéses kiadás a kimenő ügylet költségeleme.A tárgybani esetben a sportlétesítmény üzemeltetésével, működtetésével megbízott "B" társaság által nyújtott szolgáltatás áthárított adóját az önkormányzat az Áfa-tv. 120. §-a alapján levonásba helyezheti, mivel ez az igénybe vett szolgáltatás közvetlen kapcsolatban áll az önkormányzat által teljesített adóköteles sportlétesítmény-hasznosítási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Elévülés

Kérdés: Adóellenőrzés során a NAV igazgatósága 2021-ben megállapította, hogy egy korábbi időszakban nem igényeltünk vissza számunkra jogosan járó általános forgalmi adót. A megállapítást tartalmazó határozatban mulasztási bírságot is kiszabtak, mellyel nem értettünk egyet, ezért fellebbeztünk. A másodfokú határozat elutasította a fellebbezést, helybenhagyta az elsőfokú határozatot. A másodfokú határozat megállapította, hogy helyesen döntött az elsőfok, visszajár az áfa, ugyanakkor jelezte, hogy mivel a másodfokú határozat kiadása átcsúszott a következő évre (2022), a kiutalást nem lehet teljesíteni, mert az elévült. Hogyan szerezhetnék vissza a jogosan járó áfát?
Részlet a válaszából: […] illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt."A leírt tényállás alapján az elsőfokú igazgatóság még az adómegállapítási jog (jelen esetben kiutalásról van szó, így a rendelkezés második mondatát kell megfelelően alkalmazni) elévülési idején belül tárta fel és írta elő a jogszerű visszautalást. A fellebbezés elbírálása ugyanakkor átcsúszott a következő évre, eltelt az öt év, így már bekövetkezett az elévülés. A másodfok helyesen állapította meg, hogy az elsőfok határozata jogszerű volt, annak kiadásakor ugyanis még nem állt be az elévülés. Az idő múlása miatt azonban a másodfok már nem rendelkezhet a kiutalásról! Ha az adózó nem fellebbezett[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Kórházi alapítvány tevékenységének minősítése

Kérdés: Kórház által létesített alapítvány alaptevékenysége (célja) az alapító okirat szerint a kórház betegellátási színvonalának emelése, eszközbeszerzések, készletbeszerzések, képzések formájában. Az alapítvány az általa alapcélra beszerzett eszközöket a kórház részére bérbe adja önköltségi áron, nyereség realizálása nélkül, határozott időre, amelynek lejártával az eszközt az alapítvány a kórház részére ingyenes használatba adja. Az alapítvány a befolyt bérleti díjat újabb alapcél szerinti orvostechnológiai fejlesztésre (pl. eszközbeszerzés) használja fel. Az alapítvány alapcél szerinti tevékenységének minősül-e az alapító okiratban foglalt alapcélra beszerzett eszközök hasznosítása, bérbeadása a kórház számára, vagy az gazdasági-vállalkozási tevékenységnek tekintendő? [A 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. § 11. b) pontja alapján véleményünk szerint alapcél szerinti tevékenységnek minősül, nem meríti ki a gazdasági-vállalkozási tevékenység fogalmát.]
Részlet a válaszából: […] (ajándék) elfogadását,b) a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (ideértve a közhasznú tevékenységet is),c) a pénzeszközök betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezését,d) az ingatlan megszerzését, használatának átengedését és átruházását.A létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységben az eszközök bérbeadása nem szerepel, a betegellátás színvonalának emelése vélhetően nem ezt a tevékenységet takarja.A kérdésben leírt gyakorlat szerint az alapítvány a kórház részére beszerzett eszközök forrásának egy részét magától a kórháztól szerzi meg bérleti díj formájában. Az önköltségi ár számítására vonatkozóan sincs információnk. Feltehetően a gépek működtetésének költségeit a kórház viseli, ezért[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Önkormányzati támogatások elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk a törvényi előírások szerint átadta vagyonkezelésbe a nyolc évfolyamos általános iskoláját a tankerület részére. Azonban minden évben az önkormányzat a költségvetésében biztosít előirányzatot az iskola szakmai működésének támogatására. Tanulmányi versenyek és sportvetélkedők megszervezését és díjait, jutalomkirándulásokat, kis értékű tárgyi eszközök beszerzését fizeti ki. Az iskola a számlát az önkormányzat nevére állíttatja ki. Az előbbiekben felsorolt kiadások könyvelése során melyik kormányzati funkció használata a helyes? Eddig mi a 082092 kormányzati funkcióra könyveltük, mert "megfelelőbbet" nem találtunk. Az oktatással kapcsolatos COFOG-okat (0912 és 0921) véleményünk szerint mi már mint önkormányzat nem használhatjuk.
Részlet a válaszából: […] amelyek érdekében azok felmerültek.A Pénzügyminisztérium javaslata alapján a kiadásokat az önkormányzati vagyon - ingatlanok és más vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok - üzleti célú használatba, haszonbérbe adásával, állagmegóvásával, felújításával, adásvételével és más módon történő hasznosításával, kezelésével összefüggő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Valutapénztár árfolyam-különbözete

Kérdés: Önkormányzatunk mérlegének 3229 - Valutapénztár árfolyam-különbözete során nem jelentős összegű, tartozik jellegű egyenleg van, mely egy 2018-as gazdasági eseményből származik. A 2022. évet megelőző években további forgalom nem jelenik meg a számlán. A tárgyévben milyen könyveléstechnikai lehetőség van az árfolyam--különbözetet kivezetni a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] §-ának (3) bekezdése szerint összevontan kell elszámolni azzal az eltéréssel, hogy a lekötött bankbetétek, az egyéb pénzeszközök, valamint az egyéb eszközök, a kötelezettségek és a passzív időbeli elhatárolások esetén külön-külön ki kell számolni az összevont árfolyam-különbözetet, és az egyes különbözetek előjelétől függően kell azt elszámolni.A 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet VII. Fejezet Pénzeszközökkel, finanszírozással kapcsolatos elszámolások M) Külföldi pénznemben meglévő pénzeszközök év végi értékelésének elszámolása cím alapján a könyvviteli elszámolása a következő:1. Árfolyamveszteség a pénzügyi számvitel szerint T494 - K31-332. Árfolyamnyereség a pénzügyi számvitel szerint T31-33 - K4943. Árfolyamveszteség a pénzügyi számvitel szerint, ha az 1-2. pontot követően a pénzeszközökre a 494. számla egyenlege veszteség jellegű T8551/8552 - K4944. Árfolyamnyereség a pénzügyi számvitel szerint, ha az 1-2. pontot követően a pénzeszközökre a 494. számla egyenlege nyereség jellegű T494 - K9351/9352Fentek alapján tehát a 322. főkönyvi számlára a 494. számlával szemben történik a könyvelés, és az árfolyam-különbözet egyenlegének megfelelően onnan kell elvezetni bevételre vagy ráfordításra.A 322. főkönyvi számla a valutapénztár kimutatására szolgál, a kérdés alapján úgy látszik, hogy önök azon belül külön számlán mutatják ki az év végi árfolyam-különbözetet. Ebben az esetben akkor a két főkönyvi számla adja ki a valutapénztár[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Köztisztviselői jubileumi jutalma

Kérdés: Egyik közös önkormányzati hivatal köztisztviselője az alábbi munkaviszonyokkal rendelkezik:
1. Mgtsz: 1982. 07. 01. - 1991. 03. 31.
2. Polgármesteri hivatal: 1991. 04. 01. - 2001. 02. 27.
3. Községek körjegyzősége: 2001. 02. 28. - 2012. 12. 31.
4. Közös önkormányzati hivatal: 2013. 01. 1. - 2022. 06.
A köztisztviselő jubileumi jutalma számításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetnél fennállt munkaviszonyát be lehet számítani?
Részlet a válaszából: […] jogviszonyban vagy munkaviszonyban eltöltött idő;- a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő,- a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartama,- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,- a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban,- a Kttv., a Ktv., Ktjv. és a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, a kormányzati igazgatásról szóló törvény és a Küt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas jogviszonyban töltött idő,- az állami vezetői szolgálati jogviszonyban, politikai felsővezetőként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamosenergia--mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó.A Vet. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Vet. Korm. rendelet 38. §-a szerint a Vet. 66. §-a (7) bekezdésében a továbbadó felhasználó által fizetett, a vételező felé érvényesíthető átlagos rendszerhasználati díjon a továbbadó felhasználó rendszerhasználati díjakra vonatkozó legutolsó számlájában szereplő, adók nélküli díjösszeg és a számla forgalmi típusú díjainak alapjául szolgáló kWh-mennyiség hányadosát kell érteni. Amennyiben a vételező és a továbbadó felhasználó egységnyi lekötött teljesítményre eső villamosenergia-vételezése eltér, akkor ennek hatása figyelembe vehető az átlagárszámítás során.(2) A továbbadó felhasználó és a vételező az adott üzleti év lezárása után a továbbadásra vonatkozó számlákban érvényesített villamosenergia- és rendszerhasználatidíj-összegek, valamint az adott üzleti évre kiszámított tényleges villamosenergia-beszerzési átlagárral és átlag rendszerhasználati díjjal számított díjösszegek különbségével egymással 30 napon belül elszámol.A Vet. 66/A. §-ának (7) bekezdése szerint a továbbadó felhasználó által kiállított számlában külön feltüntetett 147. § szerinti pénzeszközök nem minősülnek a továbbadó felhasználó bevételének, azokat köteles egyéb pénzeszközeitől és egymástól is elkülönítetten kezelni.A továbbadó felhasználó a 147. § szerinti, elkülönítetten kezelt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Közművelődési feladatokat ellátó társaság áfa-visszaigénylése

Kérdés: Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit gazdasági társaság, amely a tulajdonos önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás keretében közművelődési feladatokat lát el. A működési költségeinek fedezetére az önkormányzat működési célú támogatást nyújt részére, amely a működési költségeinek 80%-át fedezi (munkabér, járulék, közüzem, rendezvények költségeinek finanszírozására). Közművelődési feladatok ellátásán felül a társaság a szabad kapacitását értékesíti, bevétele származik ingatlan-bérbeadásból, rendezvényszervezésből (esküvő és temetés), technikai eszközök bérbeadásából (hang- és fénytechnikai eszközök, mobil színpad stb.), színházi előadások és koncertek jegyértékesítéséből. Kereskedelmi és vendéglátási tevékenységet is folytat, büfét üzemeltet. A bevételei után felszámítja az áfát.
Az áfa-visszaigényléssel kapcsolatosan hogyan jár el helyesen a társaság:
1. Visszaigényelheti-e az áfa összegét arányosítással az Áfa-tv. 5. számú melléklete szerinti levonási hányad alkalmazásával? Amennyiben igen, a levonási hányad nevezőjében teljes összegben kell-e szerepeltetni az önkormányzati működési célú támogatás összegét, vagy csökkenthető a támogatás összege a munkabérre és járulékaira fordított összeggel?
2. A társaság nem igényelheti vissza az áfát, mivel közfeladatot lát el, és a működési költségeinek 80%-át önkormányzati támogatásból fedezi?
3. A tételes elkülönítés szabályai szerint visszaigényelheti az áfát azon beszerzéseihez kapcsolódóan, melyekből áfás bevétele származik (pl. büfékészlet, illetve esküvő és temetés szervezése)?
4. A társaság csak abban az esetben jogosult áfa-visszaigénylésre, ha az önkormányzati támogatás egy része (bér, egyéb személyi jellegű kiadásokra és járulékokra fordított összeggel csökkentve) ellenérték fejében történő szolgáltatásnak minősül, és a nonprofit társaság áfás számlát állít ki a tulajdonos önkormányzat felé "közművelődési feladatok elvégzéséről?
Részlet a válaszából: […] általános forgalmi adó levonásba helyezhető.Az Áfa-tv. 186. §-a tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek teljesítése esetén az adóalany a fizetendő áfa és az előzetesen felszámított és levonható áfa negatív előjelű különbözete esetén keletkező adóösszeget visszaigényelheti.A visszaigénylés feltétele az, hogy az adózó által megállapított különbözet (fizetendő adó csökkentve a beszerzéseket terhelő levonható adó) negatív előjelű legyen, és elérje havi gyakoriságú áfabevallásra kötelezett adózó esetén az 1 millió, negyedéves bevalló esetén a 250 ezer, éves bevalló esetén az 50 ezer forintot.Mindezek alapján, ha a társaság kizárólag adólevonásra jogosító tevékenységekhez használja a beszerzéseket, és rendelkezik a beszerzésről a nevére szóló bizonylattal, továbbá a bevallásában a visszaigényelhető áfa összege a bevallási gyakoriságának megfelelő összeget elérte vagy meghaladta, akkor jogosult a beszerzést terhelő áfa egyösszegű visszaigénylésére, függetlenül attól, hogy a beszerzés vagy a társaság által végzett tevékenység a működési támogatás összegéből valósul meg.Megjegyezzük, hogy az ingatlan-bérbeadás főszabályként adómentes tevékenység, következésképpen az adómentes bérbeadás tekintetében felmerült beszerzések áfája nem helyezhető levonásba.Az Áfa-tv. 123. §-ának (1) bekezdése értelmében, abban az esetben, ha az adóalany egyaránt teljesít a 120. § és a 121. § szerint adólevonásra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, és arra nem jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, az előzetesen felszámított adó kizárólag az adólevonásra jogosító termékértékesítésének, szolgáltatásnyújtásának betudható részében vonható le.Az arányosítás kapcsán tehát csak abban az esetben van jelentősége a támogatásnak, ha az adóalany egy-idejűleg folytat adóköteles és adómentes tevékenységet, amelyhez kapcsolódóan az egyes beszerzéseinek áfáját a tételes elkülönítés szabályai szerint megosztani nem tudja, valamint egyéb, a tevékenységeinek reális arányát tükröző arányszámot sem tud képezni az Áfa-tv. 123. § (3) bekezdése első fordulatának megfelelően, és ennek okán az Áfa-tv. 5. számú mellékletében foglalt arányosítási képlet segítségével határozza meg a levonható és a le nem vonható adó arányát.Ez utóbbi esetben - azaz az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor - az adóalapot nem képező bármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nem befolyásoló támogatás) összegét a nevezőben szerepeltetni kell, még akkor is, ha az adóalany igazolni tudja, hogy az adóalapot nem képező támogatást részben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:      

Játszótéren elhelyezett játszóeszközök nyilvántartása

Kérdés: Egy önkormányzat a tulajdonát képező játszótéren elhelyezett játszóeszközöket gép-berendezésként tartotta nyilván, 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazva. Az ingatlanvagyon--kataszter felülvizsgálata során kérdésként merült fel, hogy a földhöz rögzített játszóeszközöket helyesen egyéb építményként kell-e nyilvántartani, külön-külön "P" lapokon, 3%-os értékcsökkenési leírás kulcsot alkalmazva? Amennyiben építményként kell nyilvántartani ezeket az eszközöket, hogyan történjen az eddig 14,5%-kal elszámolt értékcsökkenési leírás helyesbítése?
Részlet a válaszából: […] eltávolíthatók olyan módon, hogy lehetséges annak más helyen történő további használata, és ott az eredeti rendeltetésének megfelelően továbbra is használható, abban az esetben azokat berendezésként javasoljuk kimutatni.Abban az esetben, ha szükséges a korábbi években elszámolt értékcsökkenés javítása, akkor a hibajavítást az Áhsz. 54/B. §-ának előírásai alapján kell elvégezni. A mérlegkészítés időpontját követően a pénzügyi számvitelben a kizárólag mérlegszámlákat érintő hibákat az eszközök, illetve források besorolásának javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel kell javítani. Az eredményszámlákat is érintő hibákat az eredményszámlákon történő könyveléssel kell javítani. A jelentős összegű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Ingatlanberuházás áfája

Kérdés: Egy cég ingatlant szeretne építeni egy speciális területre. A község helyi építési szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló önkormányzati rendelete különleges terület: mezőgazdasági üzemi terület övezetbe sorolja az adott területet. A HÉSZ szerint "Különleges terület - mezőgazdasági üzemi terület építési övezeteinek építési telkein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 1 lakó rendeltetési egység létesíthető". Ezen speciális területen felépítendő ingatlan esetében alkalmazható-e az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja, illetve a 142. §-ának b) pontja alapján a fordított adózás? Az első esetben ingatlan-nyilvántartási bejegyzés is szükséges, míg a második esetben az, hogy építési hatóságiengedély-köteles legyen a munka (vagy bejelentésköteles).
Részlet a válaszából: […] ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatóságiengedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.Az Áfa-tv. 142. §-ának (3) bekezdése szerint az (1) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.Ahhoz, hogy egy ügylet a 142. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozzon, az alábbi feltételeknek kell egyidejűleg teljesülniük:1. Tartalmát tekintve az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősüljön.2. A szolgáltatás építési-szerelési, egyéb szerelési munkának minősüljön.3. Az építési-szerelési, egyéb szerelési munka ingatlanra irányuljon.4. Az építési-szerelési, egyéb szerelési munka építési hatóságiengedély-köteles vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött ingatlan-létrehozatal, -bővítés, -átalakítás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    
1
2