Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

253. Költségvetési Levelek / 2017. december 12.

TARTALOM

4614. kérdés Polgármester ki nem adott szabadságának kezelése a jogviszony megszűnése esetén
Leköszönő polgármesterünk több mint 20 évig volt folyamatosan polgármester. A ki nem vett szabadságát hány évre visszamenőleg kell kifizetni, milyen összegben és milyen módon?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4615. kérdés Szociális gondozó, szociális segítő besorolása
Szociális intézménybe szeretnénk egy közalkalmazottat felvenni gondozó munkakörbe. Végzettsége ruhakészítő, amelyet 1983-ban szerzett meg.
1988. 06. 20.-2002. 12. 31-ig varrónő,
2003. 02. 03.-2008. 07. 21-ig összeszerelő,
2009. 09. 14.-2014. 08. 31-ig varrónő,
majd ezek után közfoglalkoztatásban dolgozott. A vagy B besorolási osztályba soroljuk be? Mely időszakok számíthatók be a fizetési fokozatba soroláshoz?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4616. kérdés Adószámos magánszemélytől ingatlan bérlése
Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4617. kérdés Munkaidő-nyilvántartás a közfoglalkoztatásban
Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat. A munkaidő-nyilvántartás szabályairól, felelősségéről és módjáról szeretnék tájékoztatást kérni.
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
4618. kérdés Humán-egészségügyi szolgáltatás számlázása
Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk humán-egészségügyi szolgáltatás. Működtetünk pénzbeszedő helyeket, ahol intézményünk nevében a kollégák számlát/nyugtát állítanak ki a páciensek részére a vizsgálatok fizetendő összegéről, illetve ezen összegeket átveszik tőlük. A következő kérdésekben kérjük álláspontjukat:
1. Az Áfa-tv. 160. §-ának (1)-(2) bekezdése értelmében a mi esetünkben a főigazgatónak minden érintett kollégát - egyesével - meg kell írásban hatalmaznia az egészségügyi szolgálat nevében történő számlakiállítási joggal?
2. Minden érintett kollégának kell meghatalmazás arra, hogy a pénzt átvegye a betegtől?
3. A meghatalmazásoknak külön dokumentumként kell elkészülniük, vagy elég, ha a munka-köri leírásokba beleírjuk mint ellátandó feladatokat?
4. Az Áfa-tv. 160. §-ának (3) bekezdése ügyletenként 1 fő meghatalmazott jogosultságát engedélyezi. A recepció nálunk 10 fő, és jelen esetben mindenki állít ki nyugtatömböt például laborlelet, egészségkártya kiadásáról, személyes kíséret díjáról stb. De ugyanez értelmezhető az osztályokon az asszisztensekre is, akik vizsgálati díjakról, leletkiadásokról szóló számlákat/nyugtákat készítenek. Mivel 8.00-20.00-ig van rendelés hétköznapokon, ezért mindennap 2 fő látja el a feladatokat. Hogyan értelmezhető erre az esetre az Áfa-tv. hivatkozott bekezdése? Mi lenne a szabályszerű eljárás? A vizsgálati díjakat a vizsgálat alkalmával készpénzben kiállított számla vagy nyugta ellenében kell a páciensnek kifizetni.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4619. kérdés Ingatlan-bérbeadás
Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi közszolgáltatást nyújtó költségvetési szerv. Az alaptevékenységünk - humán-egészségügyi szolgáltatás - tekintetében áfamentes tevékenységet végzünk, van néhány olyan, nem vállalkozási tevékenységünk, amelyben az áfát visszaigényeljük. Átmenetileg szabad ingatlanrészeinket bérbeadás útján hasznosítjuk. Az ingatlan bérleti díja tekintetében az áfamentességet választottuk. A következő kérdésben kérjük álláspontjukat:
Intézményünk olyan szolgáltatásokat is nyújt a bérlőknek, melyek szerves, illetve nem szerves részei a bérleti díjnak. Az alábbi szolgáltatások esetében melyek azok, melyek áfamentesek, és számlázás során az áfával növelt érték mint nettó értéken kerüljön kiszámlázásra, illetve melyek azok, amiket nettó + áfa módon szükséges továbbszámlázni? Intézményünk értelmezése szerint:
1. Bérleti díjhoz szervesen kapcsolódó, így áfamentesen (nettó értéke tartalmazza már az áfát kiszámlázáskor):
- villamos energia továbbszámlázása
- víz- és csatornadíj továbbszámlázása
- fűtési díj továbbszámlázása
- kommunális hulladék szállítási díjának továbbszámlázása
- tűzjelző automata központi karbantartása
2. Bérleti díjhoz nem kapcsolódó szolgáltatások (nettó + áfa értékben):
- vezetékes telefon előfizetésének továbbszámlázása
- vezetékes telefon forgalmi díjának (beszélgetés) továbbszámlázása
- telefonalközpont karbantartási díjának továbbszámlázása
- textília mosatási költségének továbbszámlázása
- veszélyes hulladék díjának továbbszámlázása
- üzemeltetési költségek továbbszámlázása
3. Intézményünk partnereink egy részének a bérleti díjat és a hozzá kapcsolódó rezsiköltséget, míg másik részének csak az ingatlanhoz kapcsolódó rezsiköltséget számlázza tovább bérleti díj nélkül. Ebben az esetben az 1. pontban meghatározott tevékenységek mindkét esetre egyként értelmezhetők (áfát is tartalmazó nettó érték), vagy ha bérleti díjat nem számlázunk, csak rezsiköltséget, akkor ott az 1. pontban hivatkozott tételek nettó + áfa, vagy nettó = bruttó értékben kerüljenek kiszámlázásra? Amennyiben az általunk jelzett 1. és 2. számú csoportosításban állásfoglalásuk szerint valamelyik tétel nem jó helyen szerepel, kérem, jelezzék.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4620. kérdés Engedmény áfarendszerbeli megítélése
Az önkormányzat részére egy közüzemi szolgáltató árengedményt biztosít. A felek megállapodása alapján a közüzemi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el az Áfa-tv. 58. §-a szerint. A felek a szerződésben fizetésihatáridő-tartási kedvezmény alkalmazásáról állapodtak meg. A szerződés szerint a közüzemi szolgáltató akkor nyújtja az önkormányzat részére a fizetésihatáridő-tartási kedvezményt, amennyiben az önkormányzat a fizetési határidőket pontosan teljesíti.
A szerződés szerint a számla fizetési határideje (esedékesség napja) az eredeti papíralapú számla kézhezvételétől számított 30 nap. A felek között létrejött szerződésben meghatározott fizetésihatáridő-tartási kedvezmény tekinthető-e az általános forgalmi adó szempontjából olyan árengedménynek, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést követően adnak?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4621. kérdés Fordított adózás alkalmazhatósága tűzvédelmi rendszer kiépítésekor
Önkormányzatunk tulajdonában álló társaság egy már meglévő építményében belső átalakításra, fejlesztésre kerül sor. Az ingatlan átalakítása során természetszerűleg történnek építési munkák, azonban az átalakítás építésügyi hatóság engedélyéhez nem kötött. Az átalakítás magában foglalja egy olyan tűzvédelmi rendszer (beépített tűzjelző és oltórendszerek) kialakítását is, amely az építménybe beépítésre kerül. Az átalakítási munkálatokat egyetlen fővállalkozó végzi a társaság részére. A tűzvédelmi rendszer kiépítése és hatóság általi engedélyeztetése is a fővállalkozó által vállalt kötelezettségek közé tartozik, azonban az mind az arra jutó ellenérték vonatkozásában, mind a munkálatok terjedelmében csupán kisebb részét teszi ki a kötelezettségvállalásnak. A felek alapvetően nem a tűzvédelmi rendszer kiépítése miatt léptek üzleti kapcsolatba, az csupán az ingatlan belső átalakításának kötelező következménye, mivel az adott ingatlanban a tűzvédelmi rendszer kiépítése, engedélyeztetése jogszabályban előírt kötelezettség. Mind a társaság, mind a fővállalkozó Magyarországon nyilvántartásba vett adóalany, melynek nincs olyan jogállása, amely miatt tőle az adó ne lenne követelhető. A tűzvédelmi hatóság engedélyét olyan engedélynek kell-e tekinteni, amely építési tartalmú, így a beépített tűzvédelmi rendszer létesítésére és használatbavételére vonatkozó engedélyezési eljárás befolyással bír-e a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás áfakezelésére, azaz fordított adózás alkalmazandó-e a teljes ügyletre?
Kapcsolódó tárgyszavak:
4622. kérdés Adatszolgáltatás költségtérítésének áfája
Az Infotv. 29. §-ának (3) bekezdése alapján az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért - az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően - költségtérítést állapíthat meg, amelynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell. Van-e áfavonzata az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségtérítésnek (munkaerő-ráfordítás költsége, nyomtatási költség stb.)?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4623. kérdés Járdafelújítás
Önkormányzatunk járdafelújítást végez. Egy megrongálódott betonjárda helyére (250 m2) egy nagyobb teherbírású térkőből készült burkolat kerül, amelyhez még 120 m2 teljesen új burkolat lesz kiépítve. Ez a munkálat beruházás, felújítás (korszerűsítés) vagy vegyesen mindkettő? A kivitelező költségtervében szerepel a régi járda bontásának tétele is, ennek a vagyonnak van még nettó értéke. A bontási tétel a felújítás része? A felújítás teljes költségét a már meglévő bruttó értékhez aktiváljuk hozzá? Kérem, hogy az építménnyel kapcsolatos valamennyi gazdasági eseményt, illetve azok számviteli nyilvántartásba vételét teljeskörűen szíveskedjenek bemutatni.
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4624. kérdés Igénybe vett szolgáltatás
Kerületi önkormányzat havonta, a kerület lakosai számára ingyenes lapot jelentet meg, illetve rendszeresen ingyenesen látogatható rendezvényeket szervez, például kiállításmegnyitót. Ezen tevékenységekhez kapcsolódóan felmerült kiadásokat, pl. plakátnyomtatás, meghívók nyomdaköltsége, lapszerkesztés, tördelés lehet-e úgy tekinteni, mint a tevékenységet bemutató, népszerűsítő reklám, marketing, és ez alapján lehet-e a K342-es rovatra könyvelni, vagy nem helyes ez a megközelítés, és valamely más rovatra kell könyvelni? Ha igen, akkor melyikre, a K336, K337 vagy K355-ös rovatra?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4625. kérdés "Látképgaléria" képeinek értékesítése
Önkormányzatunk a művelődési ház kerítésén ún. "látképgalériát" hozott létre. A képek (melyek festmények másolatai, nagy méretű műanyag táblák) egy évig vannak kiállítva. Nyilvántartásunkban a képek kis értékű tárgyi eszközként szerepelnek. A használaton kívüli, régi képekből szeretnénk értékesíteni. A kérdésünk az, hogy az értékesítés áfaköteles-e? (A képek beszerzésekor az áfa nem került levonásra.)
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4626. kérdés Pénztári befizetések bizonylata
Szabályosnak tekinthető-e készpénzbefizetés esetén, ha a befizetés során papíralapú pénztárbizonylati tömbben a bevételről kiállítják a bevételi pénztárbizonylatot (B.318-102/A/V), majd ugyanarról a tételről egy újabb pénztárbizonylat készül, ugyanis alapesetben erre integrált rendszert használunk, s oda mindenképp be kell vételeznünk? Vagyis a gépi bevételi pénztárbizonylat melléklete egy papíralapú tömbből leválasztott bevételi pénztárbizonylat lesz, ily módon 2 db bevételi pénztárbizonylatunk készül ugyanarról a befizetésről. Mit javasolnak olyan esetben, amikor a készpénz átvétele korábban történik meg, mint a pénztárbizonylat kiállítása, mondjuk egy sokfős összejövetel esetén, ahol a díjakat először begyűjtik, majd azok egyszerre kerülnek bevételezésre a pénztárba? Megfelelő lenne-e, hogy az átvételről átvételi elismervényt adjunk, s ezek alapján készítjük el a tényleges pénztárbizonylatot?
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4627. kérdés Rovatrend
Az önkormányzat a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat önkormányzati ösztöndíjrészét az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő részére utalja át. Helyes-e a K506 rovat használata (ebből: központi költségvetési szervek) az önkormányzatnál? Elszámolható-e a kiadás a 2017. évi Költségvetési tv. 2. mellékletének III. 2. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcímmel szemben? Milyen kormányzati funkción kell megjeleníteni a kiadást?
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére