Arányosítási módszertan jövőbeni és visszamenőleges alkalmazhatósága
Kérdés
Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. május 7-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4955
[…] tételes elkülönítést kell elvégezni (azon beszerzéseket, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy milyen – adólevonásra jogosító vagy adólevonásra nem jogosító – tevékenységhez kapcsolódnak, nem lehet bevonni az arányosításba). Ennek megfelelően a társaság az első és második üzletághoz rendelhető költségek vonatkozásában a tételes elkülönítés szabályai szerint levonhatja az előzetesen felszámított adót, amennyiben az adólevonás valamennyi törvényi feltétele fennáll. Az adólevonási jog terjedelmét és az előzetesen felszámított adó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységek közötti megosztását érintő szabályok mindegyike annak a célnak az elérését szolgálja, hogy az előzetesen felszámított adó olyan mértékben kerüljön levonásra, amilyen mértékben az adott beszerzés az adóalany adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében merül fel. Ennek megfelelően az előzetesen felszámított adó arányosítással történő megosztását olyan arányszám alapján kell elvégezni, amely a valóságnak leginkább megfelelő eredményre vezet, azaz a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való használat, hasznosítás – és így a levonható és a le nem vonható áfa – arányát.Az Art. 54. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Álláspontunk szerint e rendelkezés alapján – amennyiben a társaság eddig nem az Áfa-tv. előírásai szerint állapította meg az adót, költségvetési támogatást, azaz a társaság által alkalmazott arányosítási módszer nem a valóságnak leginkább megfelelő eredményre vezetett – önellenőrzéssel módosíthatja a bevallását a helyes arányszámnak megfelelően. Az 5. számú melléklet szerinti képlet alkalmazására – visszamenőlegesen, önellenőrzés keretében – kizárólag abban az esetben van mód, ha az vezet a valóságnak leginkább megfelelő eredményre.Amennyiben azonban az eddig alkalmazott módszer az Áfa-tv. szabályainak megfelelt, úgy az arányosítási módszert nincs lehetőség visszamenőlegesen módosítani.Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmüket:Meglátásunk szerint a társaság a szállítóitól olyan jellegű költségek üzletágankénti megbontását (is) kérte, amelyeket egyetlen tételként számlázva – figyelemmel arra, hogy azok valamennyi üzletághoz kapcsolódnak – az arányosításba be kellene vonni (példaként az irodák bérleti díját említik). A beszerzések ilyen jellegű, mesterséges részekre bontása már az előzetesen felszámított adó egyfajta arányosításaként fogható fel, és abból a szempontból, hogy e megoldás a valós (az adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységhez való) felhasználási arányt vélhetően reálisabban tükrözi, elviekben nem is kifogásolható, ugyanakkor – álláspontunk szerint – csak abban az esetben igaz, ha az üzletáganként megosztott költségek arányosítása is az adott üzletág bevételeinek alapulvételével történik.Kivételt jelentenek ez alól ugyanakkor a negyedik üzletág költségei, melyek értelmezésünk szerint a társaság egészének működésével függenek össze (a negyedik üzletág bevételt nem termel, csupán a társaság könyvelését, bérszámfejtését végzi). Megítélésünk szerint ezért reálisabb megosztást eredményezhetett volna egy olyan megoldás, amely szerint a harmadik és a negyedik üzletágra eső beszerzéseket is külön számlázzák, és a harmadik üzletágra eső beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó a harmadik üzletág bevételeinek arányában, a negyedik üzletágra eső beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó pedig a társaság teljes bevételét alapul véve kerül megbontásra. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdésében foglaltakból következően ugyanis nem kifogásolható, ha az adóalany tevékenységenkénti arányosítást alkalmaz, de az sem, ha a saját maga által kidolgozott módszert az 5. számú melléklet szerinti képlettel kombinálja, feltéve, hogy ezzel a valós felhasználási arányt tükröző megoldásra jut.Az azonban – a fentiekben kifejtetteket figyelembe véve – kétségesnek […]
Megjelent a Költségvetési Levelekben 2019. május 7-én (275. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4955
[…] tételes elkülönítést kell elvégezni (azon beszerzéseket, amelyekről egyértelműen megállapítható, hogy milyen – adólevonásra jogosító vagy adólevonásra nem jogosító – tevékenységhez kapcsolódnak, nem lehet bevonni az arányosításba). Ennek megfelelően a társaság az első és második üzletághoz rendelhető költségek vonatkozásában a tételes elkülönítés szabályai szerint levonhatja az előzetesen felszámított adót, amennyiben az adólevonás valamennyi törvényi feltétele fennáll. Az adólevonási jog terjedelmét és az előzetesen felszámított adó adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységek közötti megosztását érintő szabályok mindegyike annak a célnak az elérését szolgálja, hogy az előzetesen felszámított adó olyan mértékben kerüljön levonásra, amilyen mértékben az adott beszerzés az adóalany adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében merül fel. Ennek megfelelően az előzetesen felszámított adó arányosítással történő megosztását olyan arányszám alapján kell elvégezni, amely a valóságnak leginkább megfelelő eredményre vezet, azaz a valóságnak megfelelően tükrözi az adólevonásra jogosító és az adólevonásra nem jogosító tevékenységhez való használat, hasznosítás – és így a levonható és a le nem vonható áfa – arányát.Az Art. 54. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az önadózás, az adóbeszedés útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. Álláspontunk szerint e rendelkezés alapján – amennyiben a társaság eddig nem az Áfa-tv. előírásai szerint állapította meg az adót, költségvetési támogatást, azaz a társaság által alkalmazott arányosítási módszer nem a valóságnak leginkább megfelelő eredményre vezetett – önellenőrzéssel módosíthatja a bevallását a helyes arányszámnak megfelelően. Az 5. számú melléklet szerinti képlet alkalmazására – visszamenőlegesen, önellenőrzés keretében – kizárólag abban az esetben van mód, ha az vezet a valóságnak leginkább megfelelő eredményre.Amennyiben azonban az eddig alkalmazott módszer az Áfa-tv. szabályainak megfelelt, úgy az arányosítási módszert nincs lehetőség visszamenőlegesen módosítani.Ezzel kapcsolatban a következőkre hívjuk fel a figyelmüket:Meglátásunk szerint a társaság a szállítóitól olyan jellegű költségek üzletágankénti megbontását (is) kérte, amelyeket egyetlen tételként számlázva – figyelemmel arra, hogy azok valamennyi üzletághoz kapcsolódnak – az arányosításba be kellene vonni (példaként az irodák bérleti díját említik). A beszerzések ilyen jellegű, mesterséges részekre bontása már az előzetesen felszámított adó egyfajta arányosításaként fogható fel, és abból a szempontból, hogy e megoldás a valós (az adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységhez való) felhasználási arányt vélhetően reálisabban tükrözi, elviekben nem is kifogásolható, ugyanakkor – álláspontunk szerint – csak abban az esetben igaz, ha az üzletáganként megosztott költségek arányosítása is az adott üzletág bevételeinek alapulvételével történik.Kivételt jelentenek ez alól ugyanakkor a negyedik üzletág költségei, melyek értelmezésünk szerint a társaság egészének működésével függenek össze (a negyedik üzletág bevételt nem termel, csupán a társaság könyvelését, bérszámfejtését végzi). Megítélésünk szerint ezért reálisabb megosztást eredményezhetett volna egy olyan megoldás, amely szerint a harmadik és a negyedik üzletágra eső beszerzéseket is külön számlázzák, és a harmadik üzletágra eső beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó a harmadik üzletág bevételeinek arányában, a negyedik üzletágra eső beszerzésekre jutó előzetesen felszámított adó pedig a társaság teljes bevételét alapul véve kerül megbontásra. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdésében foglaltakból következően ugyanis nem kifogásolható, ha az adóalany tevékenységenkénti arányosítást alkalmaz, de az sem, ha a saját maga által kidolgozott módszert az 5. számú melléklet szerinti képlettel kombinálja, feltéve, hogy ezzel a valós felhasználási arányt tükröző megoldásra jut.Az azonban – a fentiekben kifejtetteket figyelembe véve – kétségesnek […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
