370. Költségvetési Levelek / 2025. április 15.
TARTALOM

Önkormányzatunk 2023. december 1-jétől foglalkoztat teljes állásban egy háziorvosi asszisztenst egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Ezzel párhuzamosan a dolgozó részmunkaidőben dolgozik egy fővárosi kórházban, szintén egészségügyi szolgálati jogviszony keretében. Ezt a munkát 2008. július 1-jétől 2020. január 31-ig teljes munkaidőben, majd 2020. február 1-jétől részmunkaidőben látja el. Az idei évben jogosult a 30 éves szolgálati elismerésre. Az Eszjtv. 9. §-ának (8) és (9) bekezdése szerint:
(8) A szolgálati elismerés több egészségügyi szolgáltatónál fennálló egészségügyi szolgálati jogviszony esetén is csak egy alkalommal illeti meg az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt.
(9) A szolgálati elismerést az az egészségügyi szolgáltató köteles kifizetni, amelyik szolgáltatóval az érintett személy egészségügyi szolgálati jogviszonya a szolgálati elismerésre való jogosultság beálltának időpontjában fennáll, vagy a (8) bekezdés szerinti esetben hamarabb létrejött.
Mivel jogviszonya a kórháznál előbb keletkezett, álláspontunk szerint nem önkormányzatunk köteles a 30 éves szolgálati elismerés kifizetésére. Helyesen gondoljuk?

Önkormányzati költségvetési szerv, egészségügyi szolgálati jogviszony alá tartozó alkalmazottja kérheti-e a havi illetményének készpénzben történő kifizetését?

Van egy közös önkormányzati hivatal, székhely önkormányzattal és két településsel. Amikor a közös hivatal jegyzője a székhely önkormányzathoz megy dolgozni, ebben az esetben nyilván munkába járásról beszélünk. Ha a körjegyző a székhely önkormányzattól átmegy a másik településre fogadóórára, az kiküldetésnek minősül vagy munkába járásnak? Illetve, ha testületi ülésekre megy akár a székhely önkormányzathoz, akár a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatokhoz, az kiküldetés vagy munkába járás?

Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfel-adatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.

Egy alanyi adómentes közösségi adószámmal rendelkező magyar egyéni vállalkozó bővíti vállalkozását, Romániában kapott új megbízásokat. Az új tevékenysége kerti szökőkutak, illetve kerti halastavak kiépítése, telepítése, valamennyi ezekkel kapcsolatos építési, szerelési munka elvégzése. A megbízó, akivel szerződéses kapcsolatban áll, egy romániai cég, amelynek van közösségi adószáma. A magyar adóalany nem választott az Áfa-tv. 195/A. §-a szerinti határon átnyúló alanyi adómentességet Romániában. Az ezen tevékenységhez Magyarországon beszerzett alapanyagokról, termékekről, igénybe vett szolgáltatásokról kiállított számlákban áthárított áfát levonásba helyezheti-e a magyar alanyi adómentes vállalkozó? Az alanyi mentes adóalany adólevonási jogára vonatkozóan az Áfa-tv. több helyen is tartalmaz előírásokat, ha jól tudom, a 2025. január 1-jével bevezetett határon átnyúló alanyi adómentesség kapcsán több helyen módosult az Áfa-tv., ennek keretében az alanyi adómentes adóalanyok adólevonási jogára vonatkozó szabályok is változtak, és nem teljesen egyértelmű, hogy a fenti esetben megilleti-e az adólevonási jog a belföldi alanyi mentes adóalanyt.

Költségvetési szervünk alkalmazottjának édesapja sajnálatos módon januárban elhunyt. A testvére és a dolgozónk gépjárműve is az elhunyt nevén volt. Ebben az esetben, a fizetési határidőig (április 15.), milyen lehetőség van, hogy az aktuális gépjárműadó összegét be tudják fizetni, hogy a járművek ne maradjanak a hagyatéki tárgyalás lezárásáig sem befizetetlenül? A hagyatéki tárgyalás valószínűleg 2-3 hónapig még nem fog lezárulni.

Egy cég vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelésbe rendelt vagyonelemet. Ezt a vagyon-elemet, tehát csak a tőkét, egy magánszemély kedvezményezett kapja meg. Milyen adókötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?

Szeretném kérni a Költségvetési Levelek 367. számában megjelent 6497. számú kérdésben szereplő eset könyvelésének a levezetését. Jelenleg nálunk a B52 tárgyi eszköz értékesítésre könyveljük, de a válasz alapján azt gondoljuk, így nem jó.

Mikor kell, milyen időpontban nyilvántartásba venni az önkormányzati szektorban a támogatási szerződésben szereplő támogatás összegét követelésként? A teljes összeget a szerződés aláírásakor, vagy pedig amikor támogatási előleg érkezik, és csak akkora összegben? Illetve mi fogja meghatározni, hogy költségvetési évben vagy pedig követő követelésként vesszük nyilvántartásba, ha nem tudjuk az ütemezést? Mi a helyes eljárás például akkor, ha a projekt teljes egészében utófinanszírozású, és csak a támogatási szerződés áll rendelkezésre, akkor is elő kell írni követelésként a pénzforgalomban csak később jelentkező támogatást?

Egészségügyi intézménybe tervezünk határon túli kettős állampolgársággal rendelkező orvos részmunkaidőben történő alkalmazását egészségügyi szolgálati jogviszonyban. Van-e valami kizáró ok, hogy tartós egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítsen az orvos az intézményben? Milyen feltételeknek kell, hogy megfeleljen a külföldi munkavállaló, ha munkaviszonyt létesít Magyarországon? Milyen dokumentumokkal kell, hogy igazolja a korábbi külföldi jogviszonyait a besorolását illetően, és be kell-e számítani az egészségügyi szolgálati jogviszonyba a külföldi munkavégzést?

Önkormányzatunk tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegyet vásárolt. Az értékpapírt nem váltottuk vissza az év végén. Kell-e elhatárolni a bekerülési eszköz nettó értéke és a pénzintézet által kiközölt időszak végi (december 31.) névértéke (időszak végi árfolyamérték közötti) kamatot? Az értékpapír (befektetési jegy) bármikor beváltható, nincs lejárati ideje.

Egészségügyi intézményünkben a határon túlról került felvételre munkavállaló dietetikus munkakörben egészségügyi szolgálati jogviszonyban. A munkavállaló lakcímkártyája alapján a határon túl rendelkezik állandó lakcímmel, tartózkodási helye pedig a munkahellyel megegyező városban van. A munkavállaló tájékoztatott, és nyilatkozott arról, hogy a költségtérítését a lakóhely szerint kéri, a határon túlról jár be naponta, életvitelszerűen ott lakik. Megilleti-e a napi munkába járás költségtérítése a dolgozót, vagy csak a heti egy alkalommal történő hazautazásra vonatkozó költségtérítés?