2195 talált állásfoglalás az áfa kifejezésre

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Diákjaink részére videópályázatot hirdetünk. Díjazásként élménypark-belépőjegyet szeretnénk adni a díjazottaknak. Az élményparkbelépőt a létesítmény tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel azzal, hogy mind a pályázat kiírásában, mind a díjazás oklevelében, minden megjelenésben szerepeltessük a park logóját. Milyen jogszabály alapján és milyen dokumentumok mellett tehetjük meg ezt?

Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?

Kérdés: Előző évi közüzemidíj-visszatérítést kaptunk, ki is utalták bankszámlára. Szabály szerint ezt a B411 rovatra kell könyvelni. Az így keletkezett bevétel után az áfát be kell fizetni?

Kérdés: 2025. január 1-jétől az energiakereskedők és a hálózati elosztótársaságok a nem lakossági felhasználók részére kizárólag elektronikusan küldik a számlát. Ezen túlmenően egyre gyakoribb az elektronikus számla használata. Az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, az elektronikus számlák archiválásával összefüggő szabályokat jogszabály rögzíti. Az önkormányzat és intézményei az ASP programot használják a gazdálkodási feladataik ellátása során. Az ASP-ben tárolt elektronikus számlákat kell-e még külön is archiválni, vagy az ASP zárt rendszere megfelel a jogszabályban rögzített archiválási módnak?

Kérdés: Bölcsődénk alapellátáson kívüli szolgáltatásként sószoba és játszóház igénybevételére is lehetőséget nyújt. A sószobát a bölcsődei ellátásban részt vevők ellátási időben vehetik igénybe. A játszóházat ellátási időn kívül biztosítja az intézmény azon gyerekeknek, akik még nem bölcsődések. A bölcsőde szervezeti és működési szabályzatában alapellátáson kívüli szolgáltatásként mind a két tevékenység rögzítésre került. Intézményünk áfaalany, a jogszabályok alapján nem egyértelmű, hogy a szolgáltatásokat tekinthetjük-e tárgyi adómentesnek, vagy 27%-os áfakulcsot kell alkalmazni. Melyik eljárás a helyes?

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.

Kérdés: Polgármesteri hivatal kötött IBF szolgáltatási szerződést egy céggel, információs rendszer biztonságáért felelős szolgáltatás nyújtására, ahol a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetek a polgármesteri hivatal és az önkormányzat. Egy megbízási szerződést kötött szintén a polgármesteri hivatal, amelyben megbízza a céget a GDPR eljárásrend bevezetésére az önkormányzatnál, az önkormányzat intézményeinél, a polgármesteri hivatalnál, a nemzetiségi önkormányzatnál, a társulásnál és a családsegítő szolgálatnál. A polgármesteri hivatal továbbszámlázhatja a kiszámlázott díjat arányosan a szolgáltatás hatálya alá tartozó szervezetekre? Az alábbi polgármesteri hivatal SzMSz-ében foglaltak elegendőek-e ahhoz, hogy a szolgáltatást továbbszámlázzuk?
„A polgármesteri hivatal ellátja: önkormányzatra, család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulására, továbbá a településen működő Német Nemzetiségi Önkormányzatra és a gazdasági szervezettel nem rendelkező
– óvoda és bölcsőde
– művelődési ház
– városüzemeltetési közszolgáltató intézmény
– család és gyermekjóléti szolgálata költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági és munkaügyi feladatait.
A hivatal mint a család és gyermekjóléti szolgálatot fenntartó társulás székhelyének polgármesteri hivatala ellátja a társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése).
A hivatal útján teljesíti az önkormányzat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott Elektronikus ügyintézés biztosítására vonatkozó kötelezettségét.”

Kérdés: Önkormányzatunk kettes adószámmal rendelkezik. Bérleti díj tekintetében áfabevallásra és -fizetésre kötelezettségünk van. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában működő, a költségvetésben kormányzati funkción kezelt művelődési házat gyakran bérbe adjuk különböző rendezvényekre. A kiszámlázott bérleti díj után az adót bevalljuk és befizetjük. Az érintett tevékenységgel kapcsolatban, valamint az épület fenntartásával kapcsolatban felmerült kiadások után hogyan tudjuk visszaigényelni az előzetesen felszámított áfát? Szükség van-e arányosításra, ha igen, milyen alapon tegyük ezt? Nagyobb beruházást végeztünk a múlt hónapban, szeretnénk érvényesíteni a júniusi bevallásnál a visszaigénylést.

Kérdés: Egy községi önkormányzatnak, illetve annak költségvetési szerveinek milyen esetben kell cégtelefon után adót fizetni? Milyen szabály alapján kell a cégtelefont számfejteni?