2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Egy Magyarországon letelepedett gazdasági társaság a gazdasági tevékenységét négy üzletág keretében végzi. A négyből két üzletágban kizárólag adóköteles tevékenységet folytat, míg harmadik üzletága keretében mind adóköteles, mind pedig levonásra nem jogosító adómentes közvetítői tevékenységet is végez. A negyedik üzletág végzi az előzőekben említett három üzletág könyvelését és bérszámfejtését, azonban a társaság a harmadik és negyedik üzletágát összevontan kezeli áfaszempontból. A társaság számára a beszállítók a számlákat az első és második üzletághoz, továbbá a harmadik és negyedik üzletágat egy üzletágnak tekintve, külön-külön állítják ki (például az iroda bérleti díjának számlázása három elkülönült számlán történik az üzletágak által elfoglalt külön blokkok szerint). Vannak olyan általános költségekről szóló beszerzési számlák, amelyek számlázása nem különíthető el üzletáganként, így a társaság részére az egy összegben kerül kiszámlázásra. A társaság az első és második üzletág esetében tételesen elkülöníti az adott üzletághoz rendelten számlázott bejövő számláin felmerült áfát, és ezek kapcsán teljes mértékű adólevonást gyakorol. A társaságnak áfamentes tevékenységéhez tételesen hozzárendelhető, így a levonásból eleve kizárt beszerzése is van, amelyek tekintetében a társaság nem gyakorol áfalevonást (egy tételtípus kivételével ezen beszerzések áfamentes ügyletek). A társaság a harmadik üzletághoz kapcsolódó beszerzései-nél áfa kapcsán arányosítást alkalmaz. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszertana alapján kizárólag a harmadik üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt vette figyelembe a levonási hányados számlálójának meghatározásakor, és a nevezőben is a harmadik üzletág adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító tevékenységből származó bevételeit vette csak figyelembe. Vagyis a társaság egy üzletágra korlátozott, bevételalapú arányosítási módszert alkalmazott. A negyedik üzletág tevékenysége kapcsán felmerült költségek áfatartalma ez idáig a harmadik üzletág kapcsán számított levonási arány figyelembevételével került levonásra. A társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről más módszerre kíván áttérni lehetőség szerint visszamenőlegesen, az alábbiak szerint:
Levonásra jogosító és levonásra nem jogosító gazdasági tevékenység végzése esetén az Áfa-tv. 123. §-a értelmében, amennyiben lehetséges, elsősorban a tételes elkülönítés szabályai szerint kell elvégeznie az adózónak az előzetesen felszámított adó megosztását.
Az első és második üzletág kapcsán felmerült előzetesen felszámított áfa tételes elkülönítését a társaság nyilvántartásai lehetővé teszik, különös tekintettel az üzletágankénti szállítói beszámlázásra. Ezért ez az eljárás álláspontunk szerint megalapozott. A levonási hányados számításakor azonban az eddigiek során a társaság nem vette figyelembe az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységből származó bevételt, és a nevezőben sem a teljes bevételi összeget szerepeltette. Véleményünk szerint az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése értelmében a társaság az eddig alkalmazott arányosítási módszerről áttérhet az Áfa-tv. 5. számú melléklet szerinti, általános arányosítási szabály (mint főszabály) alkalmazására, és ennek során az első és második üzletág keretében végzett adóköteles tevékenységéből származó bevételét is figyelembe veheti (mind a számlálóban, mind a nevezőben) a harmadik és negyedik üzletágak előzetesen felszámított adójának arányos megosztásakor. Ezen módszer alapján a tételes elkülönítést követően fennmaradó beszerzési számlák kapcsán valamennyi üzletág adóköteles tevékenységéből származó nettó árbevétel összevonásra kerülne, és ez a bevételösszeg képezné a levonási hányados számlálóját. A levonási hányados nevezőjében pedig valamennyi üzletág összes nettó árbevétele szerepelne. Álláspontunk szerint ez a módszertan visszamenőleges hatállyal is gyakorolható. Az ismertetett arányosítási módszertant a jövőre nézve is alkalmazhatjuk?

Kérdés: Az alábbi költségvetési intézményi gazdasági eseménnyel kapcsolatosan szeretném a segítségüket kérni. Önkormányzatunk helyi rendelet alapján, rászoruló családok részére, átvállalja a gyermekek étkeztetésének térítési díját részben vagy egészében, meghatározott időtartamra. Ez a kedvezmény nem azonos a jogszabály által kötelezően adott normatív kedvezménnyel. A gyermekétkeztetési feladatokat önkormányzatunk saját intézménye látja el. Az önkormányzatnál felmerült kiadásokat 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkción és K355 Egyéb dologi kiadások és K351 Működési célú áfa rovaton számoljuk el, természetbeni juttatásként. Az étkeztetési feladatokat ellátó intézménytől számlát (áfát is feltüntetve) kérünk a gyermek étkezési napjaira vonatkozóan, melyet a kedvezményt megállapító határozatra hivatkozva az önkormányzat részére kell kiállítania. Ezt a számlát az intézmény térítési díjként számlázza ki, és térítési díj + kiszámlázott áfa bevételként számolja el a könyvelésében. Az önkormányzatnál a természetbeni juttatás pénzügyi teljesítése, elszámolása az intézmény által kiállított számla alapján történik. A?fenti gazdasági esemény elszámolásával, bizonylatolásával helyesen járunk el?

Kérdés: Intézményünk munka- és tűzvédelmi feladatok ellátására szerződést kötött egy vállalkozóval, akivel negyedéves számlázásban állapodtunk meg. Most derült ki, hogy már három éve magasabb összegről állította ki a számláit számítási hiba miatt. Felmerült bennünk, hogy módosítsuk a szerződést, vagy a következő számláját a különbözettel kevesebb összegről állítsa ki? Kell-e önellenőrzési áfabevallást beadni a vállalkozónak? Intézményünknek mi a teendője ezzel kapcsolatban áfajogilag?

Kérdés: Milyen változásokat eredményez, és milyen intézkedéseket kell tenni a gyermekétkeztetés elszámolása során, ha az élelmezést nyújtó intézmény alanyi adómentességet választ (tekintettel a határérték 12 millió Ft-ra történő emelésére)? Az természetes, hogy a térítési díj ebben az esetben megegyezik a nyersanyagnorma összegével, tehát a szülő az áfa összegével csökkentett térítési díjat fizet. A nyersanyagnorma nem változik, mivel az továbbra is a beszerzett élelmezési anyagok áfa nélküli összegét kell, hogy tartalmazza. Azonban a beszerzésekhez kapcsolódó alanyi áfamentesség esetén nem igényelhető vissza, tehát az intézmény "ráfizet", a szülő pedig "jól jár" az alanyi mentesség választása esetén. Kérem szíves válaszukat, hogy jól gondolom-e ezt a problémát, esetleg vannak általam nem ismert vagy nem helyesen értelmezett szabályok ebben a kérdésben?

Kérdés: Kérem, adjanak részletes tájékoztatást arról, hogyan kell helyesen elvégezni a reprezentáció könyvelését önkormányzatoknál (adómentes, adóköteles)!

Kérdés: Egy Magyarországon székhellyel rendelkező társaság gazdasági tevékenysége keretében lapterjesztési szolgáltatásokat is nyújt ügyfelei részére. Az ügyletek az Áfa-tv. teljesítési helyre vonatkozó szabályai értelmében minden esetben Magyarországon teljesülnek. A havi, negyedéves előfizetéses konstrukciót megrendelő ügyfelei részére a társaság rendszeres időközönként bocsát ki számlát, minden elszámolási időszakot követően az adott időszakban nyújtott szolgáltatásokról. Amennyiben egy ügyfél a számlán megjelölt határidőig nem fizeti ki a szolgáltatás esedékes díját, a társaság fizetési felszólítást küld számára. Ezt követően, amennyiben az értesítésben megjelölt határidőig sem teljesíti az ügyfél a fennálló fizetési kötelezettségét, a társaság ismételten fizetésre szólítja fel (sms, postai levél, e-mail vagy hanghívás útján). E fizetési felszólítás kibocsátása után a társaság díjat számít fel, amelyet a következő időszak elszámolásakor az ügyfél részére számláz. A díj kiszabása az alapul szolgáló előfizetői szerződés szerinti teljesítés elősegítésére nyújt lehetőséget a társaság számára ügyféli nemfizetés esetére. A szerződéses rendelkezések értelmében a felszólítási díjjal kapcsolatos fizetési kötelezettség az ügyfél szerződésszegő magatartását követően merülhet csak fel, tehát a felszólítási díj nem képezi a szerződés keretében nyújtott szerződésszerű szolgáltatás fejében kapott ellenérték részét. Továbbá az ügyfeleknek nincs ráhatásuk a felszólítási díj kiszabására, a felszólítást mint szolgáltatást előzetesen nem rendelik meg. A társaságnak nincs szerződéses kötelezettsége a díj kiszabására, és az ügyfeleknek sincs jogalapjuk arra, hogy kikényszerítsék a felszólítás kiküldését és a díj kiterhelését. A felszólítás és a kiterhelt díj fogadásával az ügyfelek azonosítható fogyasztást sem valósítanak meg. A felszólítás kibocsátásának célja az ügyfelek fizetési hajlandóságának növelése, a nemfizetésből fakadó károk enyhítése a későbbi, költségesebb végrehajtásra irányuló eljárások elkerülése révén. A fenti tényállással kapcsolatban jól gondolom, hogy a fizetési felszólítási díj nem tekinthető szolgáltatásnyújtás ellenértékének, ezért az áfa hatályán kívül esik?

Kérdés: Egy magyar társaság fő tevékenysége online (azaz interneten keresztül történő) szállásközvetítés. A társaság ügyfelei különböző szálláshelyeket (pl. szállodákat, apartmanokat, vendégházakat) üzemeltető és azokat kiadó vállalkozások, illetve magánszemélyek (szálláshely). A?társaság egy általa fejlesztett és üzemeltetett rendszer segítségével biztosítja, hogy a szálláshely megjelenjen és foglalható legyen a társaság internetes szállásfoglalási rendszerében. A társaság biztosítja, hogy a rendszerébe beérkező szállásfoglalások és ajánlatkérések a szálláshely részére továbbításra kerüljenek. A társaság a szálláshely részére alapszolgáltatásként a rendszer használatát biztosítja, beleértve a használathoz szükséges adminisztrációs felületet is. A rendszerben a szálláshelyre vonatkozó információk jelennek meg, és biztosítja annak foglalhatóságát. A szálláshely saját maga adja meg és tölti fel a rendszerbe a rá vonatkozó információkat, adatokat és fotókat. A vendégek a rendszerben regisztrálva kiválaszthatják a számukra megfelelő szálláshelyet és időpontot, illetve le is foglalhatják azt, vagy ajánlatot kérhetnek. A szálláshely valós idejű foglalási rendszert alkalmaz. A vendég a szálláshely által alkalmazott és vezetett valós idejű foglalási rendszerében feltüntetett szabad helyre vonatkozóan küld foglalást, amely esetben a foglalás automatikusan elfogadásra kerül egy válaszüzenet formájában. A válaszüzenettel a vendég és a szálláshely között létrejön a szerződés. A társaság a vendég és a szálláshely közötti jogviszonynak nem alanya. A társaság a vele szerződéses kapcsolatban álló szálláshelyektől jutalékot kap a szolgáltatásaiért a ténylegesen kifizetett vendégéjszakák után. A KSH besorolása szerint a társaság tevékenysége a 79.11.21 Szállásközvetítés.
Kérdéseim a fent vázolt tényállással kapcsolatban:
– A társaság tevékenysége áfa szempontjából elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e, és az arra vonatkozó, speciális áfaszabályok vonatkoznak rá?
– A társaság tevékenységének KSH általi besorolása nem befolyásolja-e az áfamegítélést, illetve a társaság tevékenysége a KSH-besorolástól függetlenül elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e?

Kérdés: Költségvetési intézmény koprodukciós megállapodást köt egy filmgyártó céggel egy film elkészítésére, amely alapján a felek mint közös filmelőállítók közösen valósítják meg a filmet, és közösen gondoskodnak annak anyagi és egyéb feltételeiről. A koprodukció eredményeként létrejövő filmalkotáson a koprodukciós partnerek osztatlan közös tulajdont szereznek. A film közös létrehozásához szükséges feltételeket a konkrét esetben a felek az alábbiak szerint biztosítják: a gyártó saját forrásból gyártási kapacitásokat (humán és technikai), valamint pályázati forrásból megszerzett – de a felek viszonylatában a gyártó saját forrásának minősülő – pénzeszközöket biztosít, a költségvetési intézmény pedig pénzeszközöket és egyéb kapacitásokat, pl. szerkesztőt, technikát, forgatási helyszínt, archív felvételeket stb. A közös film megvalósításához a felek által "összeadott" (azaz a közösbe betett) források egymás részére való rendelkezésre bocsátását illetően a pénzügyi/számviteli dokumentáláshoz elegendő bizonylat-e önmagában a szerződés, vagy egyéb bizonylat is szükséges-e, ha igen, akkor mi ez a bizonylat? Kell-e számlázni a koprodukcióban részt vevő partnereknek egymás részére a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásaikat, keletkeztet-e ez áfafizetést? A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról kell-e számlát adnia? Hogyan történhet a közös tulajdon, a tulajdonrész számviteli nyilvántartásba vétele? A tulajdonjogot 50-50%-ban nyilvántarthatják? A könyvviteli nyilvántartásba vételt milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. év végi módosítása kapcsán az a kérdésem, hogy alkalmazható-e a lakóingatlan értékesítésekor a kedvezményes, 5 százalékos adómérték abban az esetben, ha egy többlakásos lakóingatlan létrehozatala kapcsán az építési engedélyt 2018 augusztusában kiadták, majd azt 2018 novemberében módosították, akkor, ha a használatbavételi engedély várhatóan a 2021. évben kerül kiadásra? Az 5 százalékos adómérték alkalmazásához szükséges egyéb feltételek fennállnak.

Kérdés: Egy olasz székhelyű olasz adóalany vállalkozás ("A") mezőgazdasági termelőeszközöket értékesít egy magyarországi székhelyű magyar adóalany ("C") részére úgy, hogy
3. a termék első vevője egy olaszországi székhelyű vállalkozás ("B"), amely a terméket továbbértékesíti "C" részére és
4. a terméket közvetlenül Olaszországból, "A" telephelyéről szállítják Magyarországra, "C" telephelyére.
A két értékesítéshez tehát egyetlen szállítás tartozik. A szállítást "A" szereplő szervezi: az első értékesítő bízza meg a szállítmányozót, és "A" felelős a fuvarért. A fenti ügylettel kapcsolatban a kérdésem, hogy mi az "A" és "B" szereplő értékesítésének megítélése, milyen adószámmal és milyen ügyletként kell számláznia az értékesítést az "A" és "B" szereplőnek?