2112 talált cikk az áfa kifejezésre

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!

Kérdés: Központi költségvetési szervként helyes-e az a könyvelési gyakorlat, hogy minden olyan számlát, amely vendéglátást, étkezést tartalmaz, a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton számolunk el, függetlenül attól, hogy közteherfizetési kötelezettség keletkezik-e vagy sem? A kutatási intézményünknél előfordul olyan támogatás, amely az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7.c. pontja szerint adómentes juttatás, ezért nem fizetünk közterhet utána. A vendéglátást, reprezentációt érintő számláknak a teljes áfával növelt értékét kell-e a K123 rovatra könyvelnünk, mivel ez az alapja a köztehernek? Vagy meg kell bontani a számla összegét nettóra és áfára? (Ebben az esetben az áfa a K351 rovaton jelenik meg.)

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?

Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi években a településen új utcát alakított ki, ahol telkeket értékesített. Az új utcában az áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés alapján közcélú villamos hálózat került kiépítésre, amelyet az áramszolgáltató leszámlázott (2016-ban). Ez vagyoni értékű jogként lett nyilvántartásba véve. A szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a beruházást követően rendszerfelhasználók jelentkeznek a beruházás során keletkezett fogyasztási helyre 5 éven belül, és villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötnek, akkor az áramszolgáltató a díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést az önkormányzatnak megfizeti. Mivel az új telektulajdonosok közül volt, aki rácsatlakozott a hálózatra 2018-ban, ezért az áramszolgáltató részéről visszafizetés történt, melyről áfás jóváíró számlát állított ki részünkre. A vagyoni értékű jogokhoz lett lekönyvelve a csatlakozási beruházás. Helyes ez? Illetve a visszatérítést hova, milyen rovatra kellene könyvelni (esetleg B411 egyéb bevételek, kiadások visszatérítései rovatra)? A számla áfarészét hova könyveljük (B406)?

Kérdés: Az egyik házipénztárral rendelkező telephelyünk év végén a bevételeit csekken fizette be a bankszámlánkra. Ez az összeg azonban már csak a következő év eleji kivonaton szerepel, ezért a pénzeszköz-átvezetési számlának december 31-én egyenlege maradt. Mi ilyenkor a helyes eljárás? Átvezethetem egyéb adott előlegre?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: A telefontársaságtól kaptunk egy számlát, amelyet továbbszámlázunk, ezért az áfatartalmát levonásba helyezzük. Az a probléma a számlával, hogy a számlázott időszak 2018. 11. 01.-2018. 11. 30., a számla kelte 2018. 12. 01. Ebben az esetben szerintem a fizetési határidő lenne a teljesítési határidő, azonban a számlán a fizetési határidő: 2019. 02. 01., a teljesítés időpontja: 2019. 01. 29. A teljesítési időpont alapján a januári áfabevallás keretében kellene a továbbszámlázott rész áfáját levonásba helyezni? Vissza kell küldeni a számlát? Biztonsági okból úgy gondoljuk, hogy csak a február hónapra vonatkozó áfabevallás keretében vonnánk le a továbbszámlázott rész áfáját, amíg a számlázás helyessége meg nem oldódik. Helyesen járunk így el?

Kérdés: Önkormányzatunk közterület-használati megállapodás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő területen lévő felépítményt és az ahhoz kapcsolódó előkertet bérbe adja a településen működő üzleteknek. Jó gyakorlat szerint járunk-e el, ha a közterület-használati díjat az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja alapján tárgyi mentes módon számlázzuk?

Kérdés: Az önkormányzat falunap megrendezése során 2018-ban megrendelt sátorbérlési szolgáltatást 2018. 09. 16.-2018. 09. 20. időszakra vonatkozóan. A számlát a bérbeadó 2018. 09. 16-án állította ki 2018. 09. 16-i teljesítéssel, 2018. 10. 16-i fizetési határidővel. A számla megfelelően lett kiállítva? Az ügylet minősülhet-e az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszaki elszámolású ügyletnek, tekintve hogy egy időszakot (2018. 09. 16.-2018. 09. 20.) foglal magában?