60 cikk rendezése:
21. cikk / 60 Ingyenesen és kedvezményesen adott színházi belépőjegyek
Kérdés: A színház saját előadásaira ingyenesen juttat belépőjegyeket meghatározott számban:
– saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
– kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
– az alkalmazásában álló művészek,
– valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
– saját munkavállalói és megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozói, valamint
– kiemelt külső személyek részére (protokoll-jegyek),
és kedvezményes belépőjegyeket biztosít szakmai jegy címén
– az alkalmazásában álló művészek,
– valamint a produkcióban részt vevő, külsős művészek részére.
Emellett meghatározott nézőcsoportok részére különböző kedvezményekkel árul belépőjegyeket. A nézők által igénybe vehető kedvezményeknek csak egy része van a honlapon meghirdetve, másik része zárt körű Facebook-csoportban, illetve színházi kapcsolattartókon keresztül jut el a kedvezményezettekhez. A fentiekhez kapcsolódóan milyen szja- és áfafizetési kötelezettség merül fel? Helytálló-e az a véleményünk, hogy a saját munkavállalók és a megbízási szerződéssel foglalkoztatottak részére a mindenkori minimálbér összegéig adómentes juttatásként adható az ingyenes vagy kedvezményes színházjegy az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.28. pontja alapján, illetve szintén adómentes juttatásként adható a kiemelt külső személyek részére az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.36. pontja értelmében? Ezzel szemben a produkcióban részt vevő, külső művészek által igénybe vett kedvezményes jegyek után adófizetési kötelezettség merül fel az Szja-tv. 70. §-ának előírása alapján. Véleményünk szerint ez azért ellentmondásos, mert az ingyenesen biztosított jegyeket nem terheli adófizetési kötelezettség, míg a kedvezményes jegyeket igen. Az áfa szempontjából jól gondoljuk-e, hogy miután a produkciók létrehozásával összefüggésben felmerült áfát a színház levonásba helyezte, az adott kedvezmények közül csak a honlapon vagy egyéb nyilvános fórumon meghirdetett kedvezményekre vonatkozóan érvényesíthető az Áfa-tv. 71. §-ának (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény, ami nem képez adóalapot? A honlapon nem közzétett, zárt körben igénybe vehető kedvezmények után ugyanakkor meg kell fizetni az áfát. Az ingyenes jegy esetében mi tekintendő a fizetendő áfa alapjának? A fentiekhez milyen tartalmú nyilvántartások vezetése szükséges?
22. cikk / 60 Online nyereményjáték
Kérdés: Intézményünk szeretne online nyereményjátékot indítani, melynek keretében marketingeszközöket vagy az intézményünknél felhasználható fürdőbelépőjegyet lehetne nyerni. Az így kiadott ajándékokkal milyen módon lehet elszámolni? Adózás tekintetében a marketingeszközök beszerzési árával, valamint a belépőjegy-árusításban szereplő összeggel számolva a reprezentáció-hoz hasonló módon egyes meghatározott juttatásként személyijövedelemadó- és szochoköteles?
23. cikk / 60 Múzeumfelújítás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk pályázott az általa fenntartott, üzemeltetett múzeum épületének felújítására. A pályázat beadáskori állapota szerint bruttó támogatásban részesültünk, a támogatás intenzitása 100%-os volt. A támogatás intenzitása változott, mivel turisztikai fejlesztés, ezért csak a kiadások nettó összege számolható el. Az önkormányzat a múzeum működését nagyobb részben a központi támogatásból és kisebb részben a jegybevételekből finanszírozza. A tervezett felújítás tekintetében az áfát teljes összegben visszaigényelhetjük?
24. cikk / 60 Belépőjegy, utaztatás a táborban
Kérdés: Szociális intézményünk családsegítő szolgálat kereteiben a rászoruló gyerekeknek tábort szervez. A tábor keretein belül szeretnének elutazni a közeli városba, ahol moziba is mennének. Az utaztatás (buszjegy), illetve a mozibelépő költségeit milyen rovaton lehet elszámolni, illetve van-e ezek után valamiféle pluszadóteher?
25. cikk / 60 Meghiúsult színházi szolgáltatás
Kérdés: Intézményünk meghívott egy másik európai uniós tagállami színházat magyarországi fel-lépésre, de a koronavírus-járvány miatt az előadás elmarad. Az előleget átutaltuk euróban. Hogyan kell ezt rendezni az áfabevallásban? A külföldi partnertől milyen számlát kell kapnunk?
26. cikk / 60 Kiállítótermi belépőjegy értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló kiállítóterembe belépőjegyet értékesít (van állandó kiállítás és időszaki kiállítás is). Milyen rovaton kell elszámolni a bevételt?
27. cikk / 60 Külföldi színházi szolgáltatás számlázása
Kérdés: Önkormányzatunk (áfaalany) meghívott egy román színházat, ami szintén adóalany, hogy adjon műsort a településen. Az lenne a kérdésem, hogy a román színháznak milyen számlát kell kiállítani, és kell-e az önkormányzatnak áfát fizetni?
28. cikk / 60 2020-as labdarúgó-Európa- bajnokságra szóló belépőjegy adómentessége
Kérdés: A 2020-as foci-Eb-t az UEFA és 12 európai város – köztük Budapest – rendezi. Budapesten lesz három csoportmérkőzés és egy nyolcaddöntő mérkőzés. Elképzelhető, hogy a tornán a magyar válogatott is részt vesz majd. Kérdés, hogy adhat-e adómentesen a munkáltató az Európai Labdarúgó Szövetség (a továbbiakban: UEFA) által megrendezésre kerülő 2020-as labdarúgó-Európa-bajnokság (a továbbiakban: Eb) budapesti mérkőzéseire belépőjegyet a munkavállalónak?
29. cikk / 60 Eszközök nyilvántartása
Kérdés: Kulturális intézményünk a vásárolt anyagokat készletre veszi, a központi raktárban tárolja, ahonnan különböző, ún. táraknak (pl. asztalos, szabó, lakatos) ad ki anyagokat, amelyek tárgyi eszközt (jelmezt, díszletet) állítanak elő belőlük, melyeket állományba is veszünk. Az év végi mérlegben a tárakban lévő anyagokat kell-e szerepeltetni, és ha igen, melyik soron?
30. cikk / 60 Kedvezmény szerepeltetése a számlán
Kérdés: Konferenciát szervezünk, és a meghatározott időpontig jelentkezők részére early bird kedvezményt biztosítunk, a teljes belépő árának meghatározott százalékát engedjük el, továbbá kedvezményt biztosítunk akkor is, ha egy cégtől legalább két fő jelentkezik, ezt is a belépőjegy százalékában határozzuk meg. Mindkét engedményt meghirdetjük nyilvánosan. A számla kiállítása hogyan helyes, ha csak a kedvezményes ár van feltüntetve rajta, vagy úgy, hogy a számla első sorába beírjuk a teljes árat, a következőben pedig mínusszal a kedvezmény összegét?
