286 talált cikk a bérleti díj kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk garázsbérlettel kapcsolatban bérleti szerződést kötött egy nyugdíjas magánszeméllyel, számlát nem tud adni, adószámmal nem rendelkezik. Helyesen járunk-e el, ha a bérleti szerződés alapján kifizetjük a bérleti díj teljes összegét, esetleg számfejtenünk kéne, vagy szükséges lenne számlát adnia?

Kérdés: Önkormányzati intézmény vagyunk. A bérszámfejtést a Magyar Államkincstár végzi. Munkásszállásként kollégáinknak szeretnénk bérelni egy lakást. A bérbeadó adószámos magánszemélyként ragaszkodik hozzá, hogy a bérleti díjat az intézmény számfejtse, így azt a MÁK KIRA-rendszerében rögzítjük. Meglátásunk szerint a két kolléga nevére is le kell számfejtenünk az adómentes természetbeni juttatást. Így viszont egy kifizetés kétszer szerepelne a bérszámfejtési jegyzéken. Jó ez így? Illetve hogyan tudjuk a bérfeladásban megjeleníteni a kétféle megközelítését a gazdasági eseménynek?

Kérdés: Önkormányzati hivatal és a kormányhivatal közös használatában van a hivatal egyik ingatlana, melynek üzemeltetője a hivatal, használója a kormányhivatal, amely üzemeltetési megállapodás alapján viseli a felmerülő üzemeltetési, fenntartási és javítási költségek rá eső részét az ingatlan tekintetében. A költségek a használt terület arányában átszámlázásra kerülnek. Továbbá átadásra került a kormányhivatal részére egy gépjármű, amelynek a felelősségbiztosítását, casco biztosítását, cégautóadóját a kormányhivatal mint üzembentartó, használó fizeti az átszámlázás alapján. Az ingatlant mint parkolót használja közösen a hivatal és a kormányhivatal. A parkoló megközelíthetősége érdekében úthasználati díjat fizet a hivatal egy külső szervezet részére. A külső szervezet a számlában nem számít fel áfát, mivel a szervezet az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének l) pontja szerint mentes az adó alól a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása. A hivatal az adókötelessé tételt választotta ugyan az ingatlan-bérbeadásra, de a kormányhivatal az ingatlanrész használatáért bérleti díjat nem fizet, csak a közösen használt ingatlan költségeit osztják meg. Az Áfa-tv. 86. §-ának (2) bekezdése értelmében: "Az (1) bekezdés l) pontja nem alkalmazható: ... b) a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra." A polgármesteri hivatal az általános áfaszabályok szerint adózik, az ingatlan bérbeadását adókötelessé tette. Milyen módon kell átszámláznia az üzemeltetési költségeket a hivatalnak a kormányhivatal felé, üzemeltetési költségként, illetve közvetített szolgáltatásként? Az átszámlázást milyen áfakulcs felszámításával teheti meg, ha a fentiek alapján ezen ügylet közvetített szolgáltatás, illetve milyen áfakulccsal, ha szolgáltatásnak minősül? Válaszukban szíveskedjenek kitérni az áfa felszámítása nélkül bejövő úthasználati díj, a használatba adott gépjármű cégautóadója és a felelősség, illetve a cascodíjak átszámlázásáról! A közvetített szolgáltatás továbbszámlázásáról a Költségvetési Levelek 317. számában, az 5634., és a Költségvetési Levelek 311. számában, az 5521. számú válaszban a továbbszámlázás esetén eltérő áfatartalmat írnak, az egyikben, ha az önkormányzat áfás, akkor mindent 27%-os áfatartalommal kell továbbszámlázni. A másik válaszban azt írják, hogy azzal az áfatartalommal, amivel a bejövő számlát kapja az önkormányzat. Kérem a fenti eset alapján a pontosítást!

Kérdés: Egy oktatási intézménynek, ami étkeztetést (áfás tevékenység) is végez, valamint áfafizetési kötelezettségét alanyi adómentesen gyakorolja, és az ingatlan-bérbeadásra az általános szabályok szerint jelentkezett be (AAM/TAM), milyen áfajogcímkóddal kell az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó – bérleti díj nem merül fel, mert az önkormányzat ingyenes használatra adta a tulajdonát képező ingatlant – rezsi-továbbszámlázásról a számlát kiállítania? Az alanyi adómentességből adódóan minden számlát alanyi mentesen kell kiállítani, vagy az ingatlan-bérbeadás áfajogcímkódja a kapcsolódó (AAM) bejelentéshez igazodik, vagyis ha bérletidíj- vagy/és rezsi-továbbszámlázás merül fel, akkor azt adó alól mentesen/tárgyiadó-mentesen kell kiszámlázni?

Kérdés: Önkormányzatunk rendeletet alkotott a fenntartásában működő intézményekben és az önkormányzat egészségügyi feladatát ellátó egészségügyi szolgáltatóknál dolgozók számára biztosított juttatásokról. A rendelet célja, hogy különböző juttatásokat nyújtva, az alkalmazottak és a foglalkoztatottak munkában maradását és új munkaerő munkába állását segítse a bizonyos szakmákban fennálló nehéz munkaerőhelyzet megoldása érdekében. A rendeletben szabályozott feltételek teljesülése esetén – szociális rászorultság vizsgálata nélkül – pályázat útján nyújt:
– munkáltatói ösztöndíjat főiskolai, egyetemi hallgatók részére, szerződés keretében,
– lakhatási támogatást, lakásbérleti díj megfizetéséhez a foglalkoztatottak részére,
– lakhatásilehetőség-támogatást, bérelhető lakás formájában, a lakásbérleti díj szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon történő megállapítása mellett,
– rekreációs támogatást, amelynek keretében ingyenes sportszolgáltatást biztosít az önkormányzat tulajdonában lévő, azonban az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő cégének vagyonkezelésébe adott sportlétesítményben, uszodabérlet formájában az intézmények, egészségügyi szolgáltató foglalkoztatók részére (nem a dolgozó nevére szóló bérlet!!), mellyel a dolgozók az uszodát ingyenesen igénybe vehetik, használhatják,
– munkavégzést segítő eszközök beszerzésére támogatást, amely informatikai eszközök vásárlására fordítható.
A fentiekben ismertetett önkormányzati rendelet szerinti feltételekkel, pályázat alapján nyújtott támogatások adókötelesnek minősülnek-e, ha igen, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik a kifizető és a juttatást igénybe vevő részéről?

Kérdés: Költségvetési szervünk az idősek bentlakásos ellátását biztosítja. A feladatellátást, terveink szerint, egy egyesület venné át, várhatóan a 2022. év nyarán. Az átadás államháztartáson kívüli szervezet részére történik, bérleti díjat nem számolunk fel, haszonkölcsön-szerződéssel kerülne átadásra az ingatlan és az ingóság is. Az átvevő közhasznú szervezet, az átadott épület továbbra is a mi tulajdonunk marad.
Az átadással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
a) Az átadást követően kinek a nyilvántartásában, mely mérlegsorokon kell szerepelnie az érintett vagyontárgyaknak, hogyan történik az értékcsökkenés/értékvesztés elszámolása, valamint a leltározás hogyan működik?
b) Kis értékű eszközök: az átadott kis értékű eszközöket leltár alapján adjuk át. Ki tartja nyilván ezek után mennyiségileg?
c) Visszavétel során: ha 2032. évben visszavesszük az épületet, a térítésmentes átadás akkor sem jár áfafizetési kötelezettséggel? Hiszen az önkormányzat nem közhasznú szervezet?

Kérdés: Alapítvány részére térítésmentesen adományoztak orvosi eszközöket, műszereket. Ezeket az alapítvány hasznosíthatja-e olyan módon, hogy bérbeadja a kórház részére? A kórház jogszerűen befogadhatja-e az alapítványtól a bérleti díjról szóló számlát?

Kérdés: Belső ellenőr vagyok egy önkormányzatnál. Az ellenőrzésem céljellegű támogatás civil szervezetek részére. Az egyik elszámolásnál az alábbiakat tapasztaltam:
1. A pályázó "Civil Gergely" a pályázó egyesület képviselője. Sikeres pályázat, nyert X összeget.
2. Az elszámolásban "Civil Gergely" mint egyéni vállalkozó számlázott a 2020-2021. évre vízfogyasztást, fűtést, illetve olyan terméket (könyvek, könyv-utalvány), ami az egyéni vállalkozásban van. Az is aggályos, hogy miért most számláz a 2020. évről, hiszen most csak a 2021. évre vonatkozó tranzakciók vehetők figyelembe. Nekem úgy tűnik, mintha a közpénzt "átirányította" volna. "Civil Gergely" elszámolása mennyire helytálló? A pályázati kiírásban egyik kérdésre utaló szabályozás sincs.

Kérdés: Önkormányzati szerv vagyunk, az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítjuk meg. A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választottuk 2022. január 1-jétől.
1. Önkormányzati rendeletünkben kötelező feladatként meghatározott ellátások elvégzésére (gyermekorvosi ellátás, fogszabályozás, orvosi ügyelet) feladatellátási szerződést kötött. A feladat elvégzéséhez az önkormányzat ingyenesen rendelkezésre bocsátotta ingatlanait, csak a rezsiköltséget kell megfizetniük. Önkormányzatunk továbbszámlázott szolgáltatásként állítja ki a számlát.
2. Hogyan állítjuk ki a számlát adószámmal rendelkező költségvetési szervünknek, ahol szintén az ingatlan az önkormányzat tulajdona, a rezsiköltség pedig a múzeumé?
3. Egyházi iskolának szintén rezsiköltséget kell kiszámlázni?
4. Közterület-használati díj: pl. karácsonyi vásár, őszi hetek stb. áfamentesen kell kiállítani a számlát, vagy ez már áfás bérbeadás? Közterületen (utcán) főút mellett, önkormányzati tulajdonú földterületen hirdetőtáblát helyeznek ki (reklámtevékenység). Ennek mi az áfameghatározása?
5. Tárgyi eszközök bérbeadása hogyan történik?

Kérdés: Önkormányzatunk reklámcélú közterület használatáért bérleti díjat számláz a szerződéses partnernek. A bérleti díjat a B402, az áfa összegét a B406-os rovaton számoljuk el. Szerződés szerint önkormányzatunknak a partner eseti jelleggel ingyenes reklámfelületet biztosít. Az ingyenesen nyújtott hirdetési szolgáltatásról számlát állít ki, a szolgáltatás áfáját megfizeti. A térítés nélkül kapott szolgáltatást az önkormányzatnak milyen főkönyvi számokon kell elszámolni?