591 talált cikk a besorolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a város egyik játszóterét újítja fel. A megbízott idegen kivitelező egy játékvár típusú játszótéri eszközt (legyártása, telepítése és ütéscsillapító burkolat lerakása), 6 db hintaállványt, hozzá tartozó 3 db gumi hintalapot és 1 db gumi bölcsőhintát telepít. Az elkészült játékvárat és hintákat számvitelileg hova soroljuk? Egyéb építmények vagy berendezések közé?

Kérdés: Egy önkormányzat a tulajdonát képező játszótéren elhelyezett játszóeszközöket gép-berendezésként tartotta nyilván, 14,5%-os értékcsökkenési leírási kulcsot alkalmazva. Az ingatlanvagyon--kataszter felülvizsgálata során kérdésként merült fel, hogy a földhöz rögzített játszóeszközöket helyesen egyéb építményként kell-e nyilvántartani, külön-külön "P" lapokon, 3%-os értékcsökkenési leírás kulcsot alkalmazva? Amennyiben építményként kell nyilvántartani ezeket az eszközöket, hogyan történjen az eddig 14,5%-kal elszámolt értékcsökkenési leírás helyesbítése?

Kérdés: Intézményünk (központi költségvetési szerv) alapanyagot vásárolt, melyeket a könyveinkben nyilvántartásba vettünk. Az alapanyagot – járvány elleni védekezésben használt – egészségügyi védőfelszerelés (FFP2-es arcmaszk) előállításához használjuk fel, melyet egy vállalkozó (100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság) gyárt le részünkre ingyenesen. Az elkészült termékek az Európai Bizottság – módosított – 2020. április 3-án kiadott 2020/491. számú határozata alapján a katasztrófa áldozatai között ingyenesen szétosztásra kerülnek. Ebben az esetben saját termelésű készletről beszélhetünk-e? Ha igen, milyen szakágazati besorolással kell az intézményünknek rendelkeznie, hogy azt és a készterméket a könyveinkben szerepeltethessük? Ha nem, akkor a fenti tevékenység hogyan könyvelendő, és szükséges-e a speciális szakágazati besorolás (pl.: 032050 Egészségügyi stratégiai tartalékok tárolása, kezelése)? Milyen értéken kell a készterméket készletre venni, tekintettel arra, hogy a vállalkozó a gyártást számunkra ingyen végzi (nálunk csak az anyagköltség merül fel)?

Kérdés: Hová kell besorolni azt a köztisztviselőt, akinek a végzettsége általános gimnázium, majd utána SZIE igazságügyi szervezőként 2020-ban végzett? Munkaköre gazdálkodási feladatkör. 2020 előtt egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazták. Majd az egyetem elvégzése után egy multinacionális cégnél dolgozott rövidebb ideig. Ezen időszak beszámolható a besorolási idejébe? Vagy a besorolása onnan kezdődik, amikor elvégezte az egyetemet? Amíg nem teszi le a kötelező szakvizsgát, léphet-e fizetési kategóriát, vagy addig gyakornok marad, míg be nem mutatja az elvégzésről szóló okiratot?

Kérdés: Milyen mértékű mérlegképes könyvelői pótlékot kaphatnak azok a köztisztviselők, akik könyvelői munkakörben dolgoznak, és az alábbi iskolai végzettséggel rendelkeznek?
– Szakirányú főiskolai diploma és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet II. Képzettségi pótlék 2. § 4. pótlék mértéke: c) pontja szerint 40%.
– Szakirányú középiskolai végzettség és OKJ-s képzésen szerzett mérlegképes könyvelői végzettség. A fenti kormányrendelet szerint a (4) bekezdés e) pontja szerint 30%.
Van, aki 2001-ben, 2004-ben (OKJ 54-gyel kezdődik) és 2011 után végezte. Meg kell különböztetni, hogy kinek milyen iskolai végzettsége van, és annak alapján adják az illetményalap százalékát? Ha főiskola, akkor 40%, ha középiskola, akkor 30%? Nem egyformán számít mindenkinél a pótlék mértéke? A tanfolyamokat annak idején hirdették felsőfokúnak, majd később emelt szintűnek. Már ez is okot adhat a pótlék mértékének?

Kérdés: Közalkalmazott óvodapedagógus jelenleg fizetés nélküli szabadságon van gyermekével. Áprilisban a GYED lejárta után GYES-re lesz jogosult, mely lényegesen kevesebb ellátással jár. A GYES mellett szeretne dolgozni. A fizetés nélküli szabadságot biztosító munkahelyére sajnos nem tud visszatérni kisgyermeke miatt. Lehetősége lenne lakóhelye közelében elhelyezkedni 2022. szeptember 1-jétől, ezért jelenlegi jogviszonyát szeretné megszüntetni 2022. augusztus 31. napjával, és eddig az időpontig szeretné jelenlegi munkáltatójánál a ki nem vett szabadságot igénybe venni, mely kb. 114 nap. Elmondása szerint augusztus közepén jogosult lenne a 25 éves jubileumi jutalomra. Hogyan és miként járjon el a dolgozó, milyen kéréssel forduljon a jelenlegi fizetés nélküli szabadságot biztosító munkáltatója felé, hogy valamennyi járandóságát megkapja? Milyen veszélyei vannak abban az esetben, ha korán fordul a dolgozó a munkáltatójához?

Kérdés: Kormányhivatalunk egy adóalany tógazdaságát vírussal fertőzötté nyilvánította, elrendelte a helyi zárlatot, az elhullott, beteg és kereskedelmi méretet el nem érő víziállatok eltávolítását és megsemmisítését. Az adóalany kártalanításban részesült. A kártalanítás áfakötelezettségével kapcsolatban kérdeznénk, hogy ez termékértékesítésnek minősül-e, és milyen áfakulcs alkalmazandó, illetve hogy egyáltalán áfa hatálya alá tartozó ügylet-e? Hogy alakul a számlázási kötelezettség?

Kérdés: Az Áhsz. 14. melléklete VII. A tárgyi eszközök nyilvántartása rész előírásai alapján a gépek, berendezések, felszerelések és járművek esetében mindenképpen szükséges a részletező nyilvántartásokban a vámtarifaszám rögzítése. A szállítói számlán a vámtarifaszám nincs feltüntetve, mivel nem kötelező alaki tartalma a számlának, és a szállítói számla kiállításakor az eladó "megtagadja" a vámtarifaszám feltüntetését a számlán, mivel az előzőekben leírtakra hivatkozik. Ebben az esetben mi a helyes eljárási mód, hiszen a vámtarifaszám hiányában nem lehet pontosan meghatározni a Tao-tv. 2. sz. mellékletében feltüntetett értékcsökkenést?

Kérdés: 1. Önkormányzatainknál a 20/2018. (VII. 9.) EMMI rendelet alapján a közösségi színtér működésének személyi feltétele legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakember foglalkoztatása. A munkakör betöltéséhez szükséges, OKJ 54 345 02 azonosító számon elvégzett (Közművelődési szakember II. szakirány) felső középfokú szakképesítés, amelyhez az érettségi vizsga megléte alapkövetelmény – régi elnevezéssel felsőfokú szakképzésnek számít-e? Ha igen, akkor közalkalmazotti besorolásnál az "E" fizetési osztály a megfelelő?
2. Közösségi Ház esetében – amely nem intézményként működik – a foglalkoztatott közalkalmazott rendelkezik "háztartásökonómiai-életvitel" szakos tanári diplomával, de nem rendelkezik a 475/2020. Korm. rendelet alapján elvárt, a fizetési osztálynak megfelelő közművelődési szakképesítéssel vagy felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, emiatt a közalkalmazott besorolásánál a legmagasabb iskolai végzettséget, a gimnáziumi érettségit vettük figyelembe, "C" fizetési osztályba soroltuk be. Megfelelő-e a besorolási osztály?

Kérdés: Egy Németországban letelepedett társaság – mely Magyarországon sem áfaregisztrációval, sem letelepedettséggel nem rendelkezik – járműalkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat szerzett be egy magyarországi értékesítőtől (magyar beszállító). A társaság által beszerzett eszközöket a magyar beszállító a társaság részére értékesített járműalkatrészek gyártásához használja. A legyártott alkatrészeket a társaság Németországban található gyártóüzemébe szállítják, ahol beépítésre kerülnek a társaság által gyártott járművekbe. A gyártás során használt eszközök kizárólagos tulajdonosa a társaság, melyek hasznos élettartamuk alatt (legfeljebb 8 év) mindvégig a magyar beszállító birtokában maradnak. Ezt követően az eszközöket megsemmisítik. Az ágazatban általánosan elfogadott és alkalmazott gyakorlat, hogy az alkatrészek gyártásához szükséges eszközöket, szerszámokat a beszállítók értékesítik a vevők számára, mivel azok jellemzően nagy értékűek, a kapcsolódó finanszírozási terheket a beszállítók pedig nem vállalják, figyelemmel arra, hogy maga az eszköz speciális, azzal általában csak az adott vevő számára tudnak alkatrészeket gyártani.
A járműalkatrészeket az értékesítéskor kiszállítják az EU másik tagállamába, Németországba, ezért az alkatrészeladások – a vonatkozó feltételek teljesítése mellett – az Áfa-tv. 89. §-ának (1) bekezdése alapján Közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek minősülnek. A társaság az eszközöket, szerszámokat kizárólag a jármű-alkatrészek gyártása érdekében szerezte be, az eszközbeszerzés nem önálló gazdasági célként jelent meg a társaság részéről. Ebből következően – véleményünk szerint – az eszközök, szerszámok értékesítése a járműalkatrészek Közösségen belüli értékesítéséhez mint fő ügylethez kapcsolódó járulékos ügyletként kezelendő. Ebből az is következik, hogy a gyártáshoz szükséges eszközök, szerszámok értékesítése is adómentes Közösségen belüli termékértékesítésnek minősül az áfa rendszerében. Helyes ez az értelmezés?