1098 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, fuvarozási szolgáltatásokat nyújtó belföldi adóalany (társaság) a Közösség Magyarországtól eltérő tagállamaiban (például átutazás során) rendszeresen vásárol a tehergépkocsiba, adott esetben személygépkocsinak nem minősülő haszongépjárműbe gázolajat. A töltőállomáson az üzemanyag-vásárlásról számlát állítanak ki, melyen a vevő és az eladó közösségi adószáma is fel van tüntetve. A társaság alkalmazottja minden esetben jelzi, hogy a társaság gazdasági céllal kizárólag Magyarországon letelepedett cég (van közösségi adószáma is), tehát az eladó előtt ismert, hogy a saját tagállami szabályai szerint nem belföldi adóalanyt szolgál ki, ennek ellenére több esetben előfordult, hogy az eladó felszámította (és a számlán fel is tüntette) az adott tagállamban meghatározott mértékű hozzáadottérték-adót (áfát), melyet így a társaság megfizetett. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? A kérdéses üzemanyag-beszerzés Közösségen belüli termékbeszerzésnek minősül, vagy akkor jár el az Áfa-tv. előírásainak megfelelően a társaság, ha az áfabevallásban a fenti üzemanyag-vásárlással kapcsolatban fizetendő és levonható áfát nem szerepeltet, és azt az A60-as számú összesítő nyilatkozaton sem szerepelteti – mivel az üzemanyag-vásárlás nem minősül Közösségen belüli termékbeszerzésnek –, hanem az ELEKAFA nyomtatványon igényli vissza az áfát az illetékes tagállamtól?

Kérdés: Egy közösségi adószámmal rendelkező, teherfuvarozással foglalkozó belföldi adóalany (társaság) a Közösség egyik, Magyarországtól eltérő tagállamában az egyik tehergépkocsija futóművét javíttatta meg (nem gumiabroncsot vásárolt, egyértelműen szolgáltatást vett igénybe). A javítási szolgáltatásról kibocsátott számlán nincs feltüntetve a számlakibocsátó közösségi adószáma, de rajta van a társaság közösségi adószáma, valamint a számla hozzáadottérték-adót is tartalmaz, tehát nem héa-mentes (áfamentes) számlát bocsátott ki az eladó. Mi a teendője a társaságnak? Az Áfa-tv. vonatkozó szabályai alapján – véleményünk szerint – a társaság lenne az áfa megfizetésére kötelezett Magyarországon a fordított adózás szabályai alapján. Kell-e szerepeltetni az ügylet áfatartalmát az áfabevallásban mint közösségi szolgáltatás igénybevételének fizetendő áfáját, tekintve, hogy már egyszer megfizette az áfát a számlakibocsátónak?

Kérdés: Áfakörbe tartozó önkormányzat tulajdonát képezi egy ingatlan, melyre korábban nem volt adólevonási joga. Az ingatlan felújítása megtörtént, a felújítás során általános fogalmi adó levonása nem volt. A felújítással az ingatlan rendeltetése megváltozott (sportlétesítmény lett). Az önkormányzat adóköteles bevételt is szerez, ugyanakkor iskolások számára köznevelési célokból a sportlétesítményt ingyenesen is rendelkezésre bocsátja.
1. Az ellenérték nélkül nyújtott szolgáltatás után fizetendő áfa alapját az Áfa-tv. 69. §-a határozza meg. E szerint az adót az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadás összege után kell megfizetni. A Költségvetési Levelek 305. lapszámában azt olvastam, hogy "az adóhatóság álláspontja szerint a funkcionális költségek – mint például fűtés, víz, üzemeltetési költség – nem tekintendők az ingyenes szolgáltatás érdekében felmerült többletkiadásnak, ezért ezeket nem kell figyelembe venni az adóalap meghatározásánál". Számításaim szerint viszont ezeken kívül nem keletkezik többletkiadás, így a fizetendő adó alapja 0 forint lesz. Ebben az esetben jogosultak vagyunk az adó 100%-os levonására, hiszen számításba vettük a fizetendő adót is az ingyenes szolgáltatások után? Ugyanakkor az Áfa-tv. 14. §-a szerint az ingyenes szolgáltatások akkor keletkeztetnek áfafizetési kötelezettséget, ha az ügylet tárgyával kapcsolatban korábban áfalevonási jogot gyakoroltak. (Nálunk nem volt korábban áfalevonás). Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség az ingyenes szolgáltatás után?
2. Ugyanezen ingatlanra vonatkozóan újabb beruházást tervezünk. Véleményünk szerint az ingyenes szolgáltatás után keletkezik áfafizetési kötelezettség, mert már volt előtte levonásba helyezett áfa. A beruházás áfája így akkor 100%-ban levonható?

Kérdés: Szociális otthonunk személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális szolgáltatásokat végző intézmény. Helyesen járunk-e el, amennyiben az alábbi beszerzéseink során a K312 Üzemeltetési anyagok beszerzése megnevezésű rovatra könyvelünk, és nem fizetünk közterhet?
1. Az intézmény főzési alapanyagokat vesz a terápiás csoport által a lakók részére szervezett foglalkozásokra, melyet a lakók csoportos főzés keretében használnak fel.
2. Egyes ünnepek (pl. nőnap) alkalmával, illetve egyes foglalkozások megtartása során az intézmény vásárolt süteménnyel, üdítővel, édességgel kedveskedik a lakók részére.
3. Az idősek nappali ellátását igénybe vevők részére az intézmény mindennap teát biztosít, illetve a nyári hónapokban limonádéval várja a tagokat a megfelelő folyadékpótlás érdekében. Az alapanyagokat minden esetben az intézmény vásárolja meg.

Kérdés: Önkormányzatunk nyert a Helyi gazdaságfejlesztés című TOP_PLUSZ-os pályázaton. A megítélt támogatási összeg nettó összeg, az áfa nem elszámolható költség a támogatói okirat szerint. Önkormányzatunk áfaalany, az ingatlanértékesítésre és a -bérbeadásra azonban nem választott áfakötelezettséget. Az elnyert pályázati összegből ipari park kialakítása kerül megvalósításra. Az ipari parkból kétféle bevétele van/lesz az önkormányzatnak: tavalyi és idei évben építési telkeket értékesített az önkormányzat (áfásan kerültek kiszámlázásra) ezen a területen. A másik bevétele a helyi iparűzésiadó-bevétel lesz. A pályázati összegből a műszaki tervek, közbeszerzés díja, új építés/beruházás költségei, műszaki ellenőri szolgáltatás költsége fedezendő. Kötelező-e ennél a beruházáskiadásnál a fordított áfa alkalmazása (és a kivitelezővel a szerződés megkötése fordított áfás számla kiállítására)? Milyen mértékben helyezhető levonásba a kiadások áfaösszege? Csak az eddig befolyt telekértékesítés áfaösszegéig vagy a teljes kiadási összegre?

Kérdés: Önkormányzatunk áfaalany, és vásárolt élelmezés keretében látja el az intézményi gyermekétkeztetési feladatokat. A vásárolt élelmezés a tálalókonyhára érkezik. Levonásba helyezhető-e a tálalókonyhával kapcsolatos kiadások áfája, mint például rezsi vagy tisztítószerek költségei, amit az önkormányzat fizet? Ha igen, akkor kell-e arányosítani a fizetősök és az ingyen étkezők végett?

Kérdés: Önkormányzatunk több ingatlan esetében is továbbszámlázza az ingatlant terhelő rezsiköltség egy bizonyos részét a bérlőnek a megkötött bérleti szerződésben leírtaknak megfelelően. Helyesen járunk el, ha a szolgáltató által kiállított közüzemi díjról szóló számlából azt a részt, ami továbbszámlázásra kerül, nem a 05331 Közüzemi díjak rovatra könyveljük, hanem a 05335 Közvetített szolgáltatások rovatra? Az egyik önkormányzati ingatlanban működik többek között a háziorvos, fogorvos, védőnő, gyerekorvos és gyógyszertár külön-külön. Egy mérőóra van a villamos energia, a gázenergia és a vízfogyasztás mérésére, viszont az egyes egységek fogyasztását almérővel tudjuk mérni. Ez alapján kerül továbbszámlázásra az egészségügyi vállalkozónak a rezsiköltség. Ha pl. a gázszámla teljes összegét a 05331-es rovatra könyvelem, akkor év végén látni fogja a fenntartó, hogy annak az ingatlannak mennyi az éves gázfelhasználása. Ha csak a "nem továbbszámlázott" rész kerül a közüzemi díj rovatra, akkor nem látom a teljes éves fogyasztás nagyságát, azt külön kell a 05335-ös rovatról leválogatnom. Önök szerint melyik a jogszabályoknak megfelelő, helyes eljárás?

Kérdés: A községünkben működő sportegyesület pályázati forrást nyert el egy sportöltöző felújítására. Abban az esetben, ha sem a pályázati elszámolási útmutató, sem pedig a támogatások elszámolásának szabályairól szóló kormányrendelet nem tartalmazza azt a kitételt, hogy nem számolható el az olyan számla, számviteli bizonylat, amelynek kiállítója és vevője (kiállító képviselője/vevő képviselője) ugyanaz a személy, akkor elvégezheti-e a kivitelezési munkát az egyesület vezető tisztségviselőjének a cége? Az ajánlatok bekérése, értékelése, elbírálása és a döntés a vezető tisztségviselő kizárásával történik (erre a belső beszerzési szabályzat lehetőséget biztosít az egyesületnél).

Kérdés: Önkormányzatunk a tavalyi évben vásárolt egy sátrat alanyi mentes szállítótól kulturális tevékenységéhez. Az önkormányzat a közhatalmi tevékenységén kívüli feladataira áfakörös. Az eszközt most értékesítené. A kérdés, hogy terheli-e áfabefizetési kötelezettség az értékesítés után?