1129 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat működtetésében lévő közösségi ház keretein belül néptánccsoport működik. A néptánccsoport működését az önkormányzat finanszírozza. A táncosok fellépőruházatát szintén az önkormányzat szerzi be. A fellépőruhák, cipők, csizmák, kellékek beszerzését tárgyi eszközként kell nyilvántartani, vagy elegendő anyagköltségként elszámolni? Amennyiben anyagköltségként könyvelendő, kell-e nyilvántartást vezetni róla?

Kérdés: Intézményünk a munkatársak számára olyan játékot szervezett, amelynek első három helyezettjét tárgyjutalomban részesíti. Helyes-e az a gyakorlat, miszerint ezen tárgynyereményekkel kapcsolatos kiadásokat a K1113. Foglalkoztatottak egyéb személyi juttatásai rovaton számoljuk el?

Kérdés: Önkormányzatunk parkolási közszolgáltatást nyújt, melyből áfás bevétele és áfakörön kívüli pótdíjbevétele is keletkezik. A közszolgáltatás fenntartásához szakmai szolgáltatókat veszünk igénybe, akik áfás számlákat állítanak ki részünkre. Ebben az esetben az előzetesen felszámított levonható áfát arányosítással kell-e megállapítani?

Kérdés: Az önkormányzat a védőnői feladat ellátását törvény szerint átadta a kórháznak. A védőnői épületek, épületrészek ingyenes használatba kerültek átadásra. A rezsiköltségeket az önkormányzat által fenntartott költségvetési szerve fizeti, mivel a közüzemi szolgáltatások az intézmény nevén vannak megkötve, a kórház részére nem került átírásra. Megállapodás alapján számlázza tovább az intézmény többek között a rezsiköltséget, irodaszert, tisztítószert, szakmai anyagot. A beérkező számlán 5%-os áfatartalommal szereplő anyagokat (pl. tesztcsík, gyógyszertári oldat) változatlan áfatartalommal továbbszámlázhatjuk-e, vagy pedig 27%-os áfa számlázandó? Helyesen járunk-e el, ha a telefon és internet díját (telefon 27%-os áfa, internet 5%-os áfa) a főszolgáltatásra (telefon) tekintettel egységesen 27%-os áfatartalommal számlázzuk tovább?

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?

Kérdés: Költségvetési intézményünk reprezentációs költség címen ásványvizet vásárolt szupermarketben. A számlán fel van tüntetve a műanyag palackok utáni 50 forintos göngyölegdíj. A reprezentációs kiadáshoz kapcsolódó göngyölegnek mi a helyes könyvelési technikája? Kötelezi-e jogszabályi előírás az intézményt a göngyöleg kötelező jellegű visszavitelére, hogy az ebből fakadó költség visszatérüljön? Ha jogszabály nem kötelez, de az intézmény saját hatáskörben visszaváltja, akkor mi a helyes könyveléstechnikai eljárás, ha:
1. a következő vásárlásnál a visszakapott összeget levásárolja?
2. a göngyöleg árát készpénzben visszakapja?
3. visszautalásra kéri az összeget?
Hogyan kell eljárni, ha a műanyag palackot az intézmény kidobja vagy elveszíti? Tartozik-e anyagi felelősséggel az így cselekvő alkalmazott? Ha a közpénzből vásárolt göngyöleget valamely dolgozó hazaviszi abból a célból, hogy saját maga visszaváltsa, akkor az jogszabályellenes tevékenységnek számít-e? Szükséges-e az ilyen esetekben intézkedni?

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?

Kérdés: Az alábbi, fuvarozókat, illetve címzetteket (raktározókat) terhelő importáfaköltség átterhelés, átszámlázás útján történő érvényesíthetősége, továbbá a termékek tulajdonosainak adólevonási joga kapcsán merültek fel az alábbi kérdések. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU rendelet (UVK) 233. cikkének (3) bekezdése elsődleges kötelezettként a fuvarozók, illetve másodlagos kötelezettként a címzettek esetében is előírja az áruk vám elé állításáért való felelősséget. A vám elé állítás elmaradása esetében az UVK 79. cikke alapján ilyen esetekben behozatali vámtartozás keletkezik. A kötelezettséget nem teljesítő, jelen esetben a fuvarozó és a címzett adósnak minősül, a vámhatóság megállapítja a vámot, importáfát és ezekkel egyetemben a vámbírságot is. A fuvaros vagy a címzett a hivatkozott kötelezettség megszegése esetében megfizeti az importáfát. Az importáfa levonása kapcsán azonban tartalmi és formai feltételt is megállapít az Áfa-tv. A fuvarozók/címzettek (jellemzően raktárosok) által a nyújtott szolgáltatás járulékos költségeként továbbszámlázott importáfa levonásba helyezhető-e a tulajdonosi oldalon?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önálló gazdálkodású, költségvetési kulturális intézmény vagyunk. Belső szabályzatunk szerint a beszerzések és megrendelések esetében három árajánlatot nyolcszázezer forinttól kérünk. Ha egy vállalkozóval, akivel technikai kiszolgálásra kötünk szerződést, évente többször, különböző rendezvényekre, az összegek összeadódnak, a nyolcszázezer forint elérésekor kell három árajánlatot kérnünk, vagy sem?

Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?