Találati lista:
411. cikk / 551 Fordított áfa előirányzata
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél (vevő), a fordított áfa számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A teljesítés elszámolásával tisztában vagyunk (nettó összeg átutalása a szállítónak, majd a pénzforgalom nélküli bevétel és kiadás elszámolása), azonban az előirányzatok kezelésével nem. A problémánk az, hogy egy fordítottan adózó ügylet esetében kétszer jelenik meg kiadásként az áfa összege (1. vásárolt termékek és szolgáltatások áfája/beruházások áfája, amit pénzforgalom nélkül könyvelek bevétellel szemben, 2. áfabefizetés). Kérdésünk, hogy lehet-e a bekönyvelt pénzforgalom nélküli bevétellel azonos összegű kiadási előirányzatot emelni, megteremtve ezzel az áfabefizetés fedezetét – ha igen, milyen esetekben lehet ezt megtenni?
412. cikk / 551 Felsőfokú végzettség és felsőfokú szakképesítés elhatárolása
Kérdés: Egy általános iskolában gazdasági vezetőként dolgozom. 2001 márciusában szereztem meg 54-es azonosító számmal rendelkező OKJ-s mérlegképes könyvelői képesítésemet. 2008. 10. 21-én megjelent lapjukban a 2187-es kérdésre adott válaszuk alapján ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Jelenleg "E" besorolásom van, de ha jól értelmezem a hivatkozott jogszabályt, akkor a helyes besorolásom "F".
413. cikk / 551 Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés
Kérdés: Helyes-e az önkormányzatunknál kialakított gyakorlat, hogy a kötelezettségvállalási okmányokat (pl. vállalkozási szerződéseket, megállapodásokat) a jegyző csak egy eredeti példányon jegyzi ellen (ami a hivatalnál marad), függetlenül attól, hogy hány eredeti példányban készült?
414. cikk / 551 Önkormányzat vállalkozása
Kérdés: Szeretnénk önkormányzati vállalkozási tevékenységet beindítani. Ehhez szeretnénk tájékoztatást kérni, hogy milyen jogszabályban található meg a vállalkozásra vonatkozó szabályozás, milyen ismérvek alapján kell elkülöníteni az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységtől, hogyan kell eljárnunk a vállalkozási tevékenység eredménye tekintetében?
415. cikk / 551 Mérlegképes könyvelői végzettség a közalkalmazotti besorolásnál
Kérdés: Közalkalmazottak besorolásánál a mérlegképes könyvelői végzettség emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítésnek minősül?
416. cikk / 551 Iskolai étkeztetés bizonylatolása
Kérdés: A jelenlegi áfaszabályok szerint az iskolai, óvodai étkezési térítési díjakról kell-e mindenkinek számlát kiállítani, vagy elég a nyugta, amennyiben nem kér névre szóló számlát a szülő?
417. cikk / 551 Ingatlan-bérbeadás áfája
Kérdés: Önkormányzatunk élt a jogszabály szerinti adókötelessé tétel lehetőségével, így (a lakbér kivételével) valamennyi bérbe adott ingatlantételt áfásan számlázunk. Nagy vita és még mindig nem egységes értelmezés van a (külterületi) földek utáni bérleti és értékesítési bevételek áfakötelezettségével kapcsolatban. Kérem mielőbbi szíves válaszukat, hogy mi a megfelelő eljárás, illetve jogszabályi hivatkozás!
418. cikk / 551 Áfa szempontjából alanyi mentes körbe tartozó költségvetési szervek kiadásainak elszámolása
Kérdés: Alanyi mentes költségvetési intézmény köteles-e a kiadásait megbontani könyvelésnél áfaalapra és áfára? Bevételnél eleve nem adhat ki áfás számlát, így azt egyértelműen csak bruttó értékben könyvelheti.
419. cikk / 551 Bevételi előirányzatok várható teljesülésének folyamatos nyilvántartása
Kérdés: Az előirányzatok nyilvántartására vonatkozóan az Áht. 103. § (1)–(2) bekezdése előírja, hogy azokat folyamatosan nyilván kell tartani. Egy költségvetési szerv gyakorlata megfelel-e ezen előírásnak, ha főkönyvi nyilvántartásában rögzített adatokból az (rész)előirányzatok alakulása folyamatosan nyomon követhető? Az előirányzatokról a főkönyvi nyilvántartás kivételével egyéb nyilvántartást nem vezet. A nyilvántartási kötelezettség kiterjed-e további (részelőirányzati részletezettségben készített) analitikus nyilvántartás vezetésére is?
420. cikk / 551 Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: Munkavállaló részére a cég önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást. A munkáltatói hozzájárulás mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot. Kérdés, mit kell ez után a munkáltatónak fizetnie, és a 0808-as nyomtatvány mely soraiban kell ezen összegeket szerepeltetnie? A következő két megoldás közül nem tudunk választani. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában feltüntet. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel. Tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54% szja-t és a 29%-os társadalombiztosítási járulékot. A másik változat szerint a munkavállalótól nem von semmilyen járulékot, viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
