Felsőfokú végzettséget adó képzés – felsőfokú szakképzés – szakirányú továbbképzés

Kérdés: 2000. november 14-i dátummal a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar szakközgazdászképzésén pénzügy- vállalkozási szakon főiskolai oklevelet szereztem másoddiplomaként. Kérdésem az lenne, hogy ez a végzettség a mostani szabályok szerint főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettségnek minősül-e? A mérlegképes könyvelői végzettség valóban csak emelt szintű szakképesítésnek felel meg, és nem felsőfokú szakképesítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...Jegyzékben szereplőemelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második éstovábbi szakképesítés figyelembevételekor a felsőfokú szakképesítésre vonatkozórendelkezéseket kell alkalmazni." Helyesbítés(megjelent a Költségvetési Levelek 103...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 1.

Fordított adózás elszámolása

Kérdés: A fordított adózással kapcsolatos kontírozást szeretném tudni, mikor könyvelem a számlán nem szereplő áfát teljesítésként? A bevallás során, vagy a számlával egyidejűleg "előírom" egy pénzforgalom nélküli számlával szemben?
Részlet a válaszából: […] ...kell venni vagy azanalitikában, vagy az integrált rendszert alkalmazóknál a főkönyvi könyvelésbenis;– a számla kiegyenlítését a bevételek között áfa nélküliösszegben kell elszámolni mind közgazdasági, mind funkcionális osztályozásszerint;– a követelést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Pénzmozgások könyvelése költségvetési szervek devizabankszámláin

Kérdés: Hogyan kell a költségvetésben könyvelni a devizabankszámlán jelentkező kiadásokat és bevételeket?
Részlet a válaszából: […] A devizaszámlák költségvetési szerveknél történőkönyvvezetési szabályait elsődlegesen az határozza meg, hogy hol vezetik ezeketa számlákat. E szerint megkülönböztetjük:1. MagyarÁllamkincstár által vezetett devizaszámlák elszámolási szabályaiJóváírt bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 10.

Magánszemélyt terhelő különadó meghatározása

Kérdés: A különadóról szóló törvény a 2. § (5) bekezdés a) pontjaiban határozza meg, hogy a kifizetőnek vagy a munkáltatónak mikor kell a különadó-előleget levonnia. Nem egyértelmű számunkra, hogy a törvényben felsorolt egyes esetek között van-e választási lehetősége a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak. Például, ha a munkatársunk éves jövedelme várhatóan több lesz a különadó-fizetési kötelezettség szempontjából meghatározott összegnél (a járulékfizetési felső határnál), megteheti-e a munkáltató, hogy csak abban a hónapban kezdi levonni a különadó-előleget, amelyben az év elejétől kifizetett jövedelem ténylegesen eléri az összeghatárt?
Részlet a válaszából: […] ...le kell vonni a különadó-előleget. A 2. § (5) bekezdés ab) pontjaarra az esetre vonatkozik, amikor a rendszeresen juttatott bevételek alapjánnem várható az összeghatár túllépése, de egy nem rendszeres kifizetés (pl.jutalom, végkielégítés) miatt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 29.

2008-as adójóváírás

Kérdés: Dolgozóink felháborodása határtalan, tekintettel arra, hogy a dolgozók 90 százaléka az adójóváírás összegét nem kapta meg, így a nettó keresetük lényegesen csökkent. A bérszámfejtőnk (MÁK) úgy értelmezte az adójóváírást, hogy akinek meghaladta a januári illetmény 12-szeresét a bére, annak nem adott adójóváírást. A dolgozók arra számítottak, hogy csak abban a hónapban csökken 0-ra az adójóváírásuk, ha az év folyamán a havonta göngyölített bérük már elérte az 1250 ezer forintot, illetve a 2762 ezer forintot. Szeretnénk megtudni, hogy a bérszámfejtőnk helyesen járt-e el, amikor a havi bruttó 97 ezer forinttól a 213 ezer forintig keresők adójóváírását nem adja meg, illetve csak a 9 százalékkal csökkentett összeget, ami kb. 2000 Ft/hó mindössze?
Részlet a válaszából: […] ...előírja a törvény, hogy a havi adójóváírásnem érvényesíthető, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben kifizetett(juttatott) bevételek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adottkifizetést (juttatást) is figyelembe véve – meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 8.

Közterület-használati díj áfája

Kérdés: Az önkormányzat egy mélyhűtött termékeket autóból árusító cég részére közterület-használati engedélyt adott ki. A határozatban az önkormányzat a céget közterület-használati díj megfizetésére kötelezte. Az árusítás sajátossága, hogy az autó körbejárja a települést, tehát nem egy konkrét, beazonosítható helyen történik az árusítás. Kérdésünk, hogy az áfa rendszerében a közterület-használati díjat miként kell kezelni: közhatalmi tevékenység bevételeként, ilyen módon nem gazdasági tevékenység, és nem terheli áfa; esetleg az új Áfa-tv. 259. § 4. pont szerint a bérbeadás különös esetének kell tekinteni?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a közterület-használati díj nem aközhatalmi tevékenység bevétele, nem igazgatási szolgáltatás bevétele, így azáltalános szabályok szerint kell az adókötelezettséget megállapítani. A bérletidíj fogalmába nehezen illeszthető a közterület-használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.

Ingatlanok, gépek stb. bérbeadásából származó bevétel tervezése és elszámolása

Kérdés: Helyi önkormányzat polgármesteri hivatala vagyunk. Évről évre visszatérő probléma a költségvetési bevételek tervezésénél és elszámolásánál, hogy az ingatlanok, gépek stb. tárgyi eszközök bérleti díját hová tervezzük, illetve számoljuk el. Ehhez a PM-tájékoztató sem nyújt megfelelő és kellően részletes segítséget. Két lehetőség is adott: 1. A működési bevételek közötti bérleti és lízingdíjbevételként vagy 2. az önkormányzatok sajátos felhalmozási tőkebevételei közötti Egyéb önkormányzati vagyon bérbeadásából származó bevételként. A kettő leírása a tájékoztatóban szinte ugyanaz. Kérem, részletesen, példákkal ismertessék, hogy mikor kell az előbbi vagy utóbbi közé elszámolni a bérleti díjakat!
Részlet a válaszából: […] ...előírás alapján nem lehet konkrétválaszt adni. Azonban a szabályozások szellemében a szakmai vélemény akövetkező: A működési bevételek között szereplő tárgyi eszközökbérbeadása esetén az önkormányzat olyan eszközt ad bérbe, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Fordított adózásnál a fizetendő és a levonható általános forgalmi adó könyvelése

Kérdés: Az új Áfa-tv. 142. §-a szerinti fordított adózás esetén a szállítói számlához kapcsolódó fizetendő áfa és levonható vagy le nem vonható áfa könyvelésére kérünk leírást. Tételesen mely főkönyvi számlákat érinti a költségvetési szerveknél?
Részlet a válaszából: […] ...adó összegét szerepeltetheti könyveiben. Erre a célraelkülönített részletező főkönyvi számla nyitandó a 9192. Általános forgalmi adóbevételek, visszatérülések előirányzat teljesítése főkönyvi számlán belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 26.

Élelmiszer-vásárlás, mint adómentes természetbeni juttatás, különböző kifizetési jogcímen

Kérdés: Adható-e adómentesen csekély értékű ajándék a munkavállaló részére élelmiszer-vásárlási utalványként akkor, ha a természetbeni étkezési juttatás teljes, adómentes összegét kimeríti?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletében az adómentesbevételeknél, az adómentes természetbeni juttatások között található a 8.17.pont, amely a munkáltató által a munkáltató részére juttatott hideg-, illetvemelegétkezési hozzájárulás feltételeit és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.

Munkáltatói adómegállapítás

Kérdés: Munkavállalónk év közben érkezett hozzánk. Most jelezte, hogy munkáltatói adómegállapítást kérne. Nem adta le azonban a korábbi munkáltatójától származó igazolásait, így nem is tudunk munkáltatói elszámolást készíteni. Jól gondoljuk-e, hogy munkavállalónknak 53-as bevallást kell beadnia?
Részlet a válaszából: […] ...szerezte.Munkáltatói adómegállapítás kérhető akkor is, ha amagánszemély az adóévben az adóhatósági adómegállapítást megalapozó bevételekmellett kizárólag adóköteles társadalombiztosítási, családtámogatási ellátás,önkéntes tartalékos katonai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 5.
1
42
43
44
56