Találati lista:
451. cikk / 551 Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
452. cikk / 551 Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó ajánlati biztosíték könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunk (mint ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás során szerződést biztosító mellékkötelezettségként ajánlati biztosíték nyújtását kötötte ki. Ezt a szerződésszerű teljesítést követően vissza kell fizetni a vállalkozónak. A visszafizetésig hol kell ezt nyilvántartani, milyen főkönyvi számlára számoljuk el a beérkezett ajánlati biztosítékot?
453. cikk / 551 Alapítványi iskola konyhájának étkezési szolgáltatása
Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?
454. cikk / 551 Bevételek utalványozási szabályai
Kérdés: Szíveskedjenek teljes körű tájékoztatást adni arra vonatkozóan, hogy a bevételek utalványozásának melyek a szabályai költségvetési szervnél! Lehet-e, kell-e adott banki napon kiegyenlített kimenő számla összegéről utalványlapot kiállítani? Bevételeknél a teljesítést igazolni kell-e oly módon, hogy "A teljesítést igazolom" szöveget bélyegzünk minden egyes bevétel mellé, és aláírjuk? Lehet-e adott banki napon jóváírt összes bevételről egy darab összesítő utalványlapot kiállítani?
455. cikk / 551 Önkormányzati költségvetési szerv devizaszámla-vezetési lehetőségei
Kérdés: Az Áht-vhr. 103-104. §-ai rendelkeznek a helyi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek számláiról. Ennek értelmében szolgáltatás nyújtásából származó – külföldi támogatásnak, segélynek nem minősülő – bevételek fogadására nyithat-e devizaszámlát a helyi önkormányzat költségvetési szerve?
456. cikk / 551 Munkáltatói adómegállapítás
Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?
457. cikk / 551 Előzetesen felszámított áfa arányosítása
Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink között szerepelnek tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, OEP-finanszírozási támogatás, támogatásértékű bevétel. Az adóköteles és az adómentes tevékenységhez egyaránt kapcsolódó előzetesen felszámított forgalmi adó tételesen nem különíthető el. Adóköteles tevékenységünk elérése érdekében OEP-finanszírozást is igénybe veszünk. Kérjük szíves segítségüket az alábbi konkrét példán keresztül bemutatva, hogy helyesen járunk-e el az áfa arányosításának, illetve az október havi áfabefizetés összegének kiszámításakor! Adóköteles bevételek 01-10. hónapig göngyölítve: 6 749 744 Ft Fizetendő áfa 01-10. hónapig göngyölítve: 1 258 751 Ft Adómentes bevételek 01-10. hónapig göngyölítve: 9 202 778 Ft OEP-finanszírozás 01-10. hónapig göngyölítve: 247 812 600 Ft (amelyből az adóköteles tevékenységet finanszírozó támogatás összege megegyezik az adóköteles bevételek összegével, a többi az adómentes tevékenységet finanszírozza) Támogatásértékű bevételek 01-10. hónapig göngyölítve: 1 558 899 Ft Adóköteles és adómentes tevékenységhez egyaránt hasznosított beszerzések áfája: 1 880 273 Ft 01-09. hónapig befizetett áfa összege: 1 100 000 Ft
458. cikk / 551 Pénztárgép használata
Kérdés: Iskolánkban saját étkezdét működtetünk, kötelező-e az étkezdében a pénztárgép használata?
459. cikk / 551 Cégtelefon adókötelezettségének teljesítése
Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?
460. cikk / 551 Közösségen belül beszerzett tárgyi eszköz előzetesen felszámított általános forgalmi adójának elszámolása
Kérdés: Hogyan kell lekönyvelni a költségvetési szerveknél a Közösségen belüli tárgyi eszköz beszerzése után önadózással megállapítandó általános forgalmi adót, ha levonható, illetve ha aktiválni kell?
