848 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Köztisztviselőt 2010. január 7-én munkahelyi baleset ért. Emiatt baleseti táppénzben részesült január 8-tól április 2-ig. Mennyi keresetkiegészítésre jogosult? Jól tudjuk-e, hogy a baleseti táppénz nem számít munkaviszony-szüneteltetésnek?

Kérdés: Oktatási intézményben heti 10 órás részmunkaidőben (heti 2 alkalommal 5-5 óra) foglalkoztatott könyvtáros, aki mellesleg ugyanitt megbízási jogviszonyban heti 6 órában számítástechnikát tanít, főfoglalkozásként egy másik intézményben oktat, megilleti-e a könyvtárosi munkakörben foglalkoztatása után a képernyő előtti munkavégzéshez az éles látást biztosító védőszemüveg? Ha megilleti, mi módon fizethető ki a munkáltató nevére kiállított számla után a költségtérítés: 100%-ban, vagy a munkaidő arányos részével 25%-ban? Ha a dolgozó saját nevére szól a számla, és a munkaviszonyok alapján arányosítani kell, kérheti-e ugyanazon számla után a főfoglalkoztatójától is a 75%-os költségtérítést (amennyiben mindkét helyen eléri a napi 4 órás képernyő előtti munkavégzést)?

Kérdés: Főállású polgármesterünk a következő választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba szeretne vonulni az 1994. évi LXIV. tv. alapján. 1990-94 között országgyűlési képviselő volt, majd 1994-től főállásban a megyei közgyűlés alelnöke, 1998-tól ugyanott tanácsnok, 2002-től 2005-ig ismét alelnök. 2005 óta folyamatosan városunk polgármestere. Kérdésünk, hogy jogosult-e a hivatkozott jogszabályban meghatározott korkedvezményre? (Jelenleg 54 éves.)

Kérdés: Férfi polgármesterünk 1955. július 21-én született, és 1994. december 11. óta folyamatosan főfoglalkozású polgármesteri tisztséget tölt be. A 2010. évi önkormányzati választásokon nem kíván indulni, hanem nyugdíjba kíván menni. Milyen ellátás illeti meg? A rá irányadó nyugdíjkorhatár 62-ről 64-re történő megváltoztatása mivel jár az ő esetében, a megállapításra kerülő ellátása, illetve annak mértéke tekintetében?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: Megbízási szerződés esetén mit kell levonni a megbízási díjból, ha olyan magánszeméllyel köt egy intézmény megbízást, aki 7-es kezdetű adószámmal rendelkezik, és számlát tud adni? Hogyan alakulnak esetében a megbízó, foglalkoztató által fizetendő 27%-os társadalombiztosítási járulék, illetve a magánszemély (biztosított) által fizetett egyéb járulékok, ha a megbízott személynek van főállású jogviszonya?

Kérdés: Jelenleg mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezem vállalkozási szakon. A regisztrációhoz szükséges 3 év idén novemberben telik le. Jelenleg államháztartási szakra járok. Kell-e regisztrálni külön-külön mindkét képesítés tekintetében? Nem szeretném, ha az egyik kizárná a másikat.

Kérdés: Tagszervezetünk mint közszolgáltató az amatőr (megyei) bajnokságban induló egyes sportszervezetek részére nyújtott szolgáltatások – nevezési díj, játékengedélyek díja – ellenértéke tekintetében 2010. január 1-jétől érvényes szabályozás szerint mentes-e az adó alól? Véleményünk szerint mentes, mivel a nevezési díj és a játékengedélyek díjának megfizetése nélkül a természetes személyek (amatőr sportolók) nem sportolhatnának, nem vehetnének részt a szövetség által szervezett bajnokságban.

Kérdés: Helyi önkormányzat alpolgármestere jogszabályban meghatározott mértékű költségátalányt kap havi rendszerességgel. Milyen levonás terheli a költségátalányt abban az esetben, ha az alpolgármesternek főállású munkaviszonya is van (különös tekintettel az egészségbiztosítási járulék pénzbeli és természetbeni megoszlására)?