89 talált állásfoglalás az elismerés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk háromféle támogatást nyújt magánszemélyek részére:
1. a sport területén kimagasló eredményt elérő, a kerületben állandó lakóhellyel rendelkező, 12–34. év közötti sportolók részére,
2. a tanulói jogviszonnyal és a kerületben lakóhellyel rendelkező, a 4–11. évfolyamra járó általános vagy középiskolai tanulók részére (kiemelkedő tanulmányi átlag és kiemelkedő művészeti vagy sportversenyen elért helyezésért), valamint
3. a kerület 12–34. év közötti ifjú tehetségei részére (szellemi és tudományos élet területén kimagasló eredmény elismerésére).
Az egyes támogatási formákat külön önkormányzati rendeletek szabályozzák. Az önkormányzat pályázatot ír ki a támogatásokra. Az 1. és 3. esetben havonta (12 hónapon keresztül) kerül számfejtésre és kifizetésre a támogatás összege, a 2. esetben évi kétszeri kiutalással (összesen 10 hónapra), számfejtés nélkül kapják meg a támogatás összegét a tanulók. Valamennyi támogatás esetében a támogatott magánszemélynek saját nevére és lakcímre szóló számlával kell elszámolni a folyósított támogatással a folyósítási időszak végén (10–12 hónapot követően). A belső ellenőrzés álláspontja szerint valamennyi támogatás esetében a kifizetett támogatási összeget önálló tevékenységből származó jövedelemként kell kezelni, és ennek megfelelően számfejteni. A fenti támogatások önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősülnek? Kell számfejteni a fenti támogatásokat, ha a támogatott magánszemélyek a folyósítási időszak (10–12 hónap) végén a 100% támogatással saját névre és lakcímre szóló számlákkal számolnak el az önkormányzat felé?

Kérdés:

Önálló költségvetési szervként működő egyetem vagyunk. Amennyiben saját foglalkoztatottnak szeretnénk elismerésként, nagyobb értékű (300.000 Ft) tárgyjutalmat – emlékérem, díszkard stb. – adni, élhetünk-e a felbruttósítás lehetőségével annak érdekében, hogy a munkatársnak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? A juttatási szabályzatban rögzítenénk, hogy a tárgyjutalom/természetbeni juttatás mellé X összegű pénzjuttatás/keresetkiegészítés is jár (ami az adótehernek felel meg). A felbruttósítás – költségvetési szerv esetében – ütközik-e bármilyen adójogi vagy államháztartási korlátozásba? A jogszabályoknak megfelel-e a fenti megoldás az adótartozás átvállalására?

Kérdés: Abban az esetben, amikor külföldi kiküldetés keretein belül kerül sor a munkavállaló költségeinek kifizetésére, szükséges-e az intézményünk nevére kiállított áfás számla a kiküldetési rendelvény mögé, vagy elegendő-e a nyugta, mint a felmerült kiadás alátámasztása?

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete a községért tett kiemelkedő munka elismeréseként díszpolgári címet szeretne adományozni a község egyik lakosának. A díszpolgári cím mellé 50.000 Ft pénzjutalmat határoztak meg. Az Szja-tv. alapján hova kell ezt a pénzjutalmat besorolni?

Kérdés: A december hónapot érintő időszakra a térítésidíj- és gyógyszer-, illetve inkontinenciaszámlák kiállítása december végén történt meg, december 31-ei fizetési határidővel. A mérleg alátámasztásához a magánszemélyek részére is szükséges kiküldeni az egyenlegértesítő leveleket? A térítési díjat sok esetben a hozzátartozó nevére számlázzuk, a gyógyszert viszont kizárólag az ellátott részére, aki az intézményben él. Amennyiben szükséges az egyenlegértesítő levelek kiküldése, akkor azt az ellátottnak személyes átvétellel adjuk át? Szükséges a levelek kiküldését tértivevénnyel igazoltan megőrizni az alátámasztáshoz?

Kérdés: Az Áhsz. 15. melléklete szerinti egységes rovatrend szerint B411. Egyéb működési bevételnek minősül többek között:
„h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételek (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a szerződésen kívüli károkozásért, személyiségi, dologi vagy más jog megsértéséért, jogalap nélküli gazdagodásért kapott összegek”.
Fenti jogszabályi rendelkezést hogyan kell értelmezni? A járó késedelmi kamatot függetlenül a pénzügyi rendezéstől elő kell írni követelésként a költségvetési, illetve pénzügyi számvitelben? Ebben az esetben az óvatosság számviteli alapelv az államháztartás számvitelében nem érvényesül? Vagy csak a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell követelésként előírni, bevételként elszámolni? Az Szt. a pénzügyi rendezéshez köti a késedelmi kamat elszámolását, a 77. § (2) bekezdése b) pontjának rendelkezése értelmében csak a mérlegkészítés időpontjáig befolyt késedelmi kamat mutatható ki fordulónapon követelésként a számviteli törvény szerint. Amennyiben év végén a késedelmikamat-követelésről nincs egyenleg-visszaigazoló levél, egyéb módon sem igazolt a járó késedelmi kamat partner általi elismerése, úgy a késedelmi kamat követelésként kimutatható?

Kérdés: Kaptunk egy késedelmikamat-levelet az áramszolgáltatótól, melyben még 2012. évi tételekre hivatkozva számított fel késedelmi kamatot. Visszamenőlegesen meddig számíthatnak fel késedelmi kamatot? Jogos ez az eljárás, hogy ennyi évvel később küld ki kamatlevelet a cég?

Kérdés: Az önkormányzat a 104/2022. Korm. rendelet alapján támogatást igényel az ukrajnai menekültek ellátására. A támogatás terhére kell biztosítani a menekültek szállását és étkezését. Étkeztetés tekintetében az önkormányzat háromszori étkezést biztosít a jogosultak részére, ezt a támogatás terhére elszámolja. A szállás tekintetében együttműködési megállapodást kötött az önkormányzat a szállásadó magánszeméllyel, a szállásért a szállás-adó bérleti díjat nem kér. A közüzemi költségeket az ingatlanban lakó ukrajnai menekültek fizetik. A támogatás terhére az önkormányzat a menekültek részére lakhatási célú szociális támogatást biztosít havi 50.000 Ft összegben. A lakhatásra biztosított szociális támogatás elszámolható-e a támogatás terhére, és a fentiekben vázolt ellátási formában megfelelünk-e a támogatás felhasználására vonatkozó szabályoknak?

Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?

Kérdés: Költségvetési intézményünk elismerésként a címek és elismerések átadóünnepségén kristálydíjakat és érmeket ajándékoz díszdobozban és oklevéllel díszmappában, munkavállalóknak, illetve külsős személyeknek is. Bizonyos típusú emlékérem egyedi bruttó beszerzési értéke meghaladja a csekély értékű ajándék 2025. évi határértékét, de feltételezzük, hogy a díszdoboz és az oklevélmappa bruttó értéke összeszámítandó az érme értékével. Ennélfogva az egyébként értékhatárt egyedileg el nem érő emlékérem dísz-dobozban, mappával már meghaladja a csekély értékű ajándék határértékét. Amennyiben a juttatások összeszámított értéke meghaladja a csekély értékű ajándék értékhatárát, a munkavállalónak is adófizetési kötelezettsége keletkezik a juttatás teljes értéke után. Életszerűtlennek véljük, illetve kellemetlen, hogy a nem munkavállaló ajándékozottól számfejtést követően az intézménynek be kell szednie az szja-teher számított összegét, míg az a munkavállaló esetében számfejtés során levonásra kerül. Milyen eljárásrenddel kerülhető el mindez?