1236 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Az új Áfa-törvény 262. § (4) bekezdésének átmeneti szabályozása tekintetében merült fel problémánk. A víziközmű ingyenes átadásakor csak azoknál az átadott közműveknél lehet a régi szabályozást alkalmazni, amelyek átadása még 2008 előtti, vagy a 2008 után átadott víziközművek esetében is?

Kérdés: Egy zöldség-gyümölcs termelői értékesítő szervezet nevében tenném fel az alábbi kérdést. Problémánk a tagjaink által fizetendő működésiköltség-hozzájárulás áfabeli megítélése. 2008. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerint nem minősült szolgáltatás ellenértékének, azaz adófizetési kötelezettség sem merült fel azzal kapcsolatosan. Így van ez az új szabályok szerint is 2010-ben? Felmerül ezzel összefüggésben arányosítási kötelezettségünk? Az előzőeket figyelembe véve annak van döntő jelentősége, hogy a szervezet tagjai által fizetett működésiköltség-hozzájárulás valamely olyan szolgáltatás ellenértékét képezi-e, melyet a szervezet nyújt a tagjai számára, vagyis hogy a működésiköltség-hozzájárulás tekintetében a szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolat fennáll-e?

Kérdés: Önkormányzatunk egy telek értékesítéséről szerződést kötött külföldi befektetővel. Az ügylet később meghiúsult, de az ellenérték egy részét számunkra a külföldi befektető megfizette. Később találtunk vevőt az ingatlanra, aki magyar társaságként megvette a külföldi befektető követelését, és beszámítással élt az ellenérték megfizetésénél. Kérdésünket a magyar társaság szempontjából tesszük fel, a társaság tekintetében az Áfa-tv. szerinti megfizetettség szabály, mely előfeltétel az áfa visszatérítésénél, teljesül-e a beszámítással?

Kérdés: Gazdasági tevékenységünk végzése során árumintát szeretnénk vevőinknek átadni, az üzletkötés elősegítése céljából. Az áruminta átadása áfafizetési kötelezettséget keletkeztet-e, úgy tudjuk, az Áfa-tv. az áruminta ingyenes átadása után nem ír elő adófizetési kötelezettséget. Mi minősül árumintának?

Kérdés: Önkormányzatunk és egy mélygarázs építésére vállalkozó cég között megállapodás jött létre 2006-ban. Ennek semmisségét később a bíróság jogerősen megállapította. (Az ügy szempontjából lényegtelen a per pontos tárgya.) Erre való tekintettel meg kívántunk állapodni a semmis szerződésben foglaltaknak megfelelően megépített létesítmény tulajdonjogának megszerzése miatt az önkormányzat vagyonában beállt jogalap nélküli gazdagodás ellentételezésében, mely a mélygarázst építő cég javára állt be. Vita tárgyává vált ugyanakkor, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény jogalap nélküli gazdagodásra vonatkozó szabályai szerint a cég által megfizetendő összeg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alkalmazásában ellenértéknek minősül-e vagy sem, és ezáltal általánosforgalmiadó-köteles ügylet valósul-e meg az ingatlan átadásakor. Kérem segítségüket az ügy tisztázásában!

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?

Kérdés: Önkormányzatunk nyomdai munkákat rendelt meg, melyek közt tervezési, tipográfiai és grafikai terv előkészítés feladatok szerepelnek. Alapvetően azonban egy kész kiadványt, könyvet rendeltünk meg a szerződés keretében. Vita merült fel azonban az alkalmazandó adómérték tekintetében a nyomdával. Ők úgy gondolják, hogy 20 százalékos adókulccsal kell számlázniuk a jelzett szolgáltatásokért. Mi azonban úgy látjuk, hogy 5 százalékos adókulcs alá tartozik, mivel mi egy bizonyos példányszámban elkészített könyvet rendeltünk meg. Mi a véleményük továbbá a reklámanyagok, illetve a csomagolóanyagok adómértékéről? Kérdés továbbá számunkra, hogy az adó alapjának része-e a környezetvédelmi termékdíj, melyet szintén át kíván hárítani a nyomda.

Kérdés: Felsőoktatási intézmény – áfaadóalanyként – térítésmentesen számítástechnikai eszközöket kap németországi társaságtól. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége az intézménynek?

Kérdés: 2000 novemberében az önkormányzat megállapodást kötött egy önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítéséről egy magánszeméllyel. Tekintettel arra, hogy telekalakítási eljárás is felmerült az értékesítés során, számos problémát meg kellett oldanunk. Ezek megoldása során hibáztunk, és emiatt a földhivatal elutasította a bejegyzést. A helyzetet azóta rendeztük, de nem sikerült még az ingatlan értékesítését bejegyeztetni, mivel a tulajdonjog átvezetése új, megerősítő megállapodás megkötését követeli meg. Kérdéses a megállapodás áfavonzata, az Áfa-tv. alkalmazásában ez új értékesítésnek minősül?

Kérdés: Önkormányzatunk a területén élő lakosság számára a következőképpen oldotta meg a víz- és csatornahálózat működtetését: A rendszer fizikai működtetését egy általunk alapított vállalkozás végzi. A szolgáltatás árát hatósági díjszabási rendeletben az önkormányzat állapítja meg. A csatornarendszer működtetése valójában 3 forrásból tevődik össze. Egyrészt a fogyasztók által fizetett ellenérték, melyet áfásan számláz a szolgáltató, másrészt az általunk megpályázott állami forrásból, melynek feltételeit évente jogszabály határozza meg [2009. évben 3/2009. (III. 10.) KvVM rend.], valamint ha ez sem elegendő, a költségekről az önkormányzat a tárgyévet követő év március 20-áig elszámol a szolgáltatóval, és ha szükséges, ún. "díjkiegészítés" formájában kifizeti. Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, mely szerint a fogyasztók által fizetett ellenérték a cég által áfásan számlázott tétel, míg adómentes támogatásként kezeli az önkormányzatunk, illetőleg a rajtunk keresztül megszerzett, állam által kiírt pályázatokon elnyert támogatások összegét? Esetleg árat közvetlenül befolyásoló tényezőként kell kezelni e támogatásokat, és adóalapot képez? Helyes-e a szolgáltató azon gyakorlata, hogy számlát bocsát ki a részünkre a támogatásról, melyben nem szerepel áfa? Mi a teljesítési időpontja ezeknek az elszámolásoknak?