1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: A 2008. 01. 01-től hatályos Áfa-tv. 11. § (1) bekezdése alapján az OSZK-nak megküldendő [60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet] köteles példányok átadása is termékértékesítésnek minősül, amiről a kiadónak számlát kell kiállítani, és meg kell fizetni utána az áfát. Hogyan kell könyvelni költségvetési szerv esetében az ingyenes átadást és a megfizetett áfát?

Kérdés: Egy magánszemély községünk helytörténetét kutatta, és elkészítette a kiadvány kéziratát. Megkereste önkormányzatunkat támogatás céljából. A képviselő-testület ülésén felmerült, hogy a kiadványt az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal adja ki. Mi a jogszerű és célszerű megoldása a könyv kiadásának? Az önkormányzat vagy a polgármesteri hivatal végezhet-e ilyen jellegű tevékenységet, ha igen, ennek lebonyolítási (adózási, könyvelési, szerzői jogvédelem) módjában kérem segítségüket. Az értékesítést végezhetik a hivatal keretén belül a házipénztáron keresztül?

Kérdés: Önkormányzatunk megállapodást kötött egy beruházó céggel a tulajdonunkban lévő telek használati jogának több évtizedre vonatkozó átadásának tárgyában. A megállapodás szerint a szolgáltatás ellenértékét a beruházó nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában lévő céggel szemben fennálló követelés engedményezésével. (Megjegyzem, a követelés tárgya nagyobb a használati jog megállapodásban megállapított ellenértékénél.) E jogügylettel összefüggésben bizonytalanok vagyunk abban, hogy az engedményezésre az Áfa-tv. engedményezésről szóló 13. § (3) bekezdése alkalmazható-e, és ennek eredményeként az Áfa-tv. hatálya alá nem tartozó ügylet valósul-e meg?

Kérdés: Önkormányzatunk szemétszedési akciót szervez a területén. A szemétszedési akcióban részt vesz egy önkéntes munkával foglalkozó alapítvány is. A hulladékgyűjtés kapcsán összegyűjtött szemét elszállításában, illetve lerakásában, ártalmatlanításában, a helyi hulladékszállítással, illetve hulladéklerakással, ártalmatlanítással foglalkozó cégek is részt vesznek. Milyen megítélés alá esik áfaszempontból a szemétszedési akcióban részt vevő cégek tevékenysége, amennyiben a szolgáltatásaikat ingyen nyújtják, illetve ha azért ellenértéket kérnek?

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekétkeztetést szolgáltatunk óvodai, iskolai gyermekek számára, alanyi jogon 50%-os díjon, esetenként ingyenes módon. A szülő által meg nem fizetett díjat az önkormányzat biztosítja a normatív alapon kapott állami támogatásból. Kérdés: Az étkezési díj szülők által meg nem fizetett részét mi módon tudjuk érvényesíteni az önkormányzat felé? (számla vagy finanszírozás?) Amennyiben finanszírozásként utalja az önkormányzat, akkor az átutalt összeg az áfás térítési díj, vagy a nettó – nyersanyagköltség – legyen? Ha a fenntartó önkormányzat az összeget finanszírozásként biztosítja, akkor az áfa visszaigénylésére nincs lehetőségünk? A konyha elkülönítetten működik, a tevékenység áfakörös, az étkeztetésért nyersanyagnorma +áfa térítési díjat fizet a gyermek szülője.

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban lévő halastó jobb kihasználtsága érdekében a tulajdonos egyesületi formában sporthorgásztavat kíván működtetni. Az egyesület eleget tesz-e számlakibocsátási, illetve nyugtaadási kötelezettségének, amennyiben a horgászegyesület szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók részére horgász napi-, hetijegyet bocsát ki?

Kérdés: Önkormányzatunk 2010-ben, a Közép-magyarországi Operatív Program keretében kommunális szennyvíz kezelésére és tisztítására kiírt felhívásra pályázatot nyújtott be. A szennyvízcsatorna kiépítése és tisztítása közműberuházásra benyújtott pályázat kedvező elbírálása révén, az önkormányzat jelentős összegű vissza nem térítendő állami támogatást nyert. Önkormányzatunk alanya az áfabefizetésnek. A lakossági érdekeltségi hozzájárulás befizetések és az azt kiegészítő önkormányzati hitel adja a közműberuházásban az önerőt, ehhez jön hozzá az elnyert állami támogatás. Mindez együtt a közműberuházás nettó összegét adja ki. Önkormányzatunknak tehát elemi érdeke, hogy az áfa levonható, illetve visszatéríthető legyen, mert csak a nettó pályázati összegből képes megépíteni a község szennyvízcsatorna és szennyvíztisztító telep közműberuházását. Kérdésünk, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e az áfa a közműberuházásban, ha az önkormányzatunk használatra átadja a megépített szennyvízcsatorna közműveket egy Regionális Vízmű Zrt.-nek a felek közötti megállapodásban rögzített használati díj fejében? Kérdés továbbá, hogy levonhatóvá, illetve visszaigényelhetővé válik-e a közműberuházáshoz kapcsolódó áfa, ha az önkormányzat 100%-os arányú tulajdonában álló, gazdasági társasággal üzemelteti a megépítendő szennyvízcsatorna közművet?

Kérdés: Önkormányzatunk a szomszédos Béta községgel 2007. szeptember 1-jétől hozta létre az Alfa Nagyközség és Béta Község Önkormányzatainak Alapfokú Közoktatási Intézményfenntartó Társulását, így oldja meg a két településen a közoktatási feladatokat, fenntartja, üzemelteti az intézményeit. A Társulás székhelye Alfa településen van. A Társulás létrejöttével vagyonátadás nem történt, az óvoda épülete továbbra is a Béta Önkormányzat tulajdonában maradt, az ő vagyonában szerepel. A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése pályázaton az Önkormányzati Minisztériumtól a Béta községben található Óvoda tagintézmény felújítására nyert pályázati támogatást a Társulás, a Támogatási Szerződést a minisztérium, mint Támogató és Alfa Nagyközség Önkormányzata kötötte, mint Támogatott. A Támogatási Szerződés a támogatás felhasználásáról az alábbiak szerint rendelkezik: "10. A támogatással létrehozott vagyon – az aktiválást követően – tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a Támogatott a támogatási szerződésben meghatározott feladatokra fordítja." Helyesen járunk-e el, ha a felújítást aktiválás után térítésmentesen átadjuk Béta Község Önkormányzata részére, vagy a felújítással létrejött vagyoni rész Alfa Önkormányzatának vagyonába kerüljön aktiválás után kimutatásra?

Kérdés: Nem adóalany magánszemély önkormányzat részére, a felek megállapodása értelmében térítés nélkül ad át 6 db magánút megjelölésű ingatlant. A térítés nélkül átadott ingatlanok esetében, számosságuk okán, gazdasági tevékenységnek fog-e minősülni, áfaalanyiságot keletkeztet-e, így az ügylet során az értékesítéshez kapcsolódik-e forgalmiadó-fizetési kötelezettség, illetve az önkormányzat – amennyiben ezen ügylethez kapcsolódóan áthárított forgalmi adóval növelt beszerzést valósít meg – élhet-e adólevonási jogával?

Kérdés: Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság (továbbiakban: gazdasági társaság) üzleti partnere, a felek közötti megállapodás értelmében, követelése egy részét elengedi. Ebben az esetben az adó-visszaigénylési joggal összefüggő megfizetettségi feltétel hogyan értelmezhető, hogyan vehető számításba?