2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kíván nyújtani konkrét cél/feladat megvalósításához magánszemélyek részére. Rendeletet alkot róla, melyben meghatározza a támogatás maximumösszegét, meghatározza a feltételeket, az elszámolás módját, a pályázati kiírás feltételeit stb. A költségvetésben erre elkülönít egy bizonyos keretösszeget. Adott esetben a magánszemély részére a támogatás minden esetben utólagos lenne, tehát amennyiben az elszámolásnál feltételként szabott kritériumot teljesíti, és a nevére szóló számlával igazolja, hogy az adott célt megvalósította, akkor kerülne a támogatás a részére kiutalásra. Fontos szempont, hogy ezen cél megvalósítását követően a magánszemély „vagyona” gyarapszik, értékesebb lesz. A magánszemély részére ilyen módon nyújtott támogatás keletkeztet-e adófizetési kötelezettséget akár a magánszemély, akár az önkormányzat vonatkozásában? A kérdés azért fontos, mert az önkormányzat szempontjából nem mindegy, hogy ha azt mondjuk, hogy a támogatás összege 100.000 forint, akkor fedezetet 100.000 forintra kell biztosítani, vagy a 100.000 forint az nettó, és a fedezet 170.000 forint.

Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.

Kérdés: Önkormányzatunk 2023-ban a gázszolgáltató által kiállított számlák alapján továbbszámlázta a rezsiköltséget. 2024-ben a gázszolgáltatónál megtörtént az elszámolás, túlfizetésbe esett az önkormányzat, és így a vállalkozó is, akinek továbbszámláztuk a költséget. A túlfizetést a gázszolgáltató visszautalta, könyveltük mint egyéb bevétel – azon belül kiadások visszatérítései. Kiállítottuk a túlfizetésről a számlát, majd sztornóztuk is, mert teljesen elbizonytalanodtunk könyvelésileg. Csak ezzel a vállalkozást is nehéz helyzetbe hoztuk. Hogyan kell helyesen kezelni a túlfizetést a vállalkozás szempontjából? Ha kiszámlázhatjuk a túlfizetést (mint negatív bevétel), akkor hogyan kell helyesen könyvelni? Szembe lehet-e állítani azzal az idei bevétellel, amit a szolgáltató visszautalt?

Kérdés: Költségvetési szerv kerékbilincselés után kétpéldányos kézi nyugtatömböt alkalmaz. Szabályos-e az a kézi nyugta, melyen az összeg és a dátum kitöltése nem kézírással (tollal), hanem pecsét alkalmazásával történik, így a másolat nem önindigózással, hanem újbóli pecsételéssel történik meg? Természetesen így fennállhat olyan lehetőség, hogy a nyugta első és második példányán ezen adatok formailag nem egyezően helyezkednek el.

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságtól kapott bútorokat. A zrt. a térítésmentes átadásról áfás számlát bocsátott ki. A megállapodás alapján az önkormányzatunknak nem kell az áfa összegét megtéríteni az átadó részére. A számlát kell-e rögzíteni a könyveinkben, és ha igen, milyen rovaton kell szerepeltetni? Mivel pénzügyi teljesítést nem igényel, hogyan fogjuk tudni kirendezni, hogy ne maradjon egyenlege? Ezenfelül a tárgyi eszköz modulban is, mint térítésmentesen kapott eszközt, ki kell mutatni?

Kérdés: Vállalatunk alapított egy díjat, amelyet a vállalattal jogviszonyban nem álló személy részére szeretnénk átadni, és ezzel egyidejűleg a díjjal pénzösszeg kifizetésére is sor kerülne. Jogviszonyban nem álló személy részére milyen jogcímen lehet kifizetést teljesíteni, milyen adó- és járuléklevonás terheli?

Kérdés: Önkormányzatunk kisebb összegű (50.000 Ft) egyszeri, vissza nem térítendő támogatást biztosítana 2 fő tűzoltó részére nyilvános rendezvényen polgároknak tartandó tűzbiztonsággal kapcsolatos oktatási tevékenység végzésére, ismeretterjesztő kül- és beltéri tűzismereti, tűzoltás-felkészítő és tűzbiztonsági témakörben tartandó ismeretterjesztő, elméleti oktatás támogatására, amellyel a település polgárait készíti fel az esetleges tűzesetek kezelésére. A támogatásokról szóló rendeletünk szerint: „A képviselő-testület elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a településen élő vagy dolgozó polgárok önszerveződő közösségei, a társadalmi és gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek végeznek az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a környezetvédelem, az arra rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a lakosság művelődése, oktatása, egészségvédelme, sportolása, az esélyegyenlőség megteremtése érdekében. A képviselő-testület a megfogalmazott célok megvalósulása érdekében az önszerveződő közösségeket, társadalmi szervezeteket, gazdálkodó szervezeteket (a továbbiakban: szervezet), továbbá magánszemélyeket költségvetéséből – jelen rendelet szabályai szerint – támogatja.” Kifizethető-e a két tűzoltónak támogatási szerződéssel támogatásként az összeg, vagy megbízási díjként kell számfejteni?

Kérdés: Kiküldetési rendelvény esetén, ha a kiküldetési rendelvény szerint kifizetett összeg meghaladja a jogszabály szerint elszámolható összeget, akkor hogyan kell értelmezni az adókötelezettséget? Ha a térítés mértéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható mértéknél, akkor azt nem kell bevételként figyelembe venni? Ha a munkaadó a kiküldetési rendelvény alapján a jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó térítést fizet, akkor a teljes összeg adóköteles bevétel? Ha a kiküldetési rendelvény szerint elszámolt összeg meghaladja az adómentes összeget, akkor csak az adómentes részt meghaladó összeg adóköteles, vagy a teljes összeg, amit a kiküldetési rendelvény szerint kifizettek a munkavállalónak?

Kérdés: Központi költségvetési szerv bérleti szerződéssel magánszemélytől utánfutót bérelne. A bérleti díj ellenértékéről kötelező-e számlát kiállítani, vagy elegendő a bérleti szerződés alapján megfizetni a bérleti díjat a magánszemélynek?