Otthonteremtési támogatás visszafizetése

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatásból újított fel ingatlant. Egy másik alkalmazottunk pedig új lakás vásárlásához, építéséhez családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) felhasználásával épített ingatlant. Mindkét alkalmazottunk értékesíti az ingatlanokat az elidegenítési és terhelési tilalom fennállásának időszakában (ez általában 10 év), így a kapott támogatásokat vissza kell fizetniük. A használt lakás felújításához, bővítéséhez kapott otthonfelújítási támogatás esetében, a támogatás összegéből megvalósított munkálatokkal kapcsolatos, számlával igazolt kiadások elszámolhatók-e értéknövelő beruházásként az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megállapítása során, azokkal csökkenthető-e az ingatlan átruházásából származó bevétel? Az új lakás építéséhez kapott CSOK-kal szerzett ingatlan esetében az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámítása során az átruházásból származó bevétel csökkenthető-e a támogatásként folyósított összeggel, vagy esetleg a büntetőkamatot is tartalmazó visszafizetett összeggel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(1) bekezdésének második mondata alapján, bármely költség csak egyszeresen, egy alkalommal számolható el, és a támogatás összege már elszámolásra kerül az Szja-tv. 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint megszerzésre fordított összeg részeként. Így a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.

Zöldítési támogatás utáni adózás

Kérdés: Dolgozónk házastársa tag egy társas vállalkozásban. A társas vállalkozás által a törvényben nevesített jogcímeken (pl.: termőföld használatának átengedése, a társas vállalkozás által átengedett költség fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatásnak nem minősülő mezőgazdasági támogatás) a tagoknak juttatott összegek után nem keletkezik adókötelezettség, feltéve, hogy a különböző jogcímeken a tagoknak adómentesen átadott összegek az adóévben összesítve nem haladják meg az 50 millió forintot. A zöldítési támogatás kifizethető-e adómentesen a fentiek alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...olyan támogatások tartoznak, amelyet a magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett, vagy a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően kap, továbbá az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:    

Működési célú támogatás elszámolása

Kérdés: Az önkormányzat közvetlen az Uniótól, illetve társintézménytől kap működési célú támogatást. A 38/2013. Korm. rend. H) 1. c) pontja alapján a támogatási szerződés szerinti teljes támogatást előírjuk követelésként (T09652 – K0041) a szerződés kelte szerinti MNB-árfolyamon. A támogatás jóváírásakor a T33 – K36791-et könyveljük a beérkezéskori MNB-árfolyamon. A tárgyévi teljesült kiadással megegyező rész kerül előírásra a tárgyévi bevételre B65 rovatra, illetve levételre a 36791-ről.
1. Szükséges-e előírni a szerződés szerinti teljes összeget követelésként?
2. A tárgyévben nem teljesült bevétel részét szükséges-e elhatárolni?
3. Kell-e értékelni a követelésként felvitt összeget?
4. Fenti kérdésekkel kapcsolatban milyen könyvelési lépések szükségesek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a követelések és kötelezettségek, a követelés jellegű sajátos elszámolások, a kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, az egyéb sajátos elszámolások, valamint az időbeli...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnak (kft.) veszteség fedezetére teljesítettünk pótbefizetést. Hogyan tudnánk ezt szabályosan lekönyvelni költségvetési és vállalkozási szemléletben mint önkormányzat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az önkormányzatnál a pótbefizetést a költségvetési számvitelben a K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovaton, a pénzügyi számvitelben pedig a 8435. Más különféle egyéb ráfordítások főkönyvi számlán kell elszámolni. Kapcsolódó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Munkába járás költségei

Kérdés: Cégünknél a munkaszerződésekben a munkavégzési hely az alábbiak szerint van rögzítve: "A munkavégzés helye a munkáltató székhelye, illetve telephelyei." A szokásos munkavégzési hely azonban ezek közül vagy az egyik, vagy a másik, tehát csak alkalmanként fordul elő, hogy a telephelyen dolgozóknak el kell utazniuk a székhelyre vagy fordítva. Ezek egyébként eltérő megyében vannak. Amennyiben tehát egy, rendszerint a telephelyen munkát végző munkavállalónak a munkáltató utasítására a székhelyen kell munkavégzésre megjelennie, és oda a lakó- vagy tartózkodási helyéről saját gépkocsijával utazik el, ez az út nem számolható el részére kiküldetési rendelvénnyel? Ez munkába járásnak minősül, és így adómentesen csak max. 30 Ft/km számolható el? Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló először a telephelyre megy otthonról, majd onnan utazik el saját gépkocsijával a székhelyre munkát végezni? Ez esetben már elszámolható az utazás kiküldetésként? Végül, amennyiben egy munkavállaló munkavégzési helyeként a munkaszerződésben pl. egy megye területe szerepel, lakóhelyéről saját gépkocsival utazva a konkrét munkavégzési helyre, csak munkába járásról beszélhetünk, és kiküldetésként adómentesen nem számolható el részére az utazás, csak az egyes munkavégzési helyek közötti utak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...amit kiküldetési rendelvény alapján lehet elszámolni. A kiküldetési rendelvény ilyen esetben nem munkajogilag, hanem a gépkocsi költségelszámolásához szükséges annak érdekében, hogy cégautóadó-fizetési kötelezettség ne keletkezzen.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 14.

Szellemi termékek nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk egy új weboldalt készít, mert a régi elavult. A szerződés szerint az így elkészülő szellemi termék az önkormányzat tulajdona lesz. A megkötött szerződés szerint a weboldal készítése három lépcsőben valósul meg, és mindegyik után egy-egy részszámlát állíthat ki a vállalkozó. Két részszámla a 2023-as évben már kiállításra került, egy pedig 2024-ben. A számviteli szabályok szerint a szellemi termékeknek év végén nem lehet "befejezetlen" állománya, azok az állományi számlán szerepelnek. Tehát olyan, mintha az önkormányzat a 2023. évben már aktiválta volna a két részszámlát, holott a weboldal még nem működik, a tényleges használatbavétel csak 2024-ben fog megtörténni. Kérem, tájékoztassanak a helyes gyakorlatról!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...javak megfelelő főkönyvi számlájával szemben kell elszámolni. A szellemi termék aktiválására, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának megkezdésére csak a rendeltetésszerű használatbavételt követően kerülhet sor, azonban a weboldal bekerülési értékét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.

Kis értékű beszerzések elszámolása

Kérdés: Egy munkatárs a polgármesteri hivatal részére vásárol, de saját bankkártyájával egyenlíti ki a vételárat. A hivatal nevére szóló egyszerűsített számla alapján a pénztárból a munkatárs részére a vételárat kifizetik. Szabályos ez a gyakorlat?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...belső szabályzatban ennél alacsonyabb összeg is meghatározható.Szintén belső szabályzatban kell előírni az utólagos elszámolásra felvett előleg felvételének és elszámolásának szabályait, továbbá azt, hogy a kis értékű beszerzéseket milyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Az önkormányzat 2021. évben tagi kölcsönt folyósított szociális szövetkezet részére, a kölcsönt megkapó szövetkezet egyik alapító tagja a kölcsönt adó önkormányzat. A tagikölcsön-szerződést határozott időre kötötték, de a szövetkezet nem tudott eleget tenni visszafizetési kötelezettségének határidőben, sem később. A tagi kölcsön esetleges megtérítése a szövetkezet felszámolásához is vezethetne. Megteheti-e az adott önkormányzat, hogy tekintve szövetkezeti tagságára, valamint a szövetkezet további működésének ellehetetlenítésére a kölcsön törlesztésével, a tagi kölcsön visszafizetéséről részben vagy egészében lemond? Ha igen, milyen eljárással tudja ezt megtenni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...között kell elszámolnia. Az önkormányzatnál a követelés elengedését a 38/2013. NGM rendelet XIII. Fejezet Egyéb gazdasági események elszámolásai cím E) Követelések elengedései pont szerint kell elszámolni.Az Áht. 97. §-ának (2) bekezdése alapján a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Állatkerti belépő elszámolása

Kérdés: Elszámolható-e az állatkerti belépő adómentes juttatásként, cafeteria kulturális részeként? (Nem SZÉP-kártya esetén.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.28. b) pontja szerint adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény [kiállítóhely] kiállítására,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselő nyugdíjazása

Kérdés: Közös hivatalunk köztisztviselője 2024. 05. 13-án tölti be az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, és nyugdíjba szeretne vonulni. Vélhetőleg a szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Mi lesz a jogviszony megszűnésének a módja, felmentés vagy öregségi nyugdíjkorhatár betöltése? Illetve, hogy alakul a felmentési ideje?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jognyilatkozat nélkül meg fog szűnni (erről a munkáltató csak értesítést ad át, és emellett rendelkezik a munkakör-átadásról és elszámolásról, illetve az igazolások kiadásáról). A nyugdíjasnak minősülésre való hivatkozással történő felmentést akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 23.
1
…
29
30
31
…
234