1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk mobil(telefon)flotta-előfizetéssel rendelkezik. Egy – az önkormányzat nevére szóló – telefonszámla érkezik havonta, amely tartalmazza és részletezi az összes flottatag telefon-előfizetését (kb. 40 db-ot). Vannak belső telefon-előfizetések, amelyek az önkormányzati hivatalhoz tartoznak, és vannak "külsős" telefonszámok, amelyek dolgozók, képviselők előfizetései. A "külsős" telefondíjakat mint közvetített szolgáltatást beszedjük az előfizetőktől. Mindenki megkapja az adott telefonszámhoz tartozó számlarészletező másolatát, és nyugtát állítunk ki a befizetett összegről (ami megegyezik a számlarészletezőn szereplő összeggel). 2020. január 1-jétől előfizetőicsomag-váltás történt, az új csomag alacsonyabb telefondíjat és egy internet-előfizetési díjat is tartalmaz (forgalmi díjat nem, vagy csak mininálisat kell fizetni).
A Költségvetési Levelekben már többször szó volt arról, hogy az internetszolgáltatást nem lehet 5%-os áfával továbbszámlázni. Kérdésünk az lenne, hogy akkor a továbbiakban nem szedhetjük be egy az egyben az egyes telefonszámokhoz tartozó számlarészletezőkben kimutatott összeget, hanem az internetszolgáltatások díját is 27%-os áfával kellene számolni? Továbbra is elegendő lenne a befizetésekről nyugtát kiállítani, vagy helyesebb lenne számlát?

Kérdés: Egy panzió kereskedelmi szálláshely-szolgáltatást nyújt. A szállóvendégeknek lehetőségük van az ellenértéket bankkártyával, interneten keresztül rendezni. A panzió a foglalás véglegesítéséhez a teljes ellenérték 30 százalékának előlegként történő megfizetését írja elő. Ha a magánszemély szállóvendég az előleget bankkártyával előzetesen kifizeti az interneten keresztül, akkor a szállásadót terheli-e pénztárgéppel történő nyugtaadási kötelezettség?

Kérdés: Egy magyar társaság megbízást kap egy indiai illetőséggel rendelkező – kapcsolt vállalkozási viszonyban álló – megrendelőtől arra, hogy különböző, autógyártással foglalkozó társaságok tulajdonában álló motorokon javítási szolgáltatást végezzen el. A javítandó motorokba beépítendő alkatrészeket a megrendelő bocsátja a társaság rendelkezésére, és mivel a javítási szolgáltatás elvégzése Magyarországon történik, ezen alkatrészeket szabad forgalomba helyezik. A behozott alkatrészek tulajdonjoga tekintetében elmondható továbbá, hogy a társaság részére történő átadás ellenére továbbra is változatlanul a megrendelő tulajdonában maradnak, a termék feletti tulajdonjog nem száll át a társaságra.
1. Helyes-e az az álláspont, miszerint a társaság tekintendő a Magyarországra behozott alkatrészek importőrének – és így az importhoz kapcsolódó áfafizetési kötelezettség alanyának -‚ továbbá helyes-e az az álláspont, mely szerint az alkatrészek importjával kapcsolatban felmerülő áfa tekintetében a társaság a levonási jogát érvényesítheti, illetve a megrendelőnek nem keletkezik Magyarországon áfaregisztrációs kötelezettsége?
2. Helyes-e az az álláspont, hogy a társaság által nyújtott szolgáltatás – magában foglalva a Magyar-országra behozott termékeknek a motorokba történő beszerelését – komplex szolgáltatásnak minősül, és azon belül a jogügylet domináns céljának, és így az áfakezelést meghatározó fő elemnek a javítási szolgáltatás tekintendő, figyelemmel arra is, hogy a szolgáltatás magában foglalja a motor részét képező alkatrészek határt átlépő mozgatását is?

Kérdés: Kérem, hogy teljeskörűen tájékoztassanak arról, hogy milyen esetekben kell előlegről számlát kiállítani. Milyen teljesítési időpontot kell az előleg- és a végszámlára írni, mi a helyes eljárás akkor, ha az előleg- és végszámla kiállítása között megváltozik az adómérték? Mi a helyes teljesítési időpontja a végszámlának és az előlegszámlának? Van-e mentesség és milyen körben az előlegszámla kiállítási kötelezettség alól? Tanfolyami díjak, szálláshelyfoglalás előre fizetése esetén kell-e előlegszámlát kiállítani? Kötelező-e a pro forma számlát kiállítani? Nagyon sok vitánk van a partnereinkkel. Sokszor nem kapunk előlegszámlát, csak díjbekérőt, vagy pro forma számlát, illetve olyan is előfordul, hogy végszámlát nem kapunk, és tőlünk is kért a bérlő előlegszámlát, mert kifizette a bérleti szerződés szerinti határidőre a bérleti díjat, de nem kapta meg a számlát időben. Jogos ilyen esetben, hogy előlegszámlát kér?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozói Lengyelországban voltak kiküldetésben saját gépkocsival. Hoztak az önkormányzat nevére szóló számlával ajándéktárgyakat, amelyeket karácsonyi ajándékként szeretnénk majd kiosztani. A számlán 23% áfa szerepel. Hogyan kell ezt lekönyvelnünk? Nincs közösségi adószámunk, és nem volt még ilyen esetünk.

Kérdés: Mit kell tudni a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentésről?

Kérdés: Érinti-e a költségvetési szerveket a szálláshely-szolgáltatás utáni turizmusfejlesztésihozzájárulás-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Az 5126-os kérdéshez kapcsolódva, mi a helyzet akkor, ha terméket akarok vásárolni, nem pedig szolgáltatást? A termékbeszerzést is lehet számfejteni? Mert amennyiben lehet, akkor egy vegyes könyveléssel a helyére lehet tenni a könyvelésben, a kincstár felé pedig ERA-rendezéssel. Jól gondolom?

Kérdés: Központi költségvetési szervként adóköteles és adómentes tevékenységet is folytatunk, ezért a beszerzéseink azon részére, amely mindkét fajta tevékenységet szolgálja, bevételarányos képletet alkalmazunk. Ez évtől új programot használunk, és most vettük észre, hogy a program nem számolt a nevezőben a támogatással, emiatt magasabb arányszámmal vontuk le év közben az áfát. Megtehetjük-e, hogy a decemberi áfabevallásban a tényleges arányszám alapján elszámoljuk a különbözetet?

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatási program keretében mezőgazdasági terményeket termeszt, és ezeket értékesítjük. A termékértékesítés után befizetjük az áfát. Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelmet nyújtunk be. A halmozott bevételünk a bérleti díjakkal és egyéb bevételekkel együtt meghaladta a 12 millió Ft-ot. A Belügyminisztérium az alábbiak szerint kéri a támogatások igénylését:
"Amennyiben az önkormányzat összes (kumulált) árbevétele (egyéb bevételek, közfoglalkoztatásból származó értékesítési vagy szolgáltatásnyújtási bevételek, bérbeadás stb.) 2018. évben vagy 2019. évben ez idáig elérte, vagy év végéig várhatóan meghaladja a 12 millió Ft-ot, akkor a Gazdaságélénkítő Program támogatási kérelem 1/b mellékletében a nettó költségeket kérheti igényelt támogatási összegként."
A fentiekre való tekintettel az önkormányzatnak a támogatás igénybevételét követően is lesz áfa-visszaigénylési joga?