1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Kulturális intézményünk a vásárolt anyagokat készletre veszi, a központi raktárban tárolja, ahonnan különböző, ún. táraknak (pl. asztalos, szabó, lakatos) ad ki anyagokat, amelyek tárgyi eszközt (jelmezt, díszletet) állítanak elő belőlük, melyeket állományba is veszünk. Az év végi mérlegben a tárakban lévő anyagokat kell-e szerepeltetni, és ha igen, melyik soron?

Kérdés: Konferenciát szervezünk, és a meghatározott időpontig jelentkezők részére early bird kedvezményt biztosítunk, a teljes belépő árának meghatározott százalékát engedjük el, továbbá kedvezményt biztosítunk akkor is, ha egy cégtől legalább két fő jelentkezik, ezt is a belépőjegy százalékában határozzuk meg. Mindkét engedményt meghirdetjük nyilvánosan. A számla kiállítása hogyan helyes, ha csak a kedvezményes ár van feltüntetve rajta, vagy úgy, hogy a számla első sorába beírjuk a teljes árat, a következőben pedig mínusszal a kedvezmény összegét?

Kérdés: Egy társaság egyik melléktevékenysége szőlőbortermelés. A megtermelt szőlőbort palackozva hozzák forgalomba. Jellemzően éttermeknek, kereskedőknek, vendéglátóhelyeknek bel- és külföldre egyaránt, és természetesen magánszemélyeknek is értékesítenek bort. Az alább felsorolt esetekben helyesen jár-e el a társaság, ha termékmintaként számolja el az átadott termékek értékét, és keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
1. Az éttermek, kereskedők csak azután vásárolnak meg egyfajta terméket, ha azt – élelmiszer lévén – megkóstolják. A társaság által készített bor legkisebb kiszerelése 0,75 literes palack. A termék előállításának sajátosságai, minőségének megtartása miatt nem lehet kisebb kiszerelést készíteni minta céljára, ezért a megrendelők teljes, bontatlan palackot kapnak árumintaként, amit aztán ők megkóstolnak. Ez fajtánként 1-2 palackot jelent egy-egy partnernek.
2. Különböző borbemutató rendezvényeken, kiállításokon, kóstolókon vesz részt a társaság a termékei népszerűsítése, új vevő partnerek felkutatása céljából. Ezeken a rendezvényeken (bel- és külföldön egyaránt) az ott részt vevő látogatók részére poharakba töltik, úgy kóstoltatják a terméket szintén térítés nélkül, ingyen. Ezeken a rendezvényeken általában több palack bor is elfogy. Ezeket szintén termékmintaként számolják el.
3. A társaság termékeinek minősítése, jobb pia-ci pozíciójának elérése céljából különféle borversenyekre, bortesztekre küld mintákat. Ezekre gyakran egy-egy fajtából 3-4 palackot kérnek a borbírálók, mivel több körben, több ember végzi a minősítést. Ilyenkor is teljes, lezárt palackokat szállítanak, mivel fontos a palack külleme, a címke, a dugó minősége. Ebben az esetben is ingyenesen átadott mintaként számolják el a terméket, mivel nem történt értékesítés.

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő nonprofit kft. törzstőkéjét megemelte a kft. eredménytartalékából. A részesedés növekedését hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál?

Kérdés: Az önkormányzat saját telepítésű erdejéből fát termeltet ki vállalkozóval. A fakitermelés célja az erdő gyérítése, nem a megszüntetése. A kivágott fa helyére nem kell újat ültetni, a cél az, hogy a maradó fák tudjanak növekedni. A kivágott fát az önkormányzat még a földről értékesíti tűzifaként, ami nem kerül értékesítésre, azt beszállítja a telephelyre, és ott raktározza az értékesítésig. Kérjük, szíveskedjenek bemutatni ennek könyvelését, különös tekintettel a készletek elszámolására!

Kérdés: Egy magyar székhelyű társaság folyamatosan értékesíti az általa gyártott termékeket német adóalany partnere (vevő) részére az Áfa-tv. 89. §-a alapján. Az eddig folytatott gyakorlat szerint a társaság a termékek gyártásához szükséges speciális gyártóeszközöket (tesztereket) áfa felszámítása mellett értékesítette a vevő részére, tekintettel arra, hogy ezen értékesítések vonatkozásában nem teljesültek maradéktalanul az Áfa-tv. 89. §-ának előírásai (a speciális gyártóeszközöket nem szállították el Magyarországról). Az áthárított áfát a vevő az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti eljárásban visszaigényelte. A vevő azt kéri a társaságtól, hogy a 2019-ben teljesített értékesítésekről kiállított számlákat módosítsa akként, hogy a vevő adószámaként ne a német közösségi adószámot, hanem a vevő által 2018. év végén megigényelt magyar regisztrációs adószámát tüntesse fel. A vevő 2019. év vonatkozásában még nem igényelte vissza az általános forgalmi adót. A jó kapcsolat fenntartása érdekében a társaság szeretne a vevő kérésének eleget tenni. Figyelemmel az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére is, hogyan tudja a társaság elvégezni a korrekciót?

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett kft. (társaság), amely egy nemzetközi cégcsoport tagja, elsősorban építőipari alapanyagok nagykereskedelmével foglalkozik. Külföldi kapcsolt vállalkozásával disztribútori szerződésben áll, amelynek értelmében a társaság belföldi termékbeszerzés keretében szerzi be a termékeket a kapcsolt vállalkozásától. (A társaság és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló külföldi társaság együttesen: "felek"). A beszerzett termékekkel disztribúciós tevékenységet folytat Magyarországon (a kapcsolt vállalkozásától megvásárolt termékeket belföldön értékesíti nem kapcsolt felek részére), amellyel nyereséget ér el. A megcélzott üzemi nyereséghányad piaci tartományát a felek által készített transzferár-dokumentáció fogja tartalmazni. A felek időközönként megvizsgálják a társaság által a disztribútori tevékenységhez kapcsolódóan realizált tényleges megtérülést. Amennyiben a ténylegesen realizált nettó nyereséghányad a szokásos piaci tartományon kívül esik, a kapcsolt vállalkozás a társaság irányába utólagos pénzügyi rendezéssel állítja be a vizsgált időszakra vonatkozóan a nettó nyereséget, így a beszerzéseinek szokásos piaci árát. A társaság a tranzakciós nettóhaszon-módszer alkalmazásával határozza meg az elérendő jövedelmezőségi szintet, a vizsgált profitszintmutató az árbevétel-arányos jövedelmezőségi mutató. A társaság a 2017-es év során a vállalatcsoport transzfer-ár-politikájában meghatározott nyereséghányadot nem érte el a disztribúciós szerződés alapján, ebből következően szükségessé vált annak utólagos korrekciója, amellyel a társaság jövedelmezősége a kívánt szintre nő. A társaság által végrehajtott transzferár-korrekciót áfa szempontjából az áfa hatálya alá tartozó ügyletként vagy áfakörön kívüli tranzakcióként kell minősíteni? Álláspontunk szerint a felek közti jövedelmezőségkiigazításnak nincs hatása a közöttük megvalósult ügyletek adóalapjára általános forgalmi adózási szempontból. Ennek megfelelően a társaság nem köteles a jövedelmezőségkiigazítás kapcsán módosítani az eredetileg számlázott ügyletek adóalapját, és így sem számlamódosítást, sem önellenőrzést nem kell végrehajtani.

Kérdés: Az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló áfaalany gazdasági társaság vízforgató berendezést vásárolt Szlovákiából. A szlovák számla 20% áfát tartalmaz. A számla forintban került kiállításra. Hogyan kell az áfát könyvelni? Az önkormányzatunk alanyi adómentes, és szintén vásárolt Szlovákiából terméket, aminek az áfatartalma 20%. Az önkormányzat esetében úgy kell eljárni, mintha belföldi beszerzés lenne?

Kérdés: Kérem, hogy tájékoztassanak a 2020-tól hatályba lépő közösségi termékbeszerzéseket érintő változásokról!

Kérdés: Saját előállítású tárgyi eszköz után az önkormányzatnak mikor kell áfát bevallani, megfizetni? Mikor lehet ennek kapcsán áfát visszaigényelni? Illetve belterületi (önkormányzati) utak saját kivitelezésű beruházása esetén keletkezik-e bevallási, áfafizetési kötelezettsége, illetve levonási joga, ha korábban nem volt ezzel összefüggésben áfalevonási joga?