1216 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatalhoz külföldi vendégek jöttek. Egyik intézményünk főzött nekik, amiről számlát kértek. Május 20-a a kiállítás dátuma, a teljesítés 24-25-ei, a készpénzes fizetés pedig 25-ei. Ebben az esetben hogy kell kiállítani a számlát? Milyen dátumokkal? Kiállítható-e a számla korábban, mint ahogy a vevő fizet?

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?

Kérdés: Adott egy társaság, egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, amely Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor, a társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termék-értékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A?társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé. A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a társaság kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott. A?leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított áfa teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Időközben az Európai Unió Bírósága a C-249/17 számú ügyben meghozta ítéletét, amely ügynek a tárgya egy másik társaság részvényei megszerzésének céljából kifizetett, tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő héa levonása volt. Meglátásunk szerint az ítéletben foglaltak alátámasztják azon álláspontunkat, mely szerint a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető.

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?

Kérdés: Hogyan fog önkormányzatunk elszámolni egy olyan gazdasági eseményt, amikor tisztítószerek és irodaszerek átadása történt egy költségvetési szervének, és az átadáshoz számlát is állítottunk ki?

Kérdés: Egy harmadik országos székhelyű gazdálkodó Magyarországon kíván adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás vámeljárást (42-es eljáráskóddal) végezni. A vámeljárás keretében az Európai Unión kívüli harmadik országban székhellyel rendelkező, az Európai Unió más tagállamában (Spanyolországban) érvényes adószámmal rendelkező importőr saját vagyon áthelyezését kívánja végrehajtani spanyolországi rendeltetéssel. A harmadik országos gazdálkodó Spanyolországban rendelkezik pénzügyi képviselővel, Magyarországon pedig érvényes meghatalmazással közvetett vámjogi képviselettel, viszont magyarországi adószáma nincsen.
Az Áfa-tv. 95. §-ában foglalt adómentes termékimport végrehajtására az importőr e rendelkezés (4) bekezdése alapján pénzügyi képviselőt bízhat meg. Ugyanezen típusú eljárás lefolytatására az Áfa-tv. 96. §-a alapján az importőr helyett az ezen eljárásra vonatkozó érvényes írásos meghatalmazással rendelkező közvetett vámjogi képviselő is eljárhat a vonatkozó feltételek fennállása esetén. A közvetett vámjogi képviselő belföldön nyilvántartásba vett és közösségi adószámmal rendelkező adóalany. A fentiekkel kapcsolatban a következő kérdések merültek fel:
1. Az adómentes vámjogi szabad forgalomba bocsátás – figyelemmel arra, hogy az Áfa-tv. 96. §-ában előírt feltételek fennállnak – végrehajtható-e a közvetett vámjogi képviselő által, vagy a 95. § szerinti pénzügyi képviselő megbízása válik szükségessé a vámeljárás lefolytatására?
2. A Brexitre való tekintettel valamely egyéb körülmény is befolyásolhatja-e esetleg az eljárást?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy ingatlant. A szerződésben a következő szöveg szerepel: "Az eladó a jelen szerződés aláírásával egyidejűleg előlegszámlát állít ki az ingatlan vételárára vonatkozóan." A szerződés másik pontjában az szerepel, hogy a vevő a vételárat egy összegben fizeti meg az előlegszámla alapján. Az előleget átutaltuk január 29-én, a birtokbaadás 02. 11-én történt. A vevő az előlegszámlát a szerződéskötés napján január 25-ei teljesítéssel kiállította. Az előlegszámlát megkifogásoltuk a teljesítési időpont miatt, ezt követően az eladó sztornózta a 01. 25-ei dátumú előlegszámlát, és kiállította 02. 11-ei teljesítési időponttal, illetve a végszámlát ugyanezzel a teljesítési időponttal. Befogadhatjuk-e a javított előlegszámlát?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy cégtől egy régi beépített ingatlant. A szerződésben az szerepel, hogy az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján áfafizetési kötelezettséggel nem jár. Az eladó áfamentes számlát állított ki. A pénzügyi osztályunk észlelte, hogy az eladó az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének j) pontja és 88. §-ának (4) bekezdése alapján az értékesítés tekintetében adókötelessé tételt választott. Önkormányzatunk áfaalany. Jól gondoljuk, hogy fordított adózással adófizetési kötelezettségünk keletkezik?

Kérdés: Egy szállítmányozást végző magyar cég magyarországi megrendelő gazdasági társaság megbízása alapján az USA-ból érkező áru szállítását teljesíti, szervezi a következőképpen. Az áru az USA-ból hajón, konténerekben érkezik Hamburg kikötőjébe, ahol a német vámhatóság által megtörténik az áru vámolása. Tudomásunk szerint az áru szabad forgalomba helyezésének ténye a szállítmányozást megrendelő részére az áfát tájékoztató jelleggel megállapító NAV-határozatban van rögzítve, amelyben az áfa alapja a vámérték, a vám és a közösségi fuvarköltség. Hamburgban a konténerek átrakásra kerülnek az áru tömegének és fizikai adottságának megfelelő szállítóeszközökre (vasút vagy tehergépjárművek), hogy az árut a magyar megrendelő cég magyarországi telephelyére szállítsák. Vasúti szállítás esetén az áru Hamburgból egy magyarországi elosztóbázisra kerül, ahonnan általában egy újabb magyar megbízott fuvarozócég tehergépjárműveken szállítja a konténereket a megrendelő cég telephelyére. A német vámhatározaton szerepel az amerikai feladó cég neve, a kiindulási hely, a megrendelő neve, címe, tehát feltüntetik a magyar megrendelő nevét és címét. A vámhatározaton szerepel továbbá a hajózási társaság neve, az áru értéke (a vámérték alapja) és a 37. rovatban a 42-es kód megjelölése. Az ún. 42-es vámeljárás szerint a tagállamba behozott és ott szabad forgalomba bocsátott áru után a héa-t az adott tagállamban kell megfizetni. Ha már a behozatal időpontjában biztos, hogy az áru egy másik tagállamba lesz továbbítva, úgy a héa-t az áru célállomása szerinti tagállamban kell megfizetni/elszámolni. (Ebben az esetben a magyarországi megrendelő cég feladata.) A szállítmányozó cégnél az áfa meghatározásában figyelembe vett jogszabályok: Áfa-tv. 93. § (2) bekezdés, 74. § (1) bekezdés, 75. § (1) bekezdés b) pont, 75. § (2) bekezdés, 75. § (3) bekezdés. Az előbbi jogszabályi hivatkozások értelmében a szállítmányozó cég magyar megrendelő részére kibocsátott számlája nem tartalmaz felszámított áfát (a végső rendeltetési helyig felmerülő fuvarköltség beépül az adó alapjába). Helyes-e az a gyakorlat, ha a szállítmányozó cég a termékimporthoz kapcsolódóan a magyar megrendelő részére kibocsátott számlában a következők szerepelnek?
Közösségen kívüli szakasz (áfa = 0%)
Közösségen belüli szakasz (áfa = 0%)
Alkalmazott paritás: FOB
Számlán hivatkozás: "A 2007. évi CXXVII. törvény 93. § (2) bekezdése alapján mentes az általános forgalmi adó alól."