Külföldi utas részére kiállítandó adó-visszaigénylő lap tartalmi követelményei

Kérdés: Egy társaság Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Lengyelországban és Portugáliában nyújt áfa-visszatérítési szolgáltatást kiskereskedőknek és utasoknak. A?cég új partneri kiskereskedővel rendelkezik Budapesten. A https://en.nav.gov.hu/taxation/taxinfo/VAT_foreign_traveller.html weboldalon az található, hogy az áfanyomtatvány 5 nyelven áll rendelkezésre. A kiskereskedőknek és az utasoknak történő jobb szolgáltatásnyújtás érdekében mobiltablettel rendelkeznek, melyhez nyomtató is tartozik, hogy így ki tudják nyomtatni az adó-visszatérítési űrlapot. A használt hőnyomtató papír csak 58 mm széles. Ha mind az 5 nyelven nyomtatnak az űrlapra, akkor az nagyon hosszú és nem környezetbarát.
1. A társaság használhatja-e fő nyelvként az angolt az áfaűrlap megtervezésében, valamint a kínait, mivel az ügyfeleik 90%-a Kínából származik, így ők is könnyebben tudnák használni a nyomtatványt?
2. Az Áfa-tv. 98. §-ának (5) bekezdéséhez kapcsolódóan a 360 napos szabály alkalmazható-e az Európai Unió területéről utasforgalomban kivitt termékekre?
Részlet a válaszából: […] ...az alábbiak:a) a termék értékesítőjének neve, címe és adószáma;b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma;c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma;d) a termékértékesítés – adóval együtt számított – összellenértéke;e)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:    

Termékimport áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy magyar társaság műanyagipari termékek gyártásával foglalkozik. Egy spanyol céggel termékek gyártását tervezik. Ehhez a spanyol társaság Kínából rendel öntőformát több millió forintos értékben, amelynek ellenértékét a spanyol társaság fizeti meg. A terméket Magyar-országon helyeztetnék szabad forgalomba, mivel azt Magyarországon fogják használni. A magyar társaság nem lesz tulajdonosa az öntőformának, csak a spanyol cég számára gyártanak rajta termékeket. Az öntőforma sorsa a termékek legyártása után a következők szerint alakulhat: termékszámtól függően selejtezés vagy ellenszolgáltatás nélkül a magyar társaságnál marad, esetleg Spanyolországba kerül kiszállításra. A spanyol társaságnak Magyarországon keletkezik-e bejelentkezési kötelezettsége (be kell-e jelentkeznie adóalanyként)?
Részlet a válaszából: […] ...tagállamtól, abban az esetben, ha a 201. cikk szerint adófizetésre kötelezett, kijelölt vagy elismert importőr által végzett termékértékesítés a 138. cikknek megfelelően adómentes". A rendelkezésre álló információk alapján a szóban forgó, a spanyol fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:      

Tehergépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk alanyi adómentes. Van egy tehergépkocsink, ételszállításra használtuk, de áfát nem vontunk le. Eladhatjuk-e adómentesen? Ha kell áfát felszámítani, akkor mi a teendőnk, hogyan kell számlázni, áfát bevallani?
Részlet a válaszából: […] ...illetve adólevonási joga is keletkezik.Az Áfa-tv. 193. §-a szerint az alanyi adómentes adóalany a tárgyi eszközként használt termék értékesítése során az alanyi adómentesség időszakában nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Ez azt jelenti, hogy úgy jár el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.

Áfaarányosítás

Kérdés: Intézményünknek van adóköteles és adómentes tevékenysége. A rezsiköltségek levonható áfáját bevételarányos képlettel számítja ki a programunk. Az adómentesen értékesített tárgyi eszköz bevételével számolnunk kell-e az arányosításnál?
Részlet a válaszából: […] ...melléklet 3. pontjának a) alpontja szerint a levonási hányadosnak sem a nevezőjében, sem a számlálójában nem szerepelhet a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt. Mindez azt jelenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

Készpénzes számla

Kérdés: A polgármesteri hivatalhoz külföldi vendégek jöttek. Egyik intézményünk főzött nekik, amiről számlát kértek. Május 20-a a kiállítás dátuma, a teljesítés 24-25-ei, a készpénzes fizetés pedig 25-ei. Ebben az esetben hogy kell kiállítani a számlát? Milyen dátumokkal? Kiállítható-e a számla korábban, mint ahogy a vevő fizet?
Részlet a válaszából: […] ...gondoskodni. A számla kelte minden esetben az a nap, amelyen a számlát ténylegesen kiállítják. A?teljesítés napja a szolgáltatás vagy értékesítés napja, a kérdéses esetben május 25., a fizetési határidő a példa szerint május 25., a fizetési mód pedig készpénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszából: […] ...módszere, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;b) viszonteladási árak módszere, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Magánszemélytől vásárolt könyvek

Kérdés: Könyvet vásárolnánk magánszemélytől központi költségvetési szervként 500 Ft/db áron. A magánszemély számlát nem tud kibocsátani, adásvételi szerződéssel tudnánk megvenni. Ebben az esetben elegendő az adásvételi szerződés? Milyen számviteli bizonylat szükséges a tranzakcióhoz?
Részlet a válaszából: […] ...eladó körülményeire és a könyvek beszerzési céljára vonatkozó információk sem állnak rendelkezésre. Amennyiben a magánszemély könyvértékesítése gazdasági tevékenységnek minősül, akkor az értékesítést adószám birtokában, az adóhatósághoz történt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Cégfelvásárláshoz igénybe vett ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jog

Kérdés: Adott egy társaság, egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, amely Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor, a társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termék-értékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A?társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé. A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a társaság kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott. A?leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított áfa teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Időközben az Európai Unió Bírósága a C-249/17 számú ügyben meghozta ítéletét, amely ügynek a tárgya egy másik társaság részvényei megszerzésének céljából kifizetett, tanácsadási szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat terhelő héa levonása volt. Meglátásunk szerint az ítéletben foglaltak alátámasztják azon álláspontunkat, mely szerint a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető.
Részlet a válaszából: […] ...az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.Általánosságban megerősíthető az az álláspont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:    

Láncügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?
Részlet a válaszából: […] ...kiindulva adjuk meg, hogy a Magyarországon történő vámoltatás nem minősül újrafeladásnak.A fuvarozással párosuló termékértékesítés teljesítési helyét az Áfa-tv. 26. §-a határozza meg, amely kimondja, hogy "abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:      

Irodaszerek, tisztítószerek átadása

Kérdés: Hogyan fog önkormányzatunk elszámolni egy olyan gazdasági eseményt, amikor tisztítószerek és irodaszerek átadása történt egy költségvetési szervének, és az átadáshoz számlát is állítottunk ki?
Részlet a válaszából: […] ...irodaszer és tisztítószer átadásáról számlát állítottak ki, a gazdasági esemény irodaszer, tisztítószer értékesítésének minősül. Az értékesítéssel kapcsolatos gazdasági esemény, azon belül is az anyag- és áruértékesítés számviteli elszámolását a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.
Kapcsolódó címkék:  
1
42
43
44
123