1230 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Egy olasz székhelyű olasz adóalany vállalkozás ("A") mezőgazdasági termelőeszközöket értékesít egy magyarországi székhelyű magyar adóalany ("C") részére úgy, hogy
3. a termék első vevője egy olaszországi székhelyű vállalkozás ("B"), amely a terméket továbbértékesíti "C" részére és
4. a terméket közvetlenül Olaszországból, "A" telephelyéről szállítják Magyarországra, "C" telephelyére.
A két értékesítéshez tehát egyetlen szállítás tartozik. A szállítást "A" szereplő szervezi: az első értékesítő bízza meg a szállítmányozót, és "A" felelős a fuvarért. A fenti ügylettel kapcsolatban a kérdésem, hogy mi az "A" és "B" szereplő értékesítésének megítélése, milyen adószámmal és milyen ügyletként kell számláznia az értékesítést az "A" és "B" szereplőnek?

Kérdés: Egy Magyarországon gazdasági céllal letelepedett kft. (társaság) építési szerződésben vasbeton szerkezet teljes körű kivitelezésének elvégzésére szerződött lengyel adószám alatt eljáró cégekkel. A szerződött összegek körülbelül 84 százalékát a gyártás, 16 százalékát a szerelés teszi ki. A társaság a Magyarországon részben készen beszerzett, részben saját gyártócsarnokában, valamint alvállalkozók által fémből előállított alkotóelemeket Lengyelországba szállítja, és az építkezések helyszínén a megrendelt szerkezetben összeszereli. A legyártott, megvásárolt szerkezetekkel együtt a szereléshez szükséges kötőelemek, egyéb anyagok döntő többsége is Magyar-országról kerül kiszállításra.
A kiszállított szerkezetek szerelését a társaság alkalmazásában álló munkavállalók, illetve a társasággal szerződött alvállalkozók végzik. Szükség esetén a szerkezetek összeállításához a helyszínen hegesztési munka is történik, melyet szintén a társaság munkavállalói végeznek. A munkavégzés Lengyelországban 2018. április 1-jével kezdődött meg. A 180 napot meghaladó munkavégzésre tekintettel a társaságnak szükségessé vált a lengyelországi adóregisztráció. A lengyel közösségi adószám 2018. szeptember 14-i hatály-dátummal él. A társaságnak telephelyre nem kellett bejelentkeznie, amely információból arra lehet következtetni, hogy a társaságnak általános forgalmi adó szempontjából eddig nem keletkezett gazdasági célú letelepedése. Az elvégzett teljesítésekről teljesítésigazolások alapján havi részszámlák kerülnek kiállításra vasbeton szerkezet ki-vitelezéséről. A vasbeton szerkezetek egy nagyobb beruházás alkotórészét képezhetik.
1. A fenti ügylettel kapcsolatban, a vasbeton szerkezet felépítésével a társaság az Áfa-tv. 32. §-a szerinti fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítést teljesít, vagy a tevékenységet ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak kell tekinteni?
2. A termékek kiszállításával megvalósul-e saját vagyon mozgatása?
3. Más tagállami adószám alatt végzett, külföldi teljesítési helyű szolgáltatások ellenértékét fel kell-e tüntetni az áfabevallás részletező adatai között?

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Intézményünknek az önkormányzat szolgáltató kft.-je számlázza többek között a tisztítószereket, védőruhákat és a foglalkoztatás-egészségügyi ellátást. Az ellátást végző orvos a kft.-nek számláz. A kft. intézményünknek áfás számlát állít ki a foglalkoztatás-egészségügyi ellátásról. Felmerült bennünk, hogy nem adómentesen kellene-e számlázni az orvosi szolgáltatást?

Kérdés: Önkormányzati intézményként gyermekeket étkeztetünk. A Gyvt. alapján vannak ingyenes és kedvezményes étkezők. Az ételt vásároljuk, és az ingyenes étkezőkre jutó áfát nem vontuk le, de így is több az áfalevonásunk, mint a fizetendő áfánk, mert a kedvezményes étkezőkre jutó beszerzési áfát levontuk. A Gyvt. alapján a nyersanyag árát háríthatjuk át a gyerekekre, ezért az eladási ár alacsonyabb, mint az az ár, amin mi vesszük az ételt. Az adóhatóság kifogásolta gyakorlatunkat. Jogosan járunk-e el, ha a kedvezményesen értékesített étel beszerzési áfáját levonjuk?

Kérdés: Alanyi adómentes nemzetiségi önkormányzat "kivett udvar, lakóház" ingatlant értékesít, ami azt jelenti, hogy a lakóház lebontásra került és a telek üres. Kell-e az értékesítés után áfát fizetni?

Kérdés: Bérbeadó magánszemélynek 2019-től az szja-szabályok szerint nem kell az ingatlan-bérbeadás bevételének tekinteni a bérlőre áthárított közüzemi díjakat. Ha magánszemély áfaalany és számlaadásra kötelezett, akkor kell-e számlázni a rezsit?

Kérdés: Telekösszevonással kialakított, értékesített telek építési teleknek minősül-e? Az önkormányzat korábban úgy döntött, hogy több, a tulajdonát képező ingatlan összevonásával kialakítható ingatlant értékesíti egy cég részére. Ennek kapcsán a társaság és az önkormányzat a telekalakítást megelőzően adásvételi előszerződést kötött azzal, hogy a kialakuló ingatlant az önkormányzat építési telekként értékesíti. A telek-alakítás az ingatlan-nyilvántartásban átvezetésre került az adásvételi szerződés megkötése előtt. A műszaki osztály véleménye szerint az összevonás nem állami jogszabály, hanem csak helyi rendelet alapján volt szükséges. Az Áfa-tv. szempontjából építési teleknek minősül-e a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgáló közterületi ingatlanrész, amely összevonásra került az építési telekkel? Ha külön értékesítenénk az utat és a telket, akkor hogyan alakul az áfaadózás?

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, több intézményünk (kutatóintézet, kulturális intézet) is ad ki könyveket, általában pályázati pénzeszközökből. A könyvek az intézmények által szervezett rendezvényeken, illetve vendégeknek kerülnek átadásra ajándékba. Viszont van olyan könyv, melyből marad az intézménynél, és pár darab példányt sikerül értékesíteni. A nyomdától kapunk számlát a nyomdaköltségről, előkészítési munkákról 5%-os áfával, amit mi üzemeltetési szolgáltatásként könyvelünk. Ez helyes így? Az intézmények pedig Excel-táblázatban vezetnek nyilvántartást a könyvekről. Ily módon, vagy pedig könyvbeszerzésre kellene elszámolnunk dologi kiadásra, esetleg készletre venni? Főként az értékesítés miatt merült fel bennünk, hogy helyesen járunk-e el?