1216 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk utalványokat ad települési támogatás keretében a településen lakó újszülöttek részére, amelyet a helyi gyógyszertárban lehet beváltani. Az utalvány gyógyszerekre és babaápolási cikkekre váltható be. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk az utalványok után 2019. évtől, illetve levonhatjuk-e az utalványok áfáját?

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?

Kérdés: Egy szlovák társaság, amely közösségi adószámmal rendelkezik, Magyarországon ügyfele (megrendelő) – közösségi adószámmal rendelkező magyar vállalat – részére hűtőházat értékesítene, melyet a társaság és alvállalkozói telepítenének megközelítőleg 3 hónapos időszak alatt. Helyesen gondolom-e, hogy a megrendelő fordított adózással teljesítheti a társaság áfakötelezettségét, tekintettel arra, hogy a 3 hónapos időszak miatt nem keletkezik telephelye Magyarországon? Az alvállalkozók a megrendelővel nem állnak kapcsolatban. Kérem, erősítsék meg, hogy jól értelmezzük a vonatkozó jogszabályokat! Álláspontom szerint, ha a társaság kérhet Magyarországon adószámot, akkor alvállalkozói helyett a fordított adózás szabályai szerint teljesíthet áfabevallást.

Kérdés: Intézményünk gazdálkodási formáját tekintve központi költségvetési szerv. Alapításkor az adóhivatalhoz az "Áfa-tv. 7. §-a szerint kizárólag közhatalmi tevékenységet folytat" státusszal került bejelentésre. Az intézmény adószáma az alapítástól nem változott, és az áfaalanyiságot jelölő kód 1-es. Az alapító okirat szerint az intézmény közfeladatot lát, amely közfeladatot külön kormányrendelet határoz meg, amely közfeladat szintén az alapító okirat szerint 7220 Társadalomtudományi, Humán Kutatás, Fejlesztés. Intézményünk ez évi bevétele idáig a költségvetésből származott. Most azonban lehetőség nyílt arra, hogy egy alapítványtól juttatást kapjunk együttműködési megállapodás keretében, kizárólag olyan feladat ellátására, amely az alapító okiratban meghatározott közfeladat lenne. Az alapítvány is kizárólag ilyen feladatok ellátásának céljával jött létre. A rendelkezésünkre bocsátható összegről azonban számlát kell kiállítanunk. Az adóhivatal honlapján az alábbi tájékoztatás található:
"Az eddigi szabályozás értelmében nem minősült adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet, ha gazdasági tevékenységéből származó bevétele jelentéktelen volt (4 millió forint alatt). Az új Áfa-tv. eltörli ezt a korlátot, így a 4 millió forintot el nem érő gazdasági tevékenysége után is adóalanynak minősül a közhatalom gyakorlására jogosult személy, szervezet, azonban lehetősége van az alanyi adómentesség választására. Jogutódlás tekintetében az általános szabályok vonatkoznak rá."
Értelmezésünk szerint a fent leírtak alapján a közhatalom gyakorlására jogosult szervezet, közhatalmi tevékenysége tekintetében nem minősül adóalanynak. Ezt figyelembe véve az adóhivatalhoz bejelentett közhatalmi jellegre tekintettel kiállíthatjuk-e a számlát áfakörön kívüli státusszal? Amennyiben erre nincs lehetőség, milyen megoldást tudnának javasolni? A tájékoztató értelmében, amennyiben a munkavállalók részére kerülne továbbszámlázásra a telefondíj, az adóhivatalhoz be kell az intézménynek jelentkeznie áfaalanynak, és mivel az ebből származó bevétel biztosan nem éri el a nyolcmillió forintot, kérheti az alanyi mentességet?

Kérdés: Társaságunk egy ingatlant értékesített, amely a tulajdoni lapon mint kivett gazdasági épület, udvar szerepel. Az adásvételi szerződésben foglaltak szerint az ingatlan birtokbaadására, átruházására a vevővel történt megállapodás alapján 2019. július 1-jéig kerül sor. A birtokba bocsátásig a társaságunk, azt követően a vevő viseli az ingatlan terheit, kárveszélyt, illetve "húzza" annak hasznait. A vevő a birtokbavétellel egyidejűleg fizeti meg a vételárat. A vevő magánszemély.
Kérdéseim a fenti ügylettel kapcsolatban:
– Mit kell az ingatlanértékesítés időpontjának tekinteni?
– Befolyásolja-e a teljesítés időpontját, és így az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját, hogy a szerződés megkötésére 2018. szeptember 17-én került sor?
– Az Áfa-tv. szabályai szerint az értékesítés fordított vagy egyenes adózás alá tartozik, vagy tárgyi adómentes ügyletként kell kezelni?
– Hogyan kell kezelni az ellenértéket, ha a vételár kapcsán nem határoztuk meg az adásvételi szerződésben (és egyéb megállapodásban sem), hogy az tartalmazza-e az áfát?

Kérdés: Adott egy társaság, amely egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor. A társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termékértékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing-, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé.
A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott.
A leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?

Kérdés: Alanyi adómentes adóalany vagyok, és két kérdésem volna az alanyi mentesség értékhatárába számító tételekkel kapcsolatban.
1. Egy német adóalany tolmácsolási szolgáltatást rendelt meg. A tolmácsolási szolgáltatást Magyarországon kellett teljesítenem. A szolgáltatás ellenértéke beletartozik az alanyi adómentesség 8 millió forintos értékhatárába? A német adóalany székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye.
2. Egy fordítási szolgáltatás kapcsán előleget számláztam ki egy magyar megrendelőnek. A fordítást valószínűleg csak jövőre fogom befejezni. Az a kérdésem, hogy az előleg összegét bele kell számítanom a 8 millió forintos értékhatárba? Az Áfa-tv. 59. §-a azt mondja, hogy "termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani". Bár adót nem kell fizetnem, mert alanyi adómentes vagyok, de nekem nem egyértelmű, hogy az értékhatárba az előleget bele kell-e számítanom, vagy az értékhatár szempontjából majd a teljes ellenértéket kell figyelembe vennem akkor, amikor teljesítettem a fordítást?

Kérdés: Egyéni vállalkozó vagyok, tevékenységemet nem olyan régen kezdtem meg, és eddig csak belföldi vevők részére teljesítettem termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást. Nem olyan régen kaptam egy megrendelést egy külföldi (német) adóalanytól marketingszolgáltatásra (ez a német társaság csak Németországban végez gazdasági tevékenységet, székhelye Németországban van, más országban nincs telephelye). Ezen ügylettel kapcsolatban két kérdésem volna:
1. Jól gondolom, hogy a teljesítés helyét az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján kell meghatározni?
2. Ha az első kérdésre igen a válasz, akkor az ügylet teljesítési helye Németország lesz, és ha jól gondolom, a szolgáltatásról nettó számlát fogok kiállítani, amely után a német adóalany megrendelő fogja az áfát megfizetni. Ebben az esetben fel kell tüntetni a számlán a fordított adózás kifejezést?
A másik ügylet, amellyel kapcsolatban kérdésem merült fel, egy Közösségen belüli termékértékesítés. Reklámanyagokat is gyártok, amelyeket most első alkalommal egy spanyol adóalany társaságnak értékesítek. A termékeket Magyarországon állítom elő, és innen egy fuvarozócég szállítja ki Spanyolországba. Ebben az esetben (adómentes Közösségen belüli termékértékesítés) fel kell-e tüntetni a fordított adózás kifejezést a számlán? A?számlát kiállíthatom-e angol nyelven?

Kérdés: Önkormányzatunk egy szántóterület megvásárlását tervezi, melyet továbbértékesítene már működő jelentős külföldi vállalat területének megnagyobbításához. A vásárlás és értékesítés között átalakítanánk a szántókat iparterületté. A szóban forgó ügylet – mivel lehetőleg minél előbbi továbbértékesítési céllal szerezzük be a földeket – minősülhet-e készletbeszerzésnek? Ha igen, a vételár vagy kártalanítás összegén kívül miket számíthatunk a beszerzés értékébe a következőkből: földmérés költsége, értékbecslés díja, szakértői díj, lőszermentesítés költsége, régészeti feltárás, ügyvédi költség, földhivatali költségek, földvédelmi járulék, vízelvezetés kiépítésének költsége (esetlegesen), humuszmentesítés költsége? Ha ezt mégis ingatlanbeszerzésként kell értelmezni, akkor a fentiek közül melyik költség aktiválható az iparterület bekerülési költségeként?

Kérdés: Kérdés: Intézményünkben karbantartóink készítettek irodabútort, melyhez az alapanyagot megvásároltuk (bútorlapok, fogantyú). Vásároltunk bútorlapot, melynek méretre vágását, éllécezését is szerepeltetik a számlán, munkadíjként. A bútor bekerülési értékébe beletartozik a bútorlapokhoz kapcsolódó munkadíj? Az összeállításhoz kapcsolódó egyéb eszközöket, pl. csavarokat nem kellett megvásárolni, mert rendelkezésre álltak. Ezt a bekerülési értékben kell-e szerepeltetnünk? Ha igen, hogyan számoljuk el ennek értékét? A karbantartók bérét, járulékait mindenképpen el kell számolnunk a bekerülési érték részeként? Hogyan történik ezeknek a könyvelése? Kis értékű tárgyi eszköz (függöny és szőnyeg) vásárlása esetén a varrás (szegés) része-e a bekerülési értéknek?