Találati lista:
51. cikk / 125 Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása
Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
52. cikk / 125 Következő évre áthúzódó tb-ellátás
Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
53. cikk / 125 Rovatrend II.
Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
54. cikk / 125 Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma
Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
55. cikk / 125 Önkormányzati monitoring- rendszerben történő adat- szolgáltatásra vonatkozó szabályok
Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?
56. cikk / 125 Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől
Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
57. cikk / 125 ERA-kód
Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
58. cikk / 125 Rovatrend II.
Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).
59. cikk / 125 Teljesítésigazolás
Kérdés: Egészségügyi intézményekben az elmúlt időszakban megszigorították a számlák felszereltségét (megrendelés, teljesítésigazolás stb.). Van egypár olyan tevékenység, melynek a teljesítésigazolásával kapcsolatosan kérdések merültek fel:
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
1. Jelenleg az a szemlélet, hogy a teljesítésigazolásokat mind a két félnek alá kell írnia. Egy nagy egészségügyi intézményben számtalan olyan tevékenység van, melyeknél nem munkalap, nem szállítólevél a teljesítésigazoló ügyirat, hanem a kórház/rendelőintézet maga készít teljesítésigazolást. Kérdésünk az, hogy a teljesítésigazolásokat mindig mind a két félnek alá kell írni, vagy elég csak a megrendelőnek? Pl. átalánydíjas karbantartás esetében a szolgáltató cég a számla mellékleteként küld egy tájékoztatót a havi rendelkezésre állásról, a teljesítésigazolást akkor is mind a két félnek alá kell-e írni?
2. Kell-e a vagyon, illetve a felelősségbiztosítási számlák mellé teljesítésigazolás, ha igen, akkor mit kell tartalmaznia?
3. Közüzemi, közműdíjak esetében a szolgáltatók előlegszámlákat nyújtanak be, mely az általuk meghatározott átalánydíj összegét tartalmazza. Kell-e a számla mellé is teljesítésigazolás, vagy elég csak a havi elszámolói számla mellé tenni?
60. cikk / 125 Munkaidőkeretben történő foglalkoztatás
Kérdés: Az önkormányzatunk második éve alkalmaz mezőőröket (2 fő) hathavi munkaidőkeretben, amely a mezőgazdasági idényhez igazodva, április-szeptember és október-március időszakokra van meghatározva, és kinevezésükben is szerepel. A ledolgozott munkaidőt nyilvántartják, ez havonta kerül kinyomtatásra. Hogyan kell megadni az érintettek munkaidő-beosztását, mennyit dolgozhatnak egy nap? Dönthetnek-e saját maguk arról, hogy mikor, milyen beosztásban dolgoznak? A munkaidőkeret meghatározása tárgyéven belül kell, hogy legyen? Erre vonatkozóan az Mt.-ben nem találtam szabályozást. A hathavi munkaidőkeret jelen esetben jogszerű-e? A munkabeosztás dokumentálását kitől lehet megkövetelni, és ennek hiánya milyen következményekkel járhat egy munkaügyi ellenőrzés kapcsán?
