130 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: Kérem, hogy teljeskörűen tájékoztassanak arról, hogy milyen esetekben kell előlegről számlát kiállítani. Milyen teljesítési időpontot kell az előleg- és a végszámlára írni, mi a helyes eljárás akkor, ha az előleg- és végszámla kiállítása között megváltozik az adómérték? Mi a helyes teljesítési időpontja a végszámlának és az előlegszámlának? Van-e mentesség és milyen körben az előlegszámla kiállítási kötelezettség alól? Tanfolyami díjak, szálláshelyfoglalás előre fizetése esetén kell-e előlegszámlát kiállítani? Kötelező-e a pro forma számlát kiállítani? Nagyon sok vitánk van a partnereinkkel. Sokszor nem kapunk előlegszámlát, csak díjbekérőt, vagy pro forma számlát, illetve olyan is előfordul, hogy végszámlát nem kapunk, és tőlünk is kért a bérlő előlegszámlát, mert kifizette a bérleti szerződés szerinti határidőre a bérleti díjat, de nem kapta meg a számlát időben. Jogos ilyen esetben, hogy előlegszámlát kér?

Kérdés: Önkormányzatunkhoz tartozó iskolák és óvodák gyermekétkeztetését szolgáltatótól vásárolt élelmezéssel látjuk el. A jogszabályban meghatározott kategóriákat teljes elkülönítéssel tudjuk kimutatni. 100%-ban támogatott, 50%-ban támogatott és a teljes összeget fizetők. Mi az áfa-bevallásban levonható áfaként csak a nyersanyagra jutó áfát (50% és a nem támogatott) állítjuk be. Fizetendő adó a nem kedvezményes étkezők befizetéséből adódik. Önkormányzatunk a szülőnek csak a nyersanyagot és az áfát számlázza ki. A szolgáltató természetesen nyersanyag + rezsiköltséget számláz az önkormányzatnak. Levonásba helyezhetjük-e a rezsiköltség áfáját az 50%-os és a teljes összeget fizetők esetében? (Eddig nem vontuk le.)

Kérdés: Önkormányzatunk szociális bérlakásokat értékesít a benne lakóknak, részletfizetéssel, tulajdonjog-fenntartással. Az adásvételi szerződés szerint a birtokba adás a szerződés aláírásával egyidejűleg megtörténik. A vételárat a vevők havi egyenlő részletekben 4 év alatt fizetik meg. Az utolsó részlet megfizetése után kerül bejegyzésre a vevő tulajdonjoga. Eddig áfafelszámítási kötelezettség nem merült fel, azonban most értékesítésre kerül egy beépítetlen építési telek is hasonló konstrukcióban, amelyet 27% áfa terhel. Részletvétel esetén mikor kell a számlát kiállítani az ügyletről? A teljesítés időpontjában (a birtokba adás napján) a teljes vételárról, vagy a havonta beérkező vételárrészletet előlegnek kell tekinteni, és minden hónapban előlegszámlát, majd a tulajdonba adáskor végszámlát kell kiállítani? Az Áfa tv. 10. §-ának a) pontja szerint történik a lakóingatlan és telek értékesítése, ezért a teljesítés időpontja a birtokba adás napja, így a fizetendő áfát meg kell állapítani, és be kell fizetni egy összegben, vagy elegendő az előlegszámlák alapján havonta? A vevő magánszemély, és számla kiállítását nem kéri, a lakásértékesítés nem áfaköteles, ez esetben nem szükséges számlát kiállítani, a könyvelés bizonylata lehet az adásvételi szerződés? Az ASP főkönyvi könyvelésében a számla vagy bizonylat alapján lehet könnyebben ütemezni az évek között átnyúló részletfizetést? Az ingatlanokat a tárgyieszköz-nyilvántartásból milyen időponttal kell kivezetni?

Kérdés: Intézményeink (szociális szféra, közalkalmazottak) változó tartamú munkaidőkeretet alkalmaznak (1-3 hónap), a munkavállalók folyamatos munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgoznak. A rendkívüli munkavégzés egyrészt munkaidőkereten felüli, másrészt 96 órán belüli, beosztástól eltérő munkavégzés formájában valósul meg. A rendkívüli munkavégzéseket a KIRA-rendszerben számfejtik, ennek kapcsán alakult ki ellentmondásos gyakorlat, az egyes jogcímkódok eltérő alkalmazása miatt. Van olyan intézmény, amely a rendkívüli munkavégzés számfejtését a "35128"-as jogcímkódon (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és arányos munkabér") rögzíti, az intézmények többsége azonban a "35013"-as jogcímkódot (megnevezése: "Rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék %-os") alkalmazza (egy adott rendkívüli munkavégzés ellenértéke a két jogcímkódnál jelentős eltérést mutathat, akár többszörösét is jelentheti a "35128"-as kóddal történő elszámolás).
A 35013-as jogcímkód a bérpótlékot és arányos bért is az alapilletmény alapján számolja (oly módon, hogy a "százalék" rovatban manuálisan 150% vagy 200% kerül bevitelre, ami az arányos munkabért is magában foglalja), a 35128-as jogcímkód a bérpótlékot és a munkabér arányos részét külön számolja oly módon, hogy a bérpótléknál számítási alapként csak az alapilletményt, a munkabér időarányos részének számításánál azonban a teljes – szociális ágazati pótlékot és munkahelyi pótlékot is magában foglaló – bért veszi figyelembe, valamint az osztószám is eltérő (bérpótléknál 174 óra, a munkabér időarányos részénél a beosztás szerinti óraszám). A szociális szférában a munkabér (amely magában foglalja az illetményt, illetménypótlékot, illetménykiegészítést, keresetkiegészítést és jutalmat) és az alapbér (alapilletmény) között összegét tekintve jelentős különbség mutatkozik. A fentiek alapján abban kérjük szíves segítségüket, hogy a rendkívüli munkavégzés KIRA-rendszerben történő számfejtése során álláspontjuk szerint melyik jogcímkód alkalmazása a helyes, illetve mely jogcímkód mely rendkívüli munkavégzés számfejtésére alkalmazható?

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást a következő évet terhelő kötelezettségvállalások nyilvántartásáról!

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: Az önkormányzatnak a letéti számlájára kerülnek befizetésre a cégek által a villamossági hálózat kiépítésére vonatkozó szerződés szerinti csatlakozási díjak. Az önkormányzat feladata, hogy továbbutalja a szolgáltatónak. Hogyan könyveljük le, hogy az önkormányzat tovább-utalja a csatlakozási díjat a szolgáltatónak a letéti számláról?

Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?

Kérdés: Az önkormányzati képviselő-testület magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. Önkormányzatunk megszavazta a köztisztviselők részére a 45 000 forintos illetményalapot. A Kttv. úgy rendelkezik, hogy a cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. Ugyanakkor az éves költségvetési törvény 200 ezer forintos korlátot is meghatároz. Felmerül a kérdés, hogy a cafeteriajuttatás keretösszege 2018. évben lehet-e a testület által megszavazásra kerülő, várhatóan 45?000 forintos illetményalap ötszöröse, vagyis 225?000 forint?

Kérdés: Egy társaság bútoripari alkatrészeket, szerelvényeket gyárt és értékesít a Közösség másik tagállamában letelepedett partnerének. Az értékesítési konstrukcióhoz kapcsolódóan a társaság a másik tagállami hozzáadottértékadó-szabályoknak megfelelő vevői készletet tart fenn partnere raktárában. A társaság nem rendelkezik másik tagállami adószámmal. A másik tagállam szabályai szerint a vevői készlethez kapcsolódó bevallási kötelezettségek eltérőek a magyar szabályoktól. A másik tagállam szabályai értelmében áfaszempontból a vevő által megvalósított Közösségen belüli beszerzés időpontja a termékek vevői készletre történő betárolásának időpontja, és nem az az időpont, amikor a vevő a vevői készletből kitárolja a termékeket. Ettől függetlenül a másik tagállam szabályai is elismerik, hogy a betároláskor a tulajdonjog átadása és a birtokbaadás még nem történik meg. Annak érdekében, hogy a partner saját tagállama szabályainak megfelelhessen, a termék vevői készletre történő betárolásakor a társaságnak ki kell állítania egy dokumentumot, amely a partner héa-elszámolásának alapja lesz. A kitároláskor a társaság számlát állít ki, amely megfelel az Áfa-tv. számlával kapcsolatos előírásainak. Tekintettel arra, hogy a betárolt és a kitárolt mennyiségek nem feleltethetőek meg egymásnak (a kitárolás napi szinten, a betárolás ennél ritkábban történik), egyazon adóbevallási perióduson belül nem egyezik meg a partner héa-elszámolásának alapját képező dokumentumokon, valamint a számlákon feltüntetett mennyiség. A társaságnak mely időpontban kell szerepeltetnie a partner részére történő adómentes Közösségen belüli értékesítés tényét a bevallásaiban: a termékek vevői készletre történő betárolásának, vagy a készletről történő kitárolás időpontjában?