Óvadék

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű szerződést kötött ingatlan bérbevételéről. A szerződés alapján 3 havi bérleti díjnak megfelelő összegű óvadékot kell fizetni a bérbeadónak, aki a szerződés lejárta után (2 év múlva) visszautalja az intézménynek ezt az összeget. Hogyan kell könyvelni ezt az óvadékot? Az Áhsz. 48. §-a (8) bekezdésének i) pontja alapján könyvelhetem a 36-osok közé, vagy pedig a K355-ös rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosíték – így különösen a foglaló, a kötbér – az adott pénzeszköz visszaadásáig, vagy kiadásként történő elszámolásáig. Elszámolására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Vasárnap és munkaszüneti napon is működő munkakör

Kérdés: Önkormányzatunknál mind a piaci, mind a parkolási díjat beszedő kollégák hétvégi munkát is ellátnak. A dolgozók nem végeznek rendkívüli munkát, heti negyven óra a munkaidejük, de a parkolási rendeletnek, illetve a piacüzemeltetési szabályzatban foglalt nyitvatartási időpontoknak megfelelően vasárnap, illetve munkaszüneti napokon is folyik munkavégzés. A parkolási rendelet szerint díjfizetési kötelezettség hétfőtől péntekig 8.00-18.00 óráig, szombaton 8.00-18.00 óráig, vasárnap 8.00-18.00 óráig van a kijelölt parkolási zónákban. A dolgozók ezen időszakban kerülnek beosztásra. A munkaszüneti napokon a fizetőparkoló-zóna díjfizetés nélkül vehető igénybe, ekkor értelemszerűen nincs munkavégzés sem. A piac nyitvatartása naptári időszakonként változó. Hétköznap 8.00-16.00-ig, 8.00-17.00-ig, illetve 8.00-18.00-ig, szombaton 8.00-15.00-ig 8.00-16.00-ig, illetve 8.00-17.00-ig, vasárnap 8.00-12.00-ig tart nyitva. Munkaszüneti napokon május 1., pünkösdhétfő és augusztus 20. kivételével zárva tart. A fent vázoltak alapján a munkáltató az Mt.-ben foglaltak szerinti rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónak minősül-e, és így vasárnapra, illetve munkaszüneti napra rendes munkaidőben beoszthatók-e? Ha igen, akkor milyen pótlékra jogosultak, továbbá mire kell figyelni a részükre járó pihenőidő kiadásakor?
Részlet a válaszából: […] ...órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő, vagy hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő). Az ezek közötti választást azonban célszerű következetesen végigvinni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Ingatlanértékesítés számlázása

Kérdés: Számlázással kapcsolatban kérem a segítségüket. Az önkormányzat előszerződésben eladott egy tulajdoni lapon szántónak jelölt területet, melyre befolyt a foglaló és az előleg. A terület a foglalót követő 15 napon belül átminősítésre kerül "Gksz"-ről "Má"-ra (ennek költsége közös). A fennmaradó vételár augusztus végén lesz esedékes. Milyen áfatartalommal kell az értékesítés után a számlát kiállítanunk (előlegre, foglalóra, fennmaradó részre)?
Részlet a válaszából: […] ...jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.A foglaló is előlegnek számít áfaadójogilag.Adómentes az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján a beépítetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Cafeteria keretében adható juttatások, munkába járás kötelezőn felüli részének cafeteria terhére történő biztosítása

Kérdés: A költségvetési törvény a közszférában dolgozók számára bruttó 200 ezer Ft-os cafeteriajuttatási keretet határoz meg. 2017-ben a SZÉP kártya és a 100 ezer Ft-os készpénzkifizetés maradt kedvezményes adózású a béren kívüli juttatások közül. A cafeteriakeretben akkor csak ez a két elem vehető figyelembe 100-100 ezer Ft bruttó összeggel, vagy más béren kívüli juttatás is figyelembe vehető, ha esetleg a munkavállaló a SZÉP kártyát nem tudja igénybe venni (természetesen a másik béren kívüli juttatás magasabb adózását figyelembe véve)? Illetve bejáró dolgozó esetében a 9 Ft/km hozzájáruláson felüli 6 Ft/km hozzájárulás beleszámít a cafeteriajuttatásba?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2017-ben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Következő évre áthúzódó tb-ellátás

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.

Rovatrend II.

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?
Részlet a válaszából: […] ...jellegű kiadásokat, különösen a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos végleges kiadásokat (például óvadék, foglaló, kötbér, jót-állás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Költségvetési szervek cafeteriakeretének maximuma

Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló együttes összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2017-ben nem haladhatja meg a bruttó 200?000 forintot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Önkormányzati monitoring- rendszerben történő adat- szolgáltatásra vonatkozó szabályok

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (30) bekezdése a támogatási adatok kincstári monitoringrendszerben való közzétételének kötelezettségét 2016. március 1-jétől az államháztartás önkormányzati alrendszerére is kiterjesztette. Kérem teljes körű tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy mely jogcímek (rovatok), mely támogatotti kör (jogi személy, szervezet, magánszemély) és milyen összeghatár az, amelyre vonatkozóan az önkormányzatoknak adatot kell szolgáltatnia?
Részlet a válaszából: […] ...módosítás a kincstári monitoringrendszer adattartalmához igazodóan bevezeti az állami és a költségvetési támogatást magában foglaló támogatás fogalmát. A költségvetési támogatás továbbra is a központi alrendszerre vonatkozik, ide tehát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Változás az adólevonási jog gyakorlásában 2016. január 1-jétől

Kérdés: Önkormányzatunk több adóköteles tevékenységet is végez, havi bevallók vagyunk, és a beszerzéseket terhelő általános forgalmi adót rendszerint a beszerzés hónapját követő hónap áfabevallásában levonásba szoktuk helyezni, amennyiben a beszerzett termékek, igénybe vett szolgáltatások részben vagy egészében adóköteles tevékenységet szolgálnak. Úgy értesültünk, hogy 2016. január 1-jétől bizonyos mértékű változás következett be az adólevonási jogra vonatkozó áfaszabályokban. Valóban így van? Ha igen, akkor a változás mennyiben érinti az eddigi gyakorlatunkat?
Részlet a válaszából: […] ...alá nem tartozó, az ugyanezen adómegállapítási időszakban vagy ezt megelőzően, de legfeljebb ezen adómegállapítási időszakot magában foglaló naptári évet megelőző egy naptári éven belül keletkezett levonható előzetesen felszámított adó összegével.(2) Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

ERA-kód

Kérdés: Szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett szervnek (a nulla kötelezettséggel szemben elszámolható kötelezettség csökkentő tételei után), a NAV kiutalja az igényelt összeget. Melyik ERA-kódra könyvelendő, B16 mint kapott támogatás vagy B411 mint egyéb bevétel? Azt figyelembe véve, hogy ez nem egy előírt kötelezettség visszatérítése.
Részlet a válaszából: […] ...kártérítéseket,h) a szerződés megerősítésével, a szerződésszegéssel kapcsolatos véglegesen járó bevételeket (például óvadék, foglaló, kötbér, jótállás, szavatosság, késedelmi kamat, a késedelmes vagy elmaradt teljesítés miatti kártérítés), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.
1
4
5
6
12