313 talált cikk a határidő kifejezésre

Kérdés: Kérdésünk a teljesítésigazolás dátumával kapcsolatos. A teljesítésigazolást a számlán dokumentáljuk. Eseti gazdasági események teljesítésénél a számla aznap vagy később kerül kiállításra, mint a tényleges teljesítés, ráadásul a számla megérkezése még későbbi. A szakmai igazolónak a tényleges teljesítési időponttal megegyező dátummal kell igazolnia a számlát?
Ebben az esetben megegyezik a számlán szereplő teljesítési dátum az intézmény szakmai igazolója által ráírt teljesítési igazolás dátumával? Időszakos, folyamatos teljesítésű szolgáltatások esetében, amikor a teljesítési dátum a fizetési határidő dátumához igazodik (a feltételek figyelembevételével), milyen teljesítési dátummal igazoljunk?

Kérdés: Önkormányzatunk mint kedvezményezett egy támogatásból megvalósuló egyhetes rendezvényhez kapcsolódóan a gyerekek részére kiosztásra került apró marketingtárgyakat rendelt. A rendezvényt megvalósító intézmény a helyi művelődési ház. A vállalkozó a rendelt tételt a megrendelés alapján a rendezvény utolsó napján átadta, azonban annak díjáról a teljesítést követő 4. napon állított ki egyszerűsített készpénzfizetési számlát, melyet a kiállítás napján a megvalósító intézménynek adott át. A számla az önkormányzat pénztárából a kiállítás napján nem került kifizetésre. Szabályosan kifizethető-e fenti számla később, mint a számla kelte és benyújtása? Milyen szabályok vonatkoznak az egyszerűsített, illetve a készpénzfizetési számlára, a számla kelte egybe kell essen a teljesítés, valamint a kifizetés dátumával? Mire kell figyelemmel lenni a teljesítés, a számla kelte és a kifizetés dátumai vonatkozásában? A rendezvény napján a szervezési feladatok mellett nem mindig van lehetőség a számlázást nyomon követni, előfordul, hogy a megvalósító intézménnyel jó partneri viszonyban lévő vállalkozók átadják a megrendelt tételeket, de a készpénzfizetési számlát csak később állítják ki, és mire a számla az önkormányzathoz kerül, kifizetése is csak később történik meg. Hogyan járjunk el helyesen?

Kérdés: Az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza a közterület tisztántartására vonatkozó szabályokat, melynek egyik pontja, hogy abban az esetben, ha a tulajdonos nem végzi el a feladatot, akkor annak rendbetételéről a polgármester intézkedik. Ez azt jelenti, hogy a közterület-felügyelő először határidő kitűzésével felszólítja a tulajdonost, hogy tegyen eleget e kötelezettségének. Amennyiben ez nem történik meg, akkor a polgármester megkeresi az önkormányzati tulajdonú nonprofit kft.-t, hogy végezze el a munkákat a közterületen. Ezt a kft. leszámlázza az önkormányzatnak, mi pedig beállítjuk követelésként. Az ügyletet továbbszámlázott tételként kellene kezelni, és nekünk tovább kellene számlázni ezt az összeget a tulajdonosnak? A számlát termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során bocsátjuk ki, melyet (szóbeli, de legtöbbször írásbeli) megrendelő előz meg. Ebben az esetben nem történik megrendelés vagy szerződés a szolgáltatás elvégzésére a tulajdonos által. Milyen ügyletnek minősül ez a tevékenység, és az önkormányzatnak kell-e számlát kiállítani a tulajdonos részére?

Kérdés: Az önkormányzat részére egy közüzemi szolgáltató árengedményt biztosít. A felek megállapodása alapján a közüzemi szolgáltató által nyújtott szolgáltatásról időszakonként számolnak el az Áfa-tv. 58. §-a szerint. A felek a szerződésben fizetésihatáridő-tartási kedvezmény alkalmazásáról állapodtak meg. A szerződés szerint a közüzemi szolgáltató akkor nyújtja az önkormányzat részére a fizetésihatáridő-tartási kedvezményt, amennyiben az önkormányzat a fizetési határidőket pontosan teljesíti.
A szerződés szerint a számla fizetési határideje (esedékesség napja) az eredeti papíralapú számla kézhezvételétől számított 30 nap. A felek között létrejött szerződésben meghatározott fizetésihatáridő-tartási kedvezmény tekinthető-e az általános forgalmi adó szempontjából olyan árengedménynek, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel az Áfa-tv. 77. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést követően adnak?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Dolgozónk első munkahelyén 1993. március 1-jén kezdett el dolgozni köztisztviselőként, azóta is folyamatosan köztisztviselőként dolgozik. Előtte 1992. 11. 03-tól 1993. 02. 28-ig munkanélküli volt. A besorolásához figyelembe vett közszolgálati idő kezdete 1993. 01. 01. (az 1992. évi időszak figyelembevételével). Mikor lesz jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?

Kérdés: Alapítványunk alanyi adómentes adóalany. Kibocsátottunk egy számlát, melyen a fizetési határidő napját helytelenül tüntettük fel. Ennek észlelését követően a fizetési határidőt úgy javítottuk, hogy a fizetési határidő napjának dátumát áthúztuk, majd fölé írtuk a helyes dátumot, és a javítást a kiállító kézjegyével látta el. A számla befogadója jelezte, hogy a javítás számára így nem megfelelő, mert egy esetleges ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a számlát kifogásolni fogja. Helyes-e a javítás módja, vagy szükséges további korrekció elvégzése?

Kérdés: Ügyfelünk egy Magyarországon áfaregisztrációval rendelkező spanyol gazdasági társaság, amely 2015-ben termékeket vásárolt Magyarországon. A termékeket a társaság egy orosz vevő részére értékesítette tovább ún. láncértékesítés keretében. A termékek Magyarországról Oroszországba kerültek elfuvarozásra, a fuvarozást az orosz vevő rendelte meg a fuvarozótársaságtól. A termékek egy részét Magyarországról közvetlenül Oroszországba fuvarozták, melyhez kapcsolódóan a társaság a kiviteli vámeljárást a magyar vámhatóságnál kezdeményezte.
A termékek Lengyelországban hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik a magyar vámhatóságtól az elektronikus kiléptetési rendszerben (ECS) kapott kiléptetési igazolásokkal és a CMR dokumentumokkal. A szállítmányok egy része Csehországon keresztül került Orosz-országba kiszállításra, melynek során a termékek nem kerültek lerakodásra Csehországban, továbbá nem került sor a termékek használatára. A fenti termékeket kiszállították Csehországba, ahol a cseh vámhatóságnál kezdeményezték a kiviteli vámeljárást. A termékek ebben az esetben is Lengyelországon keresztül hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik kiléptetést igazoló, szállítmányhivatkozási (MRN) számmal és vonalkóddal ellátott kiviteli kísérő okmányokkal, amelyeken kiviteli vámhivatalként cseh, míg kiléptető vámhivatalként lengyel vámhatóság került feltüntetésre. A termékek kiléptetésére minden esetben az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti 90 napos határidőn belül került sor. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Helyes-e az az álláspont, mely szerint, tekintettel arra, hogy a termékek a társaság által folytatott láncügylet keretében a vevő (megrendelése) által közvetlenül kerülnek kiszállításra Oroszországba, és az Áfa-tv. 27. §-a szerint a társaság által a fuvarozást megrendelő vevő részére teljesített értékesítés minősül fuvarozással érintett értékesítésnek, a társaság által teljesített értékesítés az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívül történő értékesítésnek minősül?
2. Helyes-e az az álláspont, mely szerint a fenti, az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívülre történő értékesítés vonatkozásában a közösségi vámjogszabályok figyelembevételével a más tagállamban kezdeményezett kiviteli vámeljárás során a más tagállambeli kiviteli vámhivataltól származó, kiléptetés tényét is igazoló bizonyíték is elfogadható a termékexport általános forgalmi adómentességének igazolására?

Kérdés: Központi költségvetési szervnél a külföldi kiküldetéshez a dolgozónak adott előleget nem a házipénztárból készpénzzel, hanem bankszámlára történő átutalás formájában folyósítják. Az elszámoláskor viszont a visszavett összeggel a pénztárban számolnak el, bruttó módon visszavételezi a teljes összeget, és kiadásba helyezi a felhasznált összeget. Az adott előleg elszámolása T36515 – K 32/33, visszavételkor T 32/33 – K36515, illetve végleges kötelezettségvállalásként és teljesítésként a kötelező számlák alkalmazásával történik. A 33 bankszámla és a 32 pénztárszámla közötti elszámolási kapcsolat megfelelőségére irányul a kérdésem. Helyes-e ez az eljárás, ha nem, hogyan kell megfelelően könyvelni?