285 cikk rendezése:
41. cikk / 285 Igazolási kérelem
Kérdés: Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok, ezért a bevallást benyújtani nem lehet, élhet-e igazolási kérelemmel az adózó?
42. cikk / 285 Önellenőrzési pótlék pótlékolása
Kérdés: Önellenőriztük az elmúlt évi bevallásunkat. A korábbi bevallásban kevesebb adót vallottunk be, ezért önellenőrzési pótlékot is számolnunk kellett. Az önellenőrzést benyújtottuk, az adót befizettük, az önellenőrzési pótlékot kiszámítottuk, de a befizetése elmaradt. Az önellenőrzési pótlék későbbi befizetése esetén további pótlékot kell fizetnünk?
43. cikk / 285 Adóbírság kiszabása
Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés adóhiányt és adóbírságot állapított meg a vállalkozásunk ellenőrzésekor. A határozatban megállapított adóbírság mértéke a törvényben meghatározott 50% alatt maradt. Ha lemondanánk a fellebbezési jogról, akkor a bírság felét elengedné az adóhatóság. Ekkor azonban később semmiféle jogorvoslati kérelmet nem tudunk benyújtani. Nincs más lehetőség az adóbírság csökkentésére?
44. cikk / 285 Ellenőrzési határidő
Kérdés: Az állami adóhatóság adóellenőrzést végez nálunk. Az eddigi revíziók kilencven napon belül befejeződtek. A revizor a kilencvenedik nap letelte után változatlanul folytatta az ellenőrzést, amikor szóvá tettük, jelezte, hogy a határidő még nem telt el, mert kiemelt adózók vagyunk, akiknél 120 napig vizsgálódhat. Mitől függ, hogy melyik határidőt kell alkalmazni?
45. cikk / 285 IFRS-re történő áttérés esetén kedvezőbb adófizetésre benyújtható kérelem
Kérdés: Társaságunk 2019. január 1-jével tért át az IFRS-ek alkalmazására, és csatlakozott egy taocsoporthoz, ezért vonatkozik ránk a Tao-tv. 18/D. §-ának (7) és (8) bekezdése. A taocsoport a 2019-es társaságiadó-bevallását határidőben benyújtotta, elmulasztotta viszont akkor a Tao-tv. 18/D. §-ának (8) bekezdése szerinti kérelmet előterjeszteni. Van-e lehetőség a kérelem utólagos benyújtására?
46. cikk / 285 A számlán szereplő fizetési mód
Kérdés: Egyre több helyen előkerül a számlázással kapcsolatos kérdések között a számlán szereplő fizetési mód szerinti kiegyenlítésének kötelezősége, ugyanis a feltüntetett fizetési mód csak tájékoztató jellegű, így a készpénzes számlát lehet átutalással és fordítva is teljesíteni. Pl. "Hihetetlen ugyan, de a számla fizetési módja nem kötelező eleme a számlának. Ez gyakorlatilag a könyvelőnek szóló útmutató, hogy ezt a számlát valószínűleg azzal a fizetési móddal bocsátották ki. Azért csak »valószínűleg«, mert arra sincs semmilyen előírás, hogy egy »készpénz«-fizetési módú számlát valóban készpénzzel egyenlítettek ki, és persze egy átutalásos számlával is beballaghat a vevő a cég telephelyére azért, hogy azt készpénzzel kifizesse." Az Áfa-tv. 169. §-a alapján valóban nem kötelező tartalmi eleme a számlának a fizetési mód. Ugyanakkor az Áfa-tv. 176. §-ában szabályozott egyszerűsített számlára vonatkozik az a szabály, hogy a készpénzfizetéssel egyidejűleg állítható ki.
Ha a készpénzes számla – amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni – későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?
Ha a készpénzes számla – amit alapvetően egy azonnali teljesítésű ügyletnek kellene tekinteni – későbbi dátummal lesz kiegyenlítve, akkor a szállítónál hiány keletkezik. Mi az irányadó jogszabály, mennyire átjárható a fizetési mód, a gyakorlatban átutalásos számla készpénzzel történő teljesítésére van példa, és ez fordítva is igaz?
47. cikk / 285 Időszakos elszámolású ügyletek
Kérdés: Művészeti térítési díj számlázásával kapcsolatban szeretném a szakmai véleményüket kérni abban, hogy teljesítési időpontként mi szerepeljen a számlán? Intézményünk jogszabályi és saját szabályzatunk előírása alapján az első félévi díjról szeptember végéig állítja ki a számlát, melynek fizetési határideje október 15., a második félévi díjról január végéig, melynek fizetési határideje március 15. Az első félév szeptember 1-jétől január 22-ig, míg a második félév január 23-tól június 15-ig tart.
48. cikk / 285 KEHOP programban megvalósított csatornaberuházás
Kérdés: Önkormányzatunk a KEHOP-2.2.2. pályázati konstrukció keretében csatornahálózatot épített ki a településen. A projekt 100%-os támogatásból valósul meg, a kifizetések szállítói finanszírozás keretében történtek. A kivitelező a szerződés megkötését követően a vállalkozói díj 50%-át megkapta előlegként, amit a támogató szervezet utalt át a vállalkozó részére. Az előleget az önkormányzat a 36512. főkönyvi számlán nyilvántartásba vette, és egy időben elszámolta támogatási bevételként. Az előleggel történő elszámolás a szerződésben foglaltak szerint az egyes részszámlákban folyamatosan történt, majd a fennmaradó előleget a végszámlában kell rendezni. A végszámlát benyújtotta a vállalkozó, amelyben elszámol a még nála lévő előleggel is. Tekintettel arra, hogy a kifizetés szállítói finanszírozás szerint történik, ezért az önkormányzat a számla pénzügyi teljesítését a támogató szervezet értesítését követően pénzforgalom nélkül könyveli a bevételi oldalon mint fejlesztési célú támogatást, a kiadási oldalon pedig a beruházási kiadást.
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
A számla adatai az alábbiak:
Teljesítés időpontja: 2020. 10. 22.
Számla kelte: 2020. 10. 30.
Fizetési határidő: 2020. 12. 14.
Kivitelezői teljesítés díja: 200 000 000 Ft
Elszámolt előleg: -100 000 000 Ft
Fizetendő összeg: 100 000 000 Ft
(A számla a fordított adózás hatálya alá tartozik.)
A fenti számla könyvelésével/rendezésével kapcsolatban több kérdés is felmerült, mivel a támogató szervezet 2020-ban nem utalta át a vállalkozónak a végszámla alapján járó összeget. (Információnk szerint a mai napig nem történt meg a számla kiegyenlítése hiánypótlási felhívás miatt.)
1. Hogyan és mikor kell a főkönyvi könyvelésben a fenti számlát könyvelni? (Tárgyévi vagy a következő évet terhelő kötelezettség?)
2. Melyik időpontban kell a fordított áfát bevallani, figyelemmel az előlegre is? (Levonható áfa, így az önkormányzatnak fizetési kötelezettséggel nem jár.) Az önkormányzat negyedéves áfabevalló.
3. Mikor kell az előleggel történő elszámolást könyvelni, amelyet a 36512. főkönyvi számlán tartunk nyilván? A végszámla ismeretében még 2020. december 31-ig, vagy meg kell várni a támogató szervezet értesítését arról, hogy a számla végösszegét átutalta a vállalkozónak, ami már biztos, hogy a 2021. évben lesz?
49. cikk / 285 Gyermekek részére juttatott önkormányzati ajándék
Kérdés: Önkormányzatunk a településen élő minden 0-3 éves korú gyermek számára karácsonyra 5000 forint alatti ajándékutalványt adott. Helyi rendeletben ez nem került szabályozásra. Az így adott ajándékutalvány milyen juttatásnak minősül? Milyen adóvonzata van az önkormányzat esetén, és aki kapja, annak a részéről? Hogyan kell bizonylatolni az átadást? A védőnő szolgáltatta ahhoz az adatot, hogy kik részesülhetnek az ajándékban. Az utalványok átadását postai úton végezték, melynek során a tértivevény szolgálna bizonylatként, hogy az érintettek az utalványt átvették. Ez az eljárás megfelelő?
50. cikk / 285 Közétkeztetés I.
Kérdés: Az óvodánk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést. A közétkeztetés igénybevételéről számlát, illetve nyugtát állítunk ki. A törvény alapján mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az ellenérték adót is tartalmazó összegét legkésőbb az Áfa-tv. 163-164. §-ában rögzített határ-időig (a teljesítésig) készpénzzel, készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel maradéktalanul kiegyenlíti, és nem kéri számla kibocsátását [Áfa-tv. 165. § (3) bek.], részükre nyugtát állítunk ki az étkezésről. Az Áfa-tv. 163. §-ának előírása értelmében az adóalanynak a számla kiállításáról a teljesítésig, de észszerű határidőn belül kell gondoskodnia.
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
Az online számlázás 2021-ben válik teljessé, ekkor már minden számlát, még a magánszemélyek részére kiállítottakat is látja az adóhatóság.
1. 2021. január 1-jétől továbbra is állíthatunk ki nyugtát az étkeztetés igénybevételéről?
2. A számla kiállításakor a szülő kérheti, hogy a számla a munkáltató nevére kerüljön kiállításra. Ha nem a munkáltató nevére kérik a számlát, akkor mi a célszerűbb, a gyermek vagy a szülő nevére kiállítani a számlát?
3. Megerősítésként kérdezzük: a közétkeztetés esetében továbbra is a 27%-os áfakulcsot alkalmazzuk?
