Ingatlanértékesítés utáni adókötelezettség

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója 2018. március 4-én ingatlant vásárolt. Az építtető elállást jelentett be 2018 októberében, és annak ellenére, hogy a vételár megfizetésre került, az építtető nem adta ki a tulajdon bejegyzéséhez szükséges határozatot. Ezt követően peres eljárásra került sor, melyben az elsőfokú ítélet 2022-ben emelkedett jogerőre. Eszerint a bíróság az ítéletével pótolta a magánszemély tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges tulajdonjog-bejegyzési engedélyt. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése megegyezik az adásvételi szerződés aláírásának dátumával, vagyis 2018. március negyedik napjával. Amennyiben az ingatlan eladásra kerülne, akkor az ingatlan eladásából származó jövedelem után keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 14.
Kapcsolódó címkék:    

Nonprofit gazdasági társaság

Kérdés: Képviselő-testületi határozat alapján két, az önkormányzat által alapított gazdasági társaság beleolvadt egy harmadik gazdasági társaságba. Ugyanezzel egyidejűleg az így átalakult gazdasági társaságot átminősítették nonprofittá. Hogyan kell a nonprofittá nyilvánítást könyvelni? A könyvelés időpontját a képviselő-testületi határozathoz vagy a cégbejegyzéshez kell igazítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cégbejegyzés napja az a nap, amikor a cégbíróság bejegyzi a céget, és ez a nap a mérvadó a könyvelés szempontjából is. A jogutód társaság a cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Az alapításra vonatkozó szabályokat az átalakulás során is alkalmazni kell. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Közköltségen történő temetés kiadásai

Kérdés: Településünk néhai lakója a mi településünkön hunyt el. A szolgáltató az önkormányzatunk nevére állította ki a temetés költségeiről szóló számlát. A hatósági iroda határozatban rendelkezett az elhunyt közköltségen történő eltemetéséről és az érintett számla kifizetéséről. Ebben az esetben mi tekinthető alapbizonylatnak, a határozatot vagy a számlát kell könyvelni? A határozatot a K48-as rovatra könyvelnénk, a számlát pedig a K337-es rovatra. Kérjük a közköltségen történő eltemetés mint gazdasági esemény helyes könyvelését és bizonylatainak a meghatározását!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...növelt összegben, az Áhsz. 15. melléklete alapján, a K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton kell elszámolnia. A számla és a határozat együttesen támasztják alá a gazdasági eseményt.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony

Kérdés:

Közalkalmazotti jogviszonyban hat hónapos határozott idejű jogviszony 2025. 09. 30-án letelik. 3 hónapra is lehet kötni határozott idejű jogviszonyt, vagy hat hónapra lehet kötni 2025. 10. 01. kezdettel?

Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem irányulhat a közalkalmazott jogos érdekének csorbítására (azaz nem lehet az egyetlen célja az, hogy a munkáltató mentesüljön a határozatlan időre szóló kinevezés alapján a közalkalmazottat megillető kedvezmények biztosításától, pl. a felmentési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:  

Építményadó elszámolása költségként

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja ingatlant ad bérbe. A jövedelem megállapításához a tételes költségelszámolást választotta. Az építményadót el lehet-e számolni költségként, ha igen, milyen esetben? Az építményadóról szóló határozatban az áll, hogy azért kell fizetni, mert a tulajdonos nem lakik állandó lakóhelyként a lakásban.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 17. §-ának (3) bekezdése értelmében az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben elszámolható – többek között – a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és igazolt – a 3. számú melléklet rendelkezései szerint...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.
Kapcsolódó címkék:      

Magánszemély ingatlanvásárlása

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jog megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották.A kérdésben leírtak szerint, az ingatlan-adásvételi szerződést 2021. 08....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 23.

Közterület-használati engedélyek

Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
Részlet az állásfoglalásából: […] A helyi önkormányzatoknak azon engedélyező tevékenysége, melynek keretében a tulajdonukban álló közterületek egy meghatározott részének vonatkozásában, hatósági eljárásban, kérelemre, ideiglenes jelleggel, határozott időtartamra, meghatározott használó részére, díj...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:    

Köztisztviselői bérek

Kérdés: Kérem adjanak tájékoztatást, mit kell tudni a köztisztviselői bérek összetételéről!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nyújtó köztisztviselőnek.A 2025. évi Kvtv. 21. §-ának (3) bekezdése alapján a nemzetgazdasági miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 2.

Új jegyző kinevezése

Kérdés: Településünk jegyzője felmentési idejét tölti, júliustól pedig mentesítve van a munkavégzés alól. Ez időszak alatt betölthető-e az állás? Ha nem, külsős jogi végzettséggel rendelkező személy (jegyző) megbízási díjjal betöltheti-e az állást, ha igen, milyen feladatokat láthat el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(megbízás) alapján történő ellátását illeti: a Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése alapján a polgármester pályázat alapján, határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt. Kimondja a Mötv. azt is, hogy a jegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkre...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.

Térítésmentesen átvett klímaberendezés

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat térítésmentes átadás keretében egy államháztartáson kívüli vállalkozástól klímaberendezést kap. Szükséges-e határozatot hoznia a képviselő-testületnek a térítésmentes átvételről, vagy elég csak a két fél által aláírt szerződés?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. évi CLXXIX. törvény 88/A. §-ának b) pontja szerint a nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat rendelkezik a képviselő-testület átruházott hatásköreinek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. augusztus 12.
Kapcsolódó címke:
1
…
6
7
8
…
58