659 talált cikk a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: 1. Általános iskola tanulója, ha a nyári szünet ideje alatt is étkezni akar az iskola konyháján, igénybe veheti-e azokat a kedvezményeket, amelyeket év közben megkap? (Pl.: 50%-os térítési díj, mert tartósan beteg, vagy többgyermekes családban él, vagy ingyenesen étkező, mert gyermekvédelmi támogatásban részesül.) 2. 8. osztályból kimaradó, jún. 20-21-ével középiskolába beiratkozó tanulónk a nyári szünetben milyen térítési díjjal veheti igénybe az általános iskola konyháján az étkezést? Ő továbbra is diák, de nem velünk áll jogviszonyban. Attól a naptól, hogy beiratkozik a tankötelezett a következő iskolafokra, a mi intézményünkben vendégétkező-e? 3. Nyáron iskolánk konyháján étkező saját tanulóinktól kérhetünk-e, vagy kell-e felszámolni rezsit a térítési díjban? Köteles-e az iskola nyáron is rezsiköltség nélkül kiszámlázni a tanulók étkezési térítési díját? A gyermekétkeztetés díja a közoktatási intézményben mely esetben rezsiköteles?

Kérdés: Szabályos-e az a gyakorlat, hogy egy munkavállaló egy hónapon belül két napot dolgozik, 2 reggelit, 2 ebédet fogyaszt el az üzemi konyhában, az étkezési díját befizeti a házipénztárba (1800 Ft-ot), helyette kéri a 6000 Ft-os étkezési utalványt, vagy csak az egyik juttatást veheti igénybe (melegétkezés 12 000 Ft-ig, vagy hidegétkezési utalvány 6000 Ft-ig)?

Kérdés: 1951. október 28-án születtem, 1970-től dolgozom a Polgármesteri Hivatalnál – korábban községi tanács – köztisztviselőként, 1990-től pedig (5. ciklusban folyamatosan) polgármester vagyok. A 2010. évi önkormányzati választások idejére 40 éves közszolgálati jogviszonyom lesz 59 évesen. Milyen feltételekkel mehetek nyugdíjba? Indulnom kell-e a 2010-es választáson ahhoz, hogy a megfelelő juttatások megillessenek?

Kérdés: Saját konyhával rendelkező oktatási intézmény vagyunk. A költségvetésünkben 12 000 Ft/hó természetbeni juttatást tervezhettünk dolgozóink étkeztetésére. A munkahelyi vendéglátást igénybe vevőnél a havi étkezési díj csak 10 000 Ft. A maradék 2000 Ft-ból más, vendéglátóhelyről is elfogadható-e a megfelelően kiállított számla?

Kérdés: Az Áfa-tv. 14. § (2) bekezdése értelmében az ingyenesen nyújtott szolgáltatás is áfaköteles, amennyiben a szolgáltatás áfája részben vagy egészében levonható volt. Ezen bekezdés alkalmazása alól mentességet élvezett az önkormányzatunk által nyújtott óvodai és iskolai étkezés. A mentesség 2009. január 1-jétől megszűnt. Kérdéseim: 1. az ingyenesen nyújtott szolgáltatás fogalmába beletartozik-e az 1997. évi XXXI. tv. (Gyvtv.) 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontjai alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény? 2. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés a) pontja alapján nyújtott ingyenes étkezés esetében számla kiállítására nem kerül sor, hiszen a szülő nem fizet térítési díjat. A Gyvtv. 148. § (5) bekezdés b)-c)-d) pontja alapján biztosított 50%-os normatív térítésidíj-kedvezmény esetében is a számla csak a szülő által fizetendő térítési díj összegét tartalmazza. A fenti ingyenes, illetve kedvezményes étkezésre jutó áfa megfizetésének mi lehet a bizonylata? Intézményünk a normatív állami támogatás elszámolása miatt a kedvezményben részesülők étkezési napjairól és a kedvezmény havi összegéről elkülönített nyilvántartást vezet. Az étkezők nyilvántartása lehet-e bizonylata a fizetendő áfa megállapításának?

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?

Kérdés: Alapítványunk szociális munkások továbbképzését végzi. Tevékenységünkhöz 2007-ben és 2008-ban is a Közösségtől támogatást nyertünk. A támogatás feltétele, hogy abból visszaigényelhető adót nem finanszírozhatunk. A szociális munkások képzése több modulban zajlik, mi magunk válogattuk pályázaton a résztvevőket. Minden modulban vizsgáznak a hallgatók. Az oktatást ingyenesen nyújtjuk, a hallgatók nem térítik meg a költségeket. A Közösség felé kizárólag elszámolási kötelezettségünk van. A pluszforrásra az alapítványnak mindenképpen szüksége van, de nem akarjuk elveszíteni a támogatást azért, mert tévesen ítéljük meg a tevékenységünk adójogi vonzatát. Kérem, segítsenek az alábbi tevékenység megítélésében, jogosultak vagyunk-e az áfa-visszaigénylésre-e vagy sem!

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 49. § a) pontjában foglaltakat?

Kérdés: A következő kérdésben kérem segítségüket. Egy társulás több települést érintő szennyvízberuházás megvalósítása céljából jött létre. A társulás bevételeit a tagönkormányzatok befizetései, a közbeszerzési dokumentációk értékesítése, valamint az Európai Unió által nyújtandó (várható) támogatás jelenti. A társulás az áfa tekintetében alanyi adómentességet választott. A társulást létrehozó önkormányzatok között létrejött társulási megállapodás hatálya a projekt megvalósítására, és a beruházással létrejövő közművagyon társult önkormányzatok közötti, a vagyoni hozzájárulásuk arányában történő aktiválására terjed ki. Levonhatja-e a társulás a szennyvízközmű létrehozásával kapcsolatos áfát?

Kérdés: Az önkormányzat pályázati felhívásain (kulturális, sportcélok stb.) rendszeresen nyernek magánszemélyek is, akikkel az önkormányzat támogatási megállapodást köt, és vissza nem térítendő támogatást biztosít részükre. Kérdésünk, hogy milyen közterhei vannak a magánszemélyek részére kifizetett támogatásoknak?