638 talált cikk a jogcím kifejezésre

Kérdés: 2008. 06. 07-én szültem, itthon akarok maradni három évig a gyerekkel, két gyerekem van. Pedagógusként dolgoztam. Mennyi szabadság jár nekem így három évre?

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?

Kérdés: Prémiumévre kiszervezett köztisztviselő határozott idejű jogviszonya 2008. 12. 31-én megszűnik, mivel ezen a napon előrehozott öregségi nyugdíjra válik jogosulttá. A dolgozó kérte a nyugdíj megállapítását. A köztisztviselő a jogviszony megszűnésekor az 57. életévét betöltötte, és 38 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik. Ki kell-e részére fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat, vagy azt csak felmentés esetén kellene kifizetni?

Kérdés: Intézményünk továbbszámlázott szolgáltatást nyújtott egyik vevőjének. A vevő 2007. október óta nem egyenlítette ki követelésünket (2 db számla). A követelés összege 8000 Ft. 2007. év végén az egyenlegközlőt átvette, a követelésünket elismerte. A fizetési felszólításokat 2008 júniusáig átvette, azt követően a fizetési felszólító levelek "ismeretlen helyre költözött" jelzéssel érkeztek vissza. A vevő alapítvány, egyesület. Az egyenlegközlőket és a fizetési felszólításokat tértivevényes levélként adtuk fel. Mit tudunk tenni a követelés behajtása érdekében? Hogyan tudjuk szabályosan kivezetni a követelést a nyilvántartásunkból?

Kérdés: Egy önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény 107. § (2) bekezdése alapján különböző beépítetlen ingatlanok tulajdonjogát szerezte meg. Az önkormányzat 1992-ben megállapodást kötött különböző önkormányzatokkal arról, hogy az ingatlanok közös tulajdonba kerüljenek, azonban az ingatlan-nyilvántartásban nem vezették át a változást. A hibát szeretnénk 2008-ban javítani. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettségünk?

Kérdés: Általános iskolánk határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja logopédus munkakörben dolgozik. Iskolánkban a Logopédiai Intézet intézményvezetője logopédus szakértői látogatást tett. Véleménye szerint a logopédus kolléganőnknek járna a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15. § (13) bekezdése alapján pótlék, figyelemmel a Kjt. 75. §-ára és 76. §-ának (2) bekezdésére. Kérjük a véleményüket, hogy valóban kötelező-e iskolánknak az említett pótlékot a logopédus kolléganőnek kifizetni? További kérdésünk, hogy jár-e a kolléganőnek a 15. § (2) bekezdés d) pontja szerinti gyógypedagógiai pótlék?

Kérdés: Közhasznú alapítványnál, melynek alapító okiratában szerepel az egészségügyi dolgozók továbbképzésének támogatása, természetbeni juttatásnak, vagy alaptevékenység költségének számít-e az oktatásban részt vevők étkezési költsége? Tudományos előadások lebonyolítása során (szintén alapító okiratban szereplő tevékenység) felszolgált étel, ital reprezentációs költség?

Kérdés: Két kérdésem van közhasznú alapítványból történt utazási költségtérítés adóvonzatáról. 1. Az alapítvány munkáját önkéntesként segíti egy magánszemély, aki ezért juttatást nem kap, de a helyi bérletét megveszi az alapítvány, az alapítvány nevére szóló számlával rendelkezünk. 2. Az alapítvány közhasznú célja az egészségügyi ellátás támogatása. Ezzel kapcsolatban egészségügyi dolgozók továbbképzési költségeit fizeti ki, ugyancsak az alapítvány nevére szóló szabályos számlára. Kérdésem, hogy az ehhez kapcsolódó utazási és szállásköltség megtérítése (vasúti költség és benzinköltség) milyen adóvonzattal jár? Az alapítvánnyal semmilyen jogviszonyban nem állnak az egészségügyi dolgozók.

Kérdés: Pénztárból kifizetett és utólagos elszámolásra kiadott összegek pontos bizonylatolásával kapcsolatosan várjuk állásfoglalásukat. Tagintézményeknek és karbantartásokat irányító dolgozónak is rendszeresen adunk ki elszámolásra előlegeket a pénztárból. Ez a 30 napot nem haladja meg, és amikor elszámolnak, visszavesszük a pénztárba bevételi pénztárbizonylaton. Egyúttal kiadásba is helyezzük a számlák összegét, mint vásárolt karbantartási anyag, szolgáltatás stb., de nem számlánként külön-külön pénztárbizonylaton, hanem egy bizonylatra vezetjük fel, amit aláírnak, akik elszámoltak az összeggel. Helyes-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Hallottuk, hogy változott a kötelezettségvállalási nyilatkozat, amely tartalmazza a számlákkal kapcsolatos ügymenetet: beérkezés, kifizetés időpontja, mely főkönyvi számlára lett könyvelve stb. Pontosan mely törvény írja elő, hogy milyen adatokat kell e nyilvántartásban rögzíteni?