631 talált cikk a jogcím kifejezésre

Kérdés: Intézményünk bírósági fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv, és bírósági eljárás során, bírói rendelkezés alapján, bűnjelként lefoglalt és tárolt gépjármű értékesítését hajtja végre, mely gépjármű jelen szakaszban még az eljárásban szereplő személy (természetes és jogi személy) tulajdonában van. Az általános forgalmi adó vonatkozásában 2024. 04. 01-jétől az általános szabályok szerint adózunk. Az ügylettel összefüggésben kérdés, hogy a számlát áfamentesen vagy 27%-os áfatartalommal kell-e kiállítanunk? Hivatkozhatunk-e a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel az adómentességre (Áfa-tv. 87. §)? Vonatkozik-e bármilyen speciális szabály a nem saját tulajdonú, lefoglalt gépjármű értékesítésére számlázási, áfaeljárásrendi szempontból?

Kérdés: Helyi önkormányzatunk közüzemi díjat, telefondíjat, internetdíjat számláz tovább, az önkormányzat alanya az áfának. A közüzemi díjak továbbszámlázása az alábbi esetekben fordulnak elő:
– A továbbszámlázás bérbeadással van összefüggésben, az adott ingatlan bérleti szerződése alapján meghatározott havi bérleti díj, melyet minden hónapban kiszámlázunk, és a szerződés alapján a közüzemi költségek is havonta kerülnek továbbszámlázásra. Közvetített szolgáltatásként kell-e kezelni a továbbszámlázott közüzemi díjat, illetve a közüzemi számlán szereplő adómentes tételek változatlanul adómentesen kerülnek-e továbbszámlázásra? Az önkormányzatnál a bérbeadás áfás.
– Ha a továbbszámlázás nem bérbeadással van összefüggésben, hanem ingyenes vagyonátadással (pl. járási hivatal részére) vagy vagyonkezelésbe adással (pl. tankerület részére az iskolaépület), akkor a közüzemek továbbszámlázásának mi a szabálya?
– Van olyan eset, amikor az önkormányzat és intézménye számláz tovább közüzemi díjat. A vagyonrendelet alapján az intézmény ingyenesen használja az önkormányzat tulajdonát képező ingatlant az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátására.
– Takarékossági intézkedésként az önkormányzat kötött szerződést a telefonszolgáltatóval, mind az önkormányzat, mind pedig az intézményei tekintetében. A telefondíjak havonta kerülnek továbbszámlázásra az intézmények részére. Ebben az esetben mi a továbbszámlázás szabálya, és ezek közvetített szolgáltatásként kezelendők-e?

Kérdés: Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 244/K. §-ának (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat legkésőbb 2024. június 30. napjáig köteles volt gondoskodni arról, hogy a tulajdonában álló gazdasági társasági formában működő járóbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények a 152. § (4) bekezdésének megfelelően kizárólag költségvetési szervként működjenek tovább. Az önkormányzat képviselő-testülete döntött arról, hogy a járóbeteg-szakellátást végző nonprofit kft.-t 2024. 06. 30. időponttal megszünteti. A járóbeteg-szakellátásra létrehozott költségvetési szerv a MÁK törzskönyvi kivonatába bejegyzésre került. Az alapítás módja: jogelőd nélküli. Az alapítás dátuma: 2024. 07. 01. Az Áht. 11/B. §-ának (6) bekezdése szerint az átvevő költségvetési szerv 30 napon belül köteles volt gondoskodni a tevékenységet lezáró beszámoló elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről. A cég vezetése és a könyvvizsgáló véleménye eltérő volt abban, hogy mikor nyújtható be a Cégbíróságra a nonprofit kft. végelszámolása miatti törlési kérelem. A könyvvizsgálat szerint 30 napon belül kellett elkészíteni a végelszámolás zárómérlegét, elvégeztetni annak könyvvizsgálatát, és gondoskodni a letétbe helyezéséről (2024. 07. 30.). Ezt követően tudja a végelszámoló a cég törlését kérni a Cégbíróságtól. A cég vezetése szerint 2024. 06. 30-ig el kellett készíteni a zárómérleget, be kellett fejezni a könyvvizsgálatot, közzé kellett tenni a beszámolót, és 2024. 07. 05-ig be kellett nyújtani a Cégbíróságra a törlési kérelmet.

Kérdés: Vállalatunk alapított egy díjat, amelyet a vállalattal jogviszonyban nem álló személy részére szeretnénk átadni, és ezzel egyidejűleg a díjjal pénzösszeg kifizetésére is sor kerülne. Jogviszonyban nem álló személy részére milyen jogcímen lehet kifizetést teljesíteni, milyen adó- és járuléklevonás terheli?

Kérdés: Egy magyarországi felsőoktatási intézmény Nemzetközi Alumni díjat alapít, amelynek során a díjazott részére 200.000 forint összegű díj kerülne kifizetésre, illetve a Magyarországra történő utazási költségek megtérítésére is sor kerülne. Az utazási költségek egyetem által történő viselésére milyen jogszerű megoldás állhat rendelkezésre úgy, hogy nem áll a díjazott semmilyen jogviszonyban a felsőoktatási intézménnyel, illetve a díj kifizetését egyéb jövedelem jogcímen tervezzük? Ez megfelelő?

Kérdés: IOSS-azonosító számmal rendelkező kereskedőtől harmadik országból 150 euró ár alatti terméket vásároltam. A Magyar Posta arra való hivatkozással, hogy az IOSS-azonosító nem, vagy nem megfelelő módon jutott el hozzá, újfent kérte megfizetni az áfát, miközben a termék ellenértékének részeként már a megrendeléskor megfizettem az áfát a kereskedő állítása szerint. Ha a már kifizetett terméket nem veszem át, akkor elveszítem az ellenértéket, ugyanakkor kétszeresen sem szeretnék adót fizetni. Hol és hogyan tudnám rendezni az ügyet? A kereskedőhöz, a postához, esetleg az adóhatósághoz kell fordulnom a kérdésemmel? Kitől kérhetem vissza az áfát, ha megfizetem a posta felé?

Kérdés: Óvodánk igazgatójának vezetői megbízása 2023. december 18. napjától 2028. augusztus 15. napjáig szól. Az igazgató asszony kisbabát vár, április végéig dolgozott, utána táppénzen, szülési szabadságon, majd gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságon lesz. Ki lehet-e írni, illetve hogyan kell kiírni a pályázatot az igazgatói megbízásra, valamint meddig és hogyan látható el helyettesítéssel az igazgatói feladat? Ebben az esetben csak az SzMSz szerinti helyettesítés jöhet szóba? Új igazgatói pályázat abban az esetben írható ki, ha az intézménynek nincs igazgatója. Tartós helyettesítés akkor lehetséges, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati vagy álláshirdetési eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén.

Kérdés: Az előző évi helyesbítések, jóváírások elszámolása (visszatérülések) során az Áhsz. 40. §-a (5) bekezdésének előírásai szerint kell eljárni, azaz az előző években nyilvántartásba vett bevételek, illetve kiadások visszatérüléseit a 15. mellékletben meghatározott rovatokon kell nyilvántartásba venni. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet követően, az elszámolás miatti közüzemidíj-visszatérítések bruttó összegét a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell nyilvántartásba venni. A költségvetési számvitelben tehát a bruttó összeget kell elszámolni azon a rovaton, amelynek leírásában szerepel a bevétel vagy a kiadás visszatérítési jogcím. A jogszabály ebben az esetben nem tesz különbséget nettó és általános forgalmi adó (áfa) könyvelése között. A pénzügyi számvitelben azonban a helyesbítő számla végösszegét szükséges megbontani nettó (T 3514 – K 9244) és a hozzá tartozó áfa (T 3514 – K 36412/36414) összegre. Ha a számlán van áfa, akkor bevételi áfa rovatot nem kellene hozzákapcsolni? Helyes-e az a könyvelés, amikor a költségvetési számvitelben a bruttó összeget könyveljük B411-re, és csak a pénzügyi számvitel részében kell megbontani nettó és áfa összegre úgy, hogy a nettót egyéb bevételre könyveljük, az áfát pedig áfaszámlára? Ilyenkor hogyan kell helyesen eljárni?

Kérdés: Védőnő által használt ingatlannal kapcsolatban felmerült költségek számlázásában kérem szakmai állásfoglalásukat. Önkormányzatunk áfakörös, egyéb ingatlanok bérbeadása tekintetében éltünk az adókötelessé tételi lehetőséggel. A kórház a megállapodás (nem bérleti szerződés) értelmében közüzemi és további dologi kiadások megtérítésére vállalt kötelezettséget. Továbbszámlázni kívánt kiadások: áram-, víz-, gázdíj, mobilinternet és telefondíj, veszélyeshulladék-szállítás, kémény- és tűzoltókészülék ellenőrzési díja, számítástechnikai szolgáltatás díja, biztosítások díja, takarítónő (önkormányzati dolgozó) időarányos munkadíja. Helyes-e, ha ezeket a tételeket a szolgáltatókkal kötött szerződések, illetve a kapott számlák áfatartalmának (27%, 5%, mentes) megfelelően számlázzuk tovább? A takarítónő bérköltségének időarányos részét is térítené a kórház. Milyen jogcímen, milyen rovaton szerepeltethető a megtérített bér mint bevétel? Ezt ki kell-e számlázni? Ha igen, milyen áfatartalommal? A törzskönyvi nyilvántartásban, ehhez kapcsolódóan szükséges-e az adóalanyisággal összefüggésben TEÁOR-kódot felvenni?

Kérdés: Egy óvodapedagógus idén lenne jogosult a 25 éves jutalomra a besorolási időtartamok, közalkalmazotti jogviszonyok alapján. Azonban az egyik óvodában 1992. 09. 01. – 2000. 03. 05. volt közalkalmazotti (óvónő) jogviszonyban, viszont a megszűnés módja a bemutatott iratok alapján: „egyéb módon: elbocsátás a Kjt. 35. § értelmében” történt. Ez a jogviszony a megszűnési módra tekintettel beszámítható-e a köznevelési jutalomra jogosító időbe, a Púétv. a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint?