706 talált állásfoglalás a jogosultság kifejezésre

Kérdés: Három település önkormányzati hivatala 2004. január 1-jével létrehozta a körjegyzőséget, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Ellátja a három önkormányzat és két önállóan működő intézmény gazdálkodási feladatait. A munkáltatóm a körjegyzőség, ahol elvégzem a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat, az elemi költségvetési beszámoló készítését. A gazdálkodás területén kötelezettségvállalói és ellenjegyzői feladatokat is ellátok. Gazdasági vezetői kinevezéssel nem rendelkezem. Szakirányú képesítéseim: középfokú államháztartási képesített könyvelő, és rendelkezem mérlegképes könyvelői képesítéssel vállalkozói szakon. 2012 augusztusában a jelenlegi jogszabályok alapján jogosult leszek az öregségi nyugdíjra. A községi önkormányzat irányítása alá tartozó körjegyzőségben ezzel a képesítéssel meddig láthatom el a fenti feladatokat? Érint-e az Ámr. 18. § (3) bekezdés bb) pontja?

Kérdés: Önkormányzati intézmény gazdasági vezetője felmondhat-e egyik napról a másikra, vagy csak neki mondhatnak fel egyik napról a másikra indoklás nélkül?

Kérdés: Három község (GM, VE és VK községek) az alapfokú oktatási feladatokat közös fenntartású intézmény működtetésével látja el. A VE és a VK tagiskolákban foglalkoztatott dolgozók munkáltatója a GM Körzeti Általános Iskola. VK község tagiskolája 2003. évben a gyereklétszám csökkenése miatt megszűnt, az ebben a tagiskolában foglalkoztatott közalkalmazotti jogviszonyát a munkáltató 2003. június hónapban felmentéssel megszüntette, és részére az addigi közalkalmazotti jogviszonyok után a felmentési időre járó illetményt, valamint a végkielégítés összegét kifizette. Ugyanez a dolgozó 2003. 08. 26-án (időközi álláshely-megüresedés miatt) a VE tagiskolában közalkalmazotti jogviszonyt létesített. Munkáltatója ismét a GM Körzeti Általános Iskola lett. A VE tagiskolában tanulók létszáma 2011 szeptemberétől nem indokolja a tagiskola fenntartását, így az ott alkalmazásban lévő munkavállaló várhatóan ismét felmentésre kerül. Kérem szíves válaszukat, hogy ebben az esetben a felmentési idő megállapításához a munkáltatónak mely közalkalmazotti éveket kell figyelembe vennie, illetve hány hónap végkielégítés jár a dolgozónak!

Kérdés: Mikortól lesz jubileumi jutalomra jogosult az oktatási intézményünknél közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársunk? Jogviszonyadatai a következők: – 1981. 10. 28.-1988. 09. 30. ÁFÉSZ, munkaviszonya megszűnt, – 1989. 09. 01.-1989. 11. 03. Mezőgazdasági Kombinát (állami cég). Intézményünknél az alábbiak szerint állt jogviszonyban: 1990. 02. 14.-1996. 07. 31., 1994. 02. 23.-1994. 03. 27., 1994. 08. 08. óta folyamatosan. A fel nem sorolt időszakokban háztartásbeli, illetve munkanélküli volt.

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek segítséget nyújtani egy idősek otthonában dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalomra való jogosultságának kérdésében! Nevezett közalkalmazott 1970. 08. 03-án lépett munkába a Megyei Tanács Gyógyszertári Központjánál, munkaviszonya a közalkalmazott törvény hatálybalépéséig, 1992. 06. 30-ig állt fenn ezen munkáltatónál (21 év, 10 hónap, 28 nap). 1992. 07. 01-jétől 1995. 12. 21-ig (3 év, 5 hónap, 21 nap) állt fent Gyógyszergyártó és Gyógyszerkereskedelmi Zrt.-nél. Ezt követően 1995. 12. 22-től 2006. 02. 15-ig (10 év, 1 hónap, 25 nap) a városi gyógyszertárban dolgozott gyógyszertári asszisztensként. Ezen munkáltató magánvállalkozás. 2006. 03. 01-jétől ápoló-gondozóként dolgozik intézményünkben, az idősek otthonában. Kérem, szíveskedjenek állásfoglalást adni arról, hogy nevezett dolgozó (eddig számára nem állapított meg jubileumi jutalmat egyik munkáltató sem) jogosult-e jubileumi jutalomra, és ha igen, a 25, 30, 40 évesre?

Kérdés: Több ingatlanadományozással kapcsolatos kérdésben is kérném segítségüket. Kiemelkedően közhasznú besorolású szervezetünk közhasznú tevékenységének ellátására egy kft. építési telket adományozna jövőbeni épület megvalósításához. A kft. az építési telket egy belföldi magánszemélytől vásárolta áfa nélkül. Az adományozó adófizetési kötelezettséget választott az ingatlanértékesítésre. Keletkezik egy ilyen adomány átadásakor áfafizetési kötelezettség? Mi van akkor, ha az ingatlant apportként bocsátják a rendelkezésünkre? Felmerült ugyanennél az adományozónál, hogy esetleg egy 2006. évben vásárolt üzemépület egy részét bocsátaná a rendelkezésünkre. Ilyen esetben ugyancsak kérdés, hogy adófizetési kötelezettség keletkezik-e, különös tekintettel arra, hogy az ingatlan beszerzésekor felszámított áfát levonásba helyezték?

Kérdés: 2004 óta dolgozom önkormányzatnál mint pénzügyi főelőadó. Közgazdasági érettségim van számvitel szakon, 2010-ben végeztem el a mérlegképes könyvelői tanfolyamot vállalkozási szakon. Nem vagyok gazdasági vezető. A regisztrációs szám igénylése után államháztartási továbbképzésen fogok évente részt venni. Kis önkormányzat vagyunk, minden pénzügy az én feladatom. Van-e lehetőség arra, hogy méltányosságból előbb kérvényezzem a regisztrációs számot, mint az előírt 3 év, hiszen a MÁK akkor fogadja be a beszámolókat, ha regisztrációs számmal van ellátva? Milyen lehetőség van akkor, ha ki kell várnom a 3 évet? 48 éves vagyok.

Kérdés: Az Ámr. 27. § (9) bekezdése alapján a jegyző jogosult a törvény vagy kormányrendelet alapján a döntési hatáskörébe utalt feladatok előirányzatai és a választásokra felhasználandó pénzeszközök feletti kötelezettségvállalásra. Ennek a rendelkezésnek meg kell-e jelennie az önkormányzat költségvetésében, azaz el kell-e különíteni ezeket az előirányzatokat (pl. kóbor eb befogásának költsége stb.)?

Kérdés: Az ingyenes étkezést igénybe vevők államinormatíva-igénylésével kapcsolatban teszem fel kérdésemet. Eddig mi csak azon a napon adtunk ebédet a gyermeknek, amikor iskolában volt, így az étkezők nyilvántartása és az osztálynapló egyezett. Több helyről felmerült a kérdés, hogy amikor beteg a gyermek, miért nem viheti el az ebédet az ingyen étkező. Szeretnénk kérdezni, hogy megoldható-e, hogy a szülő írásban erre rendszeresített nyilvántartásban nyilatkozik, hogy gyermeke beteg, el kívánja vinni az ebédet, ez lenne a kiegészítő nyilvántartás az étkezők nyilvántartásához, hogy az állami normatíva ezekre a napokra, illetve tanulókra is igényelhető legyen. A fentiek megfelelnek-e a normatívaigénylés feltételeinek?

Kérdés: A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet tartalmazza a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézmények pedagógus munkaköreit. E rendelet alapján ez idáig kiadásra került a pedagógusigazolvány. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 2009. október 31-től módosította a szabályokat. Az új rendelkezést úgy értelmezzük, hogy intézményünknél a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál pedagógus munkakörben foglalkoztatottak ezentúl nem jogosultak pedagógusigazolványra. Kérdésünk, hogy jár-e pedagógusigazolvány az érintett munkavállalóknak, és a régi formátumú igazolványokat lehet-e érvényesíteni?