Tankönyvtámogatás

Kérdés: Önkormányzatunk képviselő-testülete enyhíteni kívánja a városban élő szülők iskoláztatáshoz kapcsolódó anyagi terheit, ezért támogatásban részesíti azon szülőket, akik a jogszabályokban rögzített kedvezményekben nem részesülve, térítés ellenében jutnak az általános és középiskolában tanuló gyermekeik oktatásához szükséges tankönyvekhez. Fenti támogatást önkormányzati rendelet alapján biztosítjuk (tankönyvtámogatás), jövedelemvizsgálat nélkül, azzal a feltétellel, hogy a kapott támogatással az önkormányzat részére el kell számolni. Alkalmazható-e ebben az esetben a fenti támogatás vonatkozásában az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja? Amennyiben a támogatás cél szerinti felhasználása megvalósul, és erről a szülő elszámol, ebben az esetben nem minősül bevételnek, így sem a kifizető számára sem a támogatott számára nem jár adófizetési kötelezettséggel?
Részlet a válaszából: […] ...ha a juttatás megfelel az Szja-tv. valamely, adómentességet biztosító rendelkezésének (ideértve azt is, ha a juttatás nem számít jövedelemnek).Amennyiben az önkormányzat a köznevelésben részt vevő tanulók részére rendeletében meghatározott, de nem szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló egyéni járulékai

Kérdés: Milyen egyéni járulékokat kell vonni a rehabilitációs járadékban részesülő, munkavállalóként foglalkoztatott személy munkabéréből?
Részlet a válaszából: […] ...tehát egyéni járulékként természetbeni egészségbiztosítási járulékot (4%) és nyugdíjjárulékot (10%) kell vonni a 16% személyi jövedelem­adón...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Kiküldetés, hivatali, üzleti utazás – saját gépkocsihasználat költségeinek megtérítése

Kérdés: Vannak olyan munkakörök, amelyek ellátása igényli a folyamatos gépkocsihasználatot. Mivel ezt az önkormányzat biztosítani nem tudja, a dolgozó saját autójával végzi munkahelyi feladatait településen belül, illetve külterületen. Ilyen munkakörök: mezőőr, településőr, közmunka-irányító. A településen belül olyan közlekedési lehetőség nincs, amivel ezek a munkák elláthatók. Kiküldetési rendelvénnyel számoljuk el a kilométert, amihez egy részletes útnyilvántartás tartozik. Megfelelő-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] ...is le kell szögezni, hogy el kell különíteni a munkajogi értelemben vett kiküldetést a személyijövedelemadó-törvény szerinti kiküldetéstől, hivatali, üzleti utazástól. Ha az utazás munkajogi értelemben kiküldetésnek minősül, annak az a következménye, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Rovatrend

Kérdés: Költségvetési intézmény a NAV által átutalt szja 1%-ot melyik rovatkódon könyvelje (B16 vagy B65)?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokat,h) a jogszabály alapján nyújtott családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat, jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, az apákat megillető pótszabadsággal összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Személygépkocsi használatával kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: Az Szja-tv. rendelkezése szerint saját gépjármű hivatali célú használata során költségként a saját, illetve a házastárs tulajdonában lévő személygépkocsi esetében elszámolható a NAV által közzétett üzemanyagáron felül 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség. A saját tulajdonú személygépkocsit a kötelező felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel kell igazolni az Szja-tv. szerint. Üzemben tartó esetében a biztosítást az üzemben tartónak kell megkötnie és fizetnie. Abban az esetben, ha a magánszemély üzemben tartója, de nem tulajdonosa a személygépkocsinak, elszámolható részére a 9 Ft/km?
Részlet a válaszából: […] ...Továbbá akkor sem, ha a magánszemély olyan személygépkocsinak az üzembentartója, amely nem minősül saját tulajdonúnak a személyi jövedelemadó szempontjából.Az Szja-tv. 3. számú mellékletének IV. 1. pontja alapján saját tulajdonú személygépkocsinak kell tekinteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként – saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozói a szociális helyzetüktől függetlenül (is) kaptak a saját előállítású terményekből, akkor ez a juttatás a személyi jövedelem­adó szempontjából adóköteles juttatásnak minősül.Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat – mint munkáltató –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Iskolai tanulók támogatása nemzetiségi önkormányzat által

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatnak van-e lehetősége arra, hogy támogassa az iskolásokat, például tanév elején füzetcsomaggal vagy ösztöndíjjal? Kell-e ezt szabályoznia határozattal, ha igen, akkor hogyan? Hogyan változik a szabályozás akkor, ha csak a nemzetiségi tanulókat kívánja támogatni? Ha pedig pénzbeni a támogatás, akkor a támogatottnak keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni és dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére folyósított támogatás nem számít jövedelemnek ("adómentes"), feltéve hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Éles látást biztosító szemüveg

Kérdés: Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és az éles látást biztosító szemüveg. Kell-e szakorvosi vizsgálat mindegyik szemüveg biztosításakor? Ha a szabályzatunkban a monitor emberi szemet rongáló hatása miatt szükséges szemüveget biztosítjuk csupán, az éles látást biztosító szemüveget nem, akkor a szakorvosi vizsgálat szükséges-e? Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet az éles látást biztosító szemüveg fogalmát használja csak.
Részlet a válaszából: […] ...éles látást biztosító szemüvegről van szó. Ezzel szemben a "közönséges szemüveg" árának megtérítése munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül vagy – belső szabályozás alapján – egyes meghatározott juttatásnak minősülhet, de nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] ...beszélünk, az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének q), illetve r) pontja szerinti hivatali, üzleti utazás költségének – jövedelemnek nem számító tételnek – tekintendő (az ott meghatározott feltételek mellett),– ha a képzéshez kapcsolódó étkezést kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Erzsébet-utalványra jogosultság

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?
Részlet a válaszából: […] ...béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak "Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből (az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 8...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.
1
32
33
34
88