839 talált cikk a kiadások kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a korábbi években a településen új utcát alakított ki, ahol telkeket értékesített. Az új utcában az áramszolgáltatóval kötött hálózati csatlakozási szerződés alapján közcélú villamos hálózat került kiépítésre, amelyet az áramszolgáltató leszámlázott (2016-ban). Ez vagyoni értékű jogként lett nyilvántartásba véve. A szerződésben rögzítették, hogy amennyiben a beruházást követően rendszerfelhasználók jelentkeznek a beruházás során keletkezett fogyasztási helyre 5 éven belül, és villamosenergia-vételezésre vonatkozó szerződést kötnek, akkor az áramszolgáltató a díjmentességnek megfelelő mértékű visszatérítést az önkormányzatnak megfizeti. Mivel az új telektulajdonosok közül volt, aki rácsatlakozott a hálózatra 2018-ban, ezért az áramszolgáltató részéről visszafizetés történt, melyről áfás jóváíró számlát állított ki részünkre. A vagyoni értékű jogokhoz lett lekönyvelve a csatlakozási beruházás. Helyes ez? Illetve a visszatérítést hova, milyen rovatra kellene könyvelni (esetleg B411 egyéb bevételek, kiadások visszatérítései rovatra)? A számla áfarészét hova könyveljük (B406)?

Kérdés: Cégünk működési támogatást kapott 2018. decemberben, de csak 2019 első negyedévében fogja felhasználni. Passzív időbeni elhatárolásra könyveljük, de 2019-ben hogyan vezetjük össze a tárgyi eszközökkel a könyvelésben?

Kérdés: Önkormányzatunk több társulásnak, egyesületnek, szövetségnek tagja, pl. Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Hulladékgazdálkodási Társulás, Vízitársulat, Leader Egyesület. Ezeknek a szervezeteknek tagdíjat, hozzájárulást fizetünk. Van köztük olyan, amelyik a befizetett összegről számlát állít ki, van, amelyik csak a megállapodásra hivatkozva levélben kéri a fizetést. Hova, milyen rovatra kellene könyvelni ezeket a kiadásokat? Pénzeszközátadásként vagy egyéb dologi kiadásként? A könyvelés rovata függ-e attól, hogy került-e számla kiállításra vagy sem?

Kérdés: Külföldi kiküldetés alkalmából előleget vesz fel a dolgozó, a kiküldetés végeztével elszámol a költségeivel, számlákkal alátámasztva. Így nem keletkezik adóköteles jövedelme. Emellett jár-e neki napidíj?

Kérdés: Saját személygépjármű hivatali célú használatát (költségtérítését) az Szja-tv. részletesen és egyértelműen szabályozza. Engem azonban a saját tehergépjármű hivatali célú használatának költségtérítése érdekelne. Ebben az esetben a 15 Ft/km normaköltség nem jár, de ha a munkáltató megtéríti az üzemanyagköltséget kiküldetési rendelvénnyel a NAV-norma szerint, akkor az a munkáltató és a munkavállaló részéről hogyan viselkedik a költségtérítés adózása járulékfizetés szempontjából? Adóköteles jövedelemnek számít? A forgalmiba tehergépjármű van bejegyezve, és az Szja-tv. értelmében sem számít személygépkocsinak, mivel az össztömege meghaladja a 2500 kg-ot.

Kérdés: Az óvodai gyerekek étkezéséről, amikor azt a szülők kifizetik, készpénzfizetési számlát állítunk ki részükre a befizetés megtörténtekor. Előfordul viszont olyan eset is, amikor a szülő nem fizeti ki az étkezést, hátralék keletkezik, vagy éppen ennek az ellenkezője, amikor túlfizetés történik. A túlfizetést és hátralékos állományváltozást milyen időközönként kell könyvelnünk?

Kérdés: Az önkormányzat költségvetésének terhére 150 000 Ft összegű támogatást szeretne nyújtani egy mű fordításához a szerzőnek. A kérdésünk, hogy adható-e támogatás magánszemélynek, illetve adó szempontjából az önkormányzatnak, illetve a magánszemélynek milyen adófizetési kötelezettsége merül fel? Kell-e a magánszemélynek számlát benyújtani az elszámoláshoz?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 241. számának 4421. számú kérdésére adott válaszuk szerint a késedelmi kamatot követelésként előírni a teljesítéssel egyidejűleg kell, tehát akkor, amikor a késedelmi kamat befolyt. A válasznál nincsen jogszabályi hivatkozás, vagy a jogszabályokból történő levezetés. Kérem segítsenek a jogszabályi hivatkozás megtalálásában! Ezzel összefüggésben merül fel az is, hogy mi a helyzet egy jogerőre emelkedett fizetési meghagyásban szereplő tőkére, meghiúsulási kötbérre, eljárási díjra, ügyvédi díjra vonatkozóan. Ezeket követelésként elő kell írni, vagy csak akkor és olyan összegben, amikor ezek befolynak a költségvetési szervezethez?

Kérdés: Költségvetési szervünknél az arányosítás képlete az Áfa-tv. 5. számú mellékletében rögzítetteknek megfelelően:
– a számlálóban: az adóköteles nettó árbevételét (szolgáltatásnyújtás) és
– a nevező: a számlálóban szereplő összege + adólevonásra nem jogosító szolgáltatásnyújtás ellenértéke, és az összes támogatás (intézményfinanszírozás + átvett pénzeszközök + fenntartói támogatások) szerepel.
Állásfoglalásukat kérjük a nevezőben szereplő támogatás összegét befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A költségvetési szerv az átvett pénzeszközhöz kapcsolódó és a támogatótól kapott összegek általánosforgalmiadó-részét kifizeti, a támogatásokkal elszámol. Ezenfelül még az arányszám számításánál a nevezőben is szerepelteti a támogatási összegeket, csökkentve ezzel (az adóköteles bevételhez kapcsolódó) levonható általános forgalmi adó arányszámát. Továbbá a pénzforgalom nélküli intézményfinanszírozás is torzítja az arányszámot, melyhez nem kapcsolódik adóköteles kiadás (bér + munkaadót terhelő járulékok). Ebből adódóan az intézménynél ezek az összegek nem ellenértékhez kapcsolódnak, így a jogszabály által előírtnál magasabb áfaösszeg kerül befizetésre a költségvetésbe.

Kérdés: Saját konyhával rendelkező bentlakásos szociális ellátásokat, továbbá gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújtó intézményben milyen kormányzati funkción lehet elszámolni a munkahelyi étkeztetés kiadásait és bevételeit? Óvoda és bölcsőde esetén külön kormányzati funkciókód szolgál a munkahelyi étkeztetés elszámolására, de szociális intézményre nem találunk ilyet. Az Intézmény SZMSZ-e a munkahelyi étkeztetést emiatt vállalkozási tevékenységként határozza meg, ezért a 900090 Vállalkozási tevékenységek kiadásai és bevételei kormányzati funkción számoljuk el. Helyes-e ez a gyakorlat? Amennyiben a fenntartó nem engedélyezi a vállalkozási tevékenység folytatását, akkor a munkahelyi étkeztetést is meg kell szüntetni?