Találati lista:
141. cikk / 3682 Helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettség
Kérdés: Önkormányzatunk helyi iparűzési adó bevezetéséről döntött, amely alapján az önkormányzat 2025. évi költségvetésében iparűzésiadó-bevételt tervezett. 2024. évben még nem volt ezen adónemre vonatkozóan fizetési kötelezettség, így iparűzésiadó-bevétel sem keletkezett. Kérdésem a Magyarország 2025. évi központi költségvetése megalapozásáról szóló 2024. évi LXXIV tv. 66. pontjában foglalt helyi iparűzésiadó-bevétel többlete alapján meghatározandó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos. Mi a helyzet azon önkormányzatok esetében, ahol a tárgyévet megelőző évben nem volt iparűzésiadó-bevétel, mert akkor még nem volt hatályos helyi rendelet? Ha a szabályozásban meghatározott számítást vennénk alapul, akkor a teljes bevétel elvonásra kerülne, mivel a tárgyévet megelőző évben befolyt helyi iparűzési adó összege nulla forint volt. Valószínű, hogy nem az volt a jogalkotó szándéka, hogy ezen kistelepülésektől a teljes iparűzésiadó-bevételt elvonja. Nem találtunk a fenti esetre vonatkozóan szabályozást. Amennyiben nincs, akkor mit tehet az önkormányzat, hogy a teljes bevétel ne kerüljön elvonásra?
142. cikk / 3682 Költségvetési intézmény jogutód nélküli megszűnése
Kérdés: Egyik költségvetési intézményünk 2025. 01. 31-én megszűnt jogutód nélkül. A megszűnt intézmény mérlegtételeinek egy részét a korábbi fenntartó vette át, ezek a 49522-vel szemben mindkét intézménynél lekönyvelésre kerültek. Viszont így a 49522-nek egyenlege maradt, ami a K11 rendszer és ASP rendszer szerint nem lehetséges, de nem tudjuk, hogy mivel szemben kerüljön kivezetésre a 49522 egyenlege, így szükségmegoldásként (jelentést kellett adni) a 411-gyel szemben könyveltük le a korábbi fenntartónál, a megszűnő intézménynél a mérlegsorok a 49522 kivételével kinullázódtak, de ott egyelőre nem kellett adnunk záró beszámolót. A fenntartónál a 49522 egyenlegét jól vezettük ki, vagy mással szemben szükséges a kivezetést eszközölni?
143. cikk / 3682 Köztisztviselői illetményalap
Kérdés: Településünkön a köztisztviselői illetményalap 2025. évi mértéke az önkormányzati rendelet szerint 70.000 Ft/hónap. A cafeteriajuttatás mértéke Kttv. 151. § (1) bekezdése szerint: „A kormánytisztviselőt megillető cafeteriajuttatás éves összege nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél.” Melyik illetményalap a mérvadó a cafeteria mértékének megállapításakor? A törvény szerinti vagy az önkormányzati rendelet szerinti? És ezt mivel tudjuk alátámasztani?
144. cikk / 3682 Köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés
Kérdés: Önkormányzatunk a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel köztisztasági szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi szerződést kötött, melyre a települési önkormányzatok köztisztasági feladatellátása körében összegyűjtött hulladék átvételére vonatkozó szolgáltatás nyújtására irányadó általános szerződési feltételekben (ÁSZF) foglaltak szerint történik a számlázás. Az ÁSZF 6. pontja rendelkezik az alábbi fizetési kötelezettségről és megillető díjról:
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
– ÁSZF 6.1.1–6.1.6 pontjai szerint a települési önkormányzat a köztisztasági szolgáltatás ellátásáért, azaz a beszállított hulladékért a MOHU-nak szolgáltatási díjat fizet tételes elszámolás alapján.
– ÁSZF 6.1.7. pontja rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) települési önkormányzatokat megillető díjáról.
2024/3. Adózási kérdés – A kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj és az önkormányzatokat az EPR-díjból megillető összeg áfamegítélése NAV-állásfoglalás alapján az önkormányzatokat megillető EPR-díj ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, tehát a MOHU által kiállított teljesítésigazolásban közölt nettó értékre 27% áfa kerül felszámításra, melyet a települési önkormányzatoknak negyedévente kell kiszámlázniuk a MOHU felé.
1. Milyen TEÁOR-szám alapján történjen a települési önkormányzatokat megillető díj (önkormányzati EPR-illetmény) kiszámlázása? Ugyanis a 8411 TEÁOR-szám alapján mentes lenne az önkormányzat, viszont ez után a NAV-állásfoglalás alapján áfát kell felszámítani.
2. A MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj (hulladékkezelési díjként szerepel a számlán) és az önkormányzatok által kiszámlázandó EPR-díj között fennáll-e a közvetlen kapcsolat, azaz ez alapján az önkormányzat a MOHU által kiszámlázott szolgáltatási díj áfatartalmát visszaigényelheti-e?
145. cikk / 3682 Civil szervezet támogatása
Kérdés: Civil szervezeteket támogat önkormányzatunk. Az elszámolásban elfogadható-e olyan eurós bizonylat, mely csak nyugta, nem számla, nem tartalmazza a támogatott civil szervezet nevét? Le kell ezt szabályozni valahol, amennyiben elfogadjuk? A civil szervezet nem áfa-visszaigénylő.
146. cikk / 3682 Ingatlan-bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk bérleti szerződést kötött egy ingatlanjára. A bérleti díjon felül, a közüzemi díjak továbbszámlázásában is megállapodtak. A tényleges fogyasztás alapján (havi óraleolvasás) történik a továbbszámlázás. Most olyan eset állt fenn, hogy a tényleges fogyasztás alapján magasabb áramdíj kerülne továbbszámlázásra, mint amiről nekünk az áramszolgáltató által kiállított számla szól. Ilyen esetben csak az áramszámla összegéig lehet kiállítani a számlát, és majd az elszámolószámlából a tényleges fogyasztás fennmaradó részét? Vagy a tényleges fogyasztás alapján ki lehet állítani a számlát most?
147. cikk / 3682 Nyugdíjas közalkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben dolgozó, már nyugdíjas közalkalmazott szeretné kérni 30 éves jubileumi jutalmát. Nyugdíjasként jogosult-e jubileumi jutalomra, vagy a nyugdíjazás kizáró tényező?
148. cikk / 3682 Idősek részére biztosított szociális étkezés
Kérdés: Az önkormányzat idősek részére szociális étkezést biztosít, melyet a szociális munkatársunk az otthonukba kiszállítja. A szociális étkezés áfaköteles, a kiszállítási díj is az? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontját hogyan kell értelmezni a szállítási díj vonatkozásában?
149. cikk / 3682 Pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközök
Kérdés: Helyi önkormányzat irányítása alatt álló intézmény rendelkezhet-e pénzügyi lízinggel, ha igen, mi a helyes könyvelése?
150. cikk / 3682 Szonográfus besorolása
Kérdés: Költségvetési intézménynél egészségügyi szolgálati jogviszony keretében, szonográfus munkakörben foglalkoztatott dolgozó az alábbi oklevéllel rendelkezik, amelyen ez áll: Debreceni Egyetem orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus szak tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett. A szak képzési ideje 8 félév. A munkavállaló alapfokozatot és a képalkotó diagnosztikai analitika szakirányon orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai szakképzettséget szerzett. Hova kell besorolni a foglalkoztatottat, IV./Alapba vagy V./Alapba?
